Hirdetés
Szegeden 2019. október 1. 15:01

Lélektani krimi, Csáth Géza és a szegedi könyvünnep

Képriport
Az ország legjobb, legminőségibb kiadói adnak találkozási lehetőséget olvasóiknak a szegedi egyetem bölcsészkarának kétnapos – nyitott – rendezvényén, a Könyvkiadók Napján. A kedden indult könyvünnep ezúttal az emlékezés köré szervezték, és a közel tíz pódiumbeszélgetések ezek köré szervezték.

Hirdetés

Fájdalmas veszteségek értek bennünket az elmúlt három-négy évben – mondta el a Könyvkiadók Napját megnyitó beszédