Szegeden 2019. október 23. 13:11

„Szeged a szabadság városa” – az 1956-os forradalomra emlékeztek

Képriport
„Ma, október 23-án az 1956-os forradalmat és szabadságharcot ünnepeljük. Ma a diktatúra elleni küzdelem kezdetének 63. évfordulójára emlékezünk. És mai napon a harmadik köztársaság kikiáltásának 30. évfordulóját, a rendszerváltást is ünnepeljük. 1989. október 23-án lett ugyanis Magyarország államformája újra köztársaság” – kezdte ünnepi beszédét Szabó Sándor országgyűlési képviselő a Nagy Imre szobornál. 

A forradalomra emlékező ünnepség a szokásoknak megfelelően a Városháza előtt kezdődött, ahol katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót. Az egybegyűltek ezt követően átvonultak a Nagy Imre szoborhoz.

Ünnepi beszédében Szabó Sándor országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, hogy az 1956-os forradalom két alapvető értékre vezethető vissza: a szabadságra és a szolidaritásra. „Hiszem, hogy a szegediek számára a mai napig ezek a legfontosabb értékek. Ezek azok az értékek, amelyek a jelenünket és a jövőnket leginkább befolyásolják. Mert talán nincs még egy olyan város az országban, amelynek ilyen összetartó közössége lenne, és nincs még egy város, amely annyira vigyázna szabadságára és függetlenségére, mint Szeged” –folytatta beszédét.

Történelmi visszatekintésében elhangzott, hogy

a forradalom lángja elsőként Szegeden lobbant fel, itt alakult meg 1956. október 16-án a Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetsége, a MEFESZ, amely elsőként fogalmazta meg az akkor létező diktatúrával szembeni követeléseit.

A szegedi diákoknak elegük lett abból, hogy semmibe veszik őket, és abból is, hogy „politikai alapon dől el, ki hogyan tud érvényesülni az életben.” Valódi tájékoztatást követeltek, és vele a hazugsággyárak leállítását.

A szegediek törekvései között említette a szónok a törvény előtti egyenlőség megteremtését, a koncepciós perek azonnali leállítását és a tisztességes bérek kiharcolását. Az itteniek követeléseit vette át az ország, és ennek kapcsán Szabó Sándor úgy fogalmazott, hogy akkor is, és ma is Szeged jó példával járt és jár az ország előtt. 

Az alig másfél hete lezajlott önkormányzati választásokra utalva így fogalmazott:

„Nagy büszkeséggel tölt el, hogy a szegediek túlnyomó többsége kiállt otthonunk békés fejlődése mellett. Hogy az itt élő emberek a szabadságra és a függetlenségre szavaztak. A választók értékelték, hogy a város vezetése folyamatosan a szegediek bevonásával hozza meg a fontos döntéseket. A közösség jelene és jövője pedig a szabadságra, a tudásra, a teljesítményre és a szolidaritásra épül.”

A továbbiakban kitért arra, hogy az országban sok helyen elegük lett az embereknek a kormány központosító politikájából és a média manipulációjából. Mindez – bár a szónok ezt nem mondta ki – oka lehetett, hogy sokan elfordultak a kormányzópárttól. Szabó Sándor kitért arra is, hogy a közösségi média kulcsszerepet játszott a legutóbbi választási kampányban, ahonnan torzításmentes hírekhez juthattak a választók. 

Az ünnepi beszéd zárásában elhangzott, hogy

Szeged háromszorosan is a szabadság városának nevezhető, mert 300 éve - 1719-ben - lett szabad királyi város, mert az 1956-os forradalom kiinduló pontja ez a város volt, és mert az utóbbi években is képes volt megőrizni szabadságát és függetlenségét.

„Mi a jövőben is ki fogunk állni a forradalom és a rendszerváltás értékei mellett” – nyomatékosított Szabó Sándor parlamenti képviselő.

Az ünnepi eseményen közreműködött a Fricsay Ferenc Városi Fúvószenekar (vezényelt Gyimóthi Zoltán), valamint a Szegedi Városi Kórusegyesület Egyesített Kara (vezényelte Lázár Tamás karnagy), amely Bárdos Lajos Ünnepi fény című művét adta elő. Borovics Tamás, a Szegedi Nemzeti Színház művésze Illyés Gyula Utólagosan című szövegét olvasta fel. Az ünnepség narrátora Rácz Tibor színművész volt.

Az ünnepi rendezvény zárásakor elsőként a város képviseletében Botka László polgármester, Szabó Sándor országgyűlési képviselő és Martonosi Éva jegyző koszorúzta meg Nagy Imre szobrát.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: forradalom és szabadságharc nemzeti ünnep október 23. Szabó Sándor