• Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Stumpf Péter Bence: az egységes ellenzék sikerét és a mézeshetek hiányát láttuk október 13-án
Szegeden 2019. október 19. 15:15

Stumpf Péter Bence: az egységes ellenzék sikerét és a mézeshetek hiányát láttuk október 13-án

Ez volt az első önkormányzati választás, amit nem fél évvel az országgyűlési után tartottak. Stumpf Péter Bence szegedi politológus szerint nem meglepő, hogy „a félidősnek” minősíthető szavazáson protest hangulat alakult ki az emberekben. A Szegedi Tudományegyetem oktatója csak Botka László rekordnépszerűségén lepődött meg, de az ellenzéki siker kulcsának azt tartja, hogy a Fidesznek nem jobb- és baloldali, hanem egységes ellenzéki kihívója volt.

– Mit mutatott meg ez a választás Szegeden? Miben volt más ez az önkormányzati választás, mint a korábbiak?

– Szegeden volt talán a legkevésbé meglepő az eredmény, várható volt, hogy Botka László újrázni fog. Újdonság, hogy a polgármester először jutott 60 százalék fölé. A Fidesz szinte darabra elvitte a szavazóit, ez 24-25 ezer embert jelent, Szegeden viszont megvolt a széles összefogás, ami ahhoz kellett, hogy egy helyre menjen az összes ellenzéki szavazat. Tiszta helyzet, kevés meglepetéssel.

A széles összefogás ugyanakkor még inkább kétpólusúvá tette a politikai színteret: a Fidesz–KDNP-vel szemben felállt egy viszonylag egységes tömb Szegeden. A 2018-as országgyűlési választások óta az ellenzék átrendeződését látjuk, és mostanra megszületett az egység. Egyébként visszatértünk kétezres évek elejére jellemző kétpólusú helyzethez, amikor egyértelmű volt, hogy ki a kormánypárt alternatívája. Akkor ez Fidesz–MSZP szembenállás volt, most átalakult Fidesz–ellenzék szembenállássá.

– Látott olyan körzetet, ami felkeltette az érdeklődését?

Kevés meglepetés volt, Kecskéstelep átfordult, ez mindenképpen érdekes. Várható volt, hogy Kothencz János megtartja Tarjánt, és Mihálffy Béla újraválasztása sem volt meglepő. Botka László 60 százalék fölötti eredménye viszont újdonság és rekord.

– Mennyire lehet tartós az ellenzék egysége? Mennyire tarthatók egybe ezek a pártok, és mennyire lehet könnyű felszalámizni őket 2022-ig?

– Az ellenzék számára ennek az egyébként módfelett sikeres választásnak ez a legnagyobb kihívása, de nem gondolom, hogy ezt a szövetséget folyamatosan egyben kell tartani, mert ez egy választási szövetség. Most mindenki megint önálló politikai szereplőként jelenik majd meg. Az európai parlamenti választásokon fel tudták mérni az erőviszonyokat, ráadásul az LMP és a Jobbik meggyengültek 2018-hoz képest, a DK és a Momentum viszont erősödött, nekik pedig érdekük volt az egység. A veszély abban rejlik, hogy miként tudják ezt a szövetséget működtetni. Egy országgyűlési választáson sokkal nagyobb harc zajlik, mint egy önkormányzatin, hiszen az utóbbin sokkal több a képviselői hely.

– Márki-Zay Péter és mások is már 2022-ről beszélnek. Lehet október 13-a az első mérföldkő?

– Ez volt az első olyan választás, ahol kipróbálták azt a széleskörű összefogást az ellenzéki oldalon, amit mindenki mondogat már évek óta: ez az egyetlen módja a Fidesz legyőzésének. Élesben most először sikerült tesztelni.

Ettől függetlenül nem hiszem, hogy mindez teljesen reprodukálható 2022-ben. Nem tudjuk például, hogyan próbálnak majd az ellenzéki erők megjelenni az október 13-i siker után, de a Momentum és a Demokratikus Koalíció várhatóan megpróbálja átvenni a vezető szerepet. Azt sem tudjuk, hogy ki, mennyire erősödik meg a következő két és fél évben.

– Említette a Momentumot. Mi lehet az oka, hogy a megtorpanás után most mégis erősödik a párt?

– Még mindig hat az újdonság ereje és van lendület. Az EP-választáson jól szerepeltek, a Momentum valós politikai alternatíva lett, és kaptak egy lökést május után.

– Többen mondják, hogy ezt a választást rutinból akarta behúzni a Fidesz, ami ezúttal nem sikerült. Országosan nem volt annyira éles és határozott arculatú kampány, mint ahogyan azt megszokhattuk.

– A Fidesz nem vitt el sokkal kevesebb szavazót az urnákhoz, mint szokott, Szegeden Nemesi Pál semmivel nem teljesített rosszabbul, mint a korábbi polgármesterjelöltek, egyszerűen Botka László és az Összefogás még ezt is túlteljesítette. Az viszont biztosan kijelenthető, hogy az ellenzék megerősödött, felnőtt a Fideszhez.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy helyi kampány zajlott, de ezeket egy országos trend söpörte el. A helyi kampányokat tehát nem a helyi ügyek vitték el, hanem az országos ügyek, ennek része a Borkai-botrány és az ellenzék egysége is.

(fotók: Szabó Luca)

– Le lehet mérni a Borkai-ügy hatását a választásokon? Mennyire szavaz dühből a magyar társadalom?

A politikatudomány álláspontja szerint nem meglepő, ami vasárnap történt. A „félidős” választások, amelyek kormányzati ciklus közepe tájára esnek, gyakran hozzák a kormányzó erők gyengülését.

Közpolitikai döntések miatt ilyenkor nagyon sok esetben erodálódik a kormánypártok támogatottsága, kialakul egyfajta protest hangulat. Ezért a düh helyett inkább a protest kifejezést használnám, ez aktivizálta az ellenzéki tábort. A Borkai-ügy hatását utólag már nem lehet lemérni, az emberek nem biztos, hogy jól emlékeznének, milyen motivációval szavaztak. De a botrány egyértelműen érdekesebbé tette a választók számára a voksolást, a Borkai-ügy növelte a választási kedvet.

– Átvitte az ingerküszöböt a Borkai-botrány? Korábban más ügyek nem jutottak át, de ez igen?

– Magyarországon viszonylag szokatlan ez az ügy, ilyen típusú botrány nem volt eddig. De ezek emelik is az ingerküszöböt. Érdekes lenne vizsgálni, ki élte ezt meg úgy, hogy meg kellett mozdulnia október 13-án.

Magyarországon 2014-ig az önkormányzati választások a politikai „mézeshetek” időszakára estek. Ez azt jelentette, hogy fél évvel követték az országgyűlési választásokat. Ezért az aktuális kormánypártok ősszel általában megismételték a tavaszi eredményüket, kivéve 2006-ban, akkor az őszödi beszéd után nem szerepeltek jól. A Fidesz döntött úgy, hogy eltolja az önkormányzati választásokat az országgyűlésihez képest, és ez volt az első olyan helyhatósági választás, ami nem a „mézeshetek” időszakába esett. Részben ez is okozta az ellenzék sikerét, de az is tény, hogy fel tudtak állni a 2018 áprilisában elszenvedett vereségek után.

– Új kampánystratégiákat kell felépíteniük a feleknek?

– Szerintem igen. Nagy paradoxona lesz az önkormányzati választásoknak innentől, hogy a helyi ügyek mellett az országos ügyek is nagyobb szerepet kapnak majd. Jó feladvány lesz ez a politikusoknak.

– A fideszes jelöltek egy része elrejtette a párthovatartozását. Szegeden egyenesen függetlennek állították be a jelöltet, Vásárhelyen „önálló” jelölt volt. Elbizonytalaníthatta ez a szavazókat?

– Való igaz, hogy volt egyfajta elrejtőzés, de nem látjuk az adatokon azt, hogy ez elbizonytalanította volna a fideszes szavazókat. Nem maradtak távol az urnáktól akkora mértékben a fideszesek, hogy ez mérhető lenne. Sok kormánypárti jelölt javítani is tudott valamicskét, csakhogy az ellenzéki aktivitás ezt felülírta.

– Október 13-a után változhat a Fidesz helyi politikája? Elengedhetik a párt központi utasításait a jövőben, és pártlogó nélküli jelölteket építhetnek fel?

– A nyilatkozatokból kiderül, hogy a Fidesz vereségként éli meg az idei önkormányzati választásokat. A következő viszont messze van még, szerintem inkább a 2022-es országgyűlésire koncentrálnak, ott ez a kérdés kevésbé fontos. A politikai gépezeteknek pedig komoly tehetetlenségi erejük van: a Fidesz felépített politikai irányvonalán nehéz módosítani. Viszont máris tapasztalható némi enyhülés: Orbán Viktor is azt mondta, nem büntetik meg az ellenzéki polgármestereket választó városokat.

– A kampányban épp az ellenkezőjét mondták.

Igen, de a számok soha nem ezt mutatták. Korábban is komoly forrásokhoz jutottak az ellenzéki vezetésű városok, elég csak Szegedre és Salgótarjánra gondolni. A büntetés belengetését egyesek hasznos kampányelemnek gondolták, nem többnek.

– Mit gondol a hódmezővásárhelyi választási eredményről?

– Elképesztő volt látni, hogy milyen sokan mentek el szavazni. Márki-Zay Péter gyakorlatilag megismételte a 2018-as időközi választási eredményt. Vásárhelyen is megpróbálta a Fidesz egy független jelölt támogatásával visszaszerezni a várost, de ott sem működött. Nem tudták érdemben szélesíteni a támogatói bázist azzal, hogy függetlenként indult a jelöltjük.

– Grezsa Istvánról van szó, aki évekig politizált Lázár János mellett. Mennyire érdemes helyi politikában ilyesmivel próbálkozni?

– A magyar választók egyre tudatosabbá válnak. 2018-ban mindenki félt az úgynevezett „kamupártoktól”, de az emberek kevesebb, mint 1 százaléka szavazott rájuk. Ugyanígy nehéz megtéveszteni a választókat az azonos nevű jelöltek indításával. 2018-ban a taktikai szavazás is működött valamelyest, sok helyen a választók beálltak az esélyesebb jelölt mögé.

Érdekesség a szegedi 2-es egyéni választókerület, ahol a korábbi pártjával szemben elinduló Lauer István, aki korábban hatvan százalék fölötti eredménnyel nyerte a körzetét, most kevés szavazatot kapott. Az emberek tudatosan elkerülték Lauert, és leszavaztak az ellenzéki összefogás jelöltjére. Manapság nehéz megtéveszteni a választókat. Azonnal utánanéznek a jelölt életútjának, és látják, hogy kit akarnak választani.

– Mit gondol Botka László kijelentéséről, miszerint két éve nem foglalkozik az MSZP-vel, nem is nagyon beszél a párt vezetőivel. Lehet ez annak a kezdete, hogy Botka László és akár az ellenzék levetkőzi magáról a korábbi politikai szerepeket? Megszűnhet a klasszikus jobb és baloldali törésvonalak mentén politizálás? Ilyen például a Momentum, ahol kimondták: náluk nincs bal- és jobboldal.

– Egy polgármesternél, aki helyileg politizál, nem feltétlenül a jobb- vagy baloldali hovatartozás az elsődleges. Az ellenzéknek az lehet az érdeke, hogy minél egységesebb politikai szervezetet hozzanak létre. Egyfajta gyűjtő szerep lehet az övék, annak érdekében, hogy alternatívát tudjanak mutatni a Fidesszel elégedetlen választóknak. Ennek része a jobboldali karakterek megjelenése is, mint például Mellár Tamás, Jeszenszky Géza vagy Márki-Zay Péter, és részük a jobboldali szavazók is.

Nem volt jobb- és baloldali kihívója a Fidesznek, a Fidesznek csak kihívója volt. Ezt tartom az ellenzéki siker kulcsának.

Cservenák Zoltán

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Botka László eredmény Fidesz Hódmezővásárhely KDNP Márki-Zay Péter Nemesi Pál önkormányzat önkormányzati választás 2019 Országgyűlés Összefogás Szegedért Egyesület polgármester politológia politológus Stumpf Péter Bence Szeged választási eredmények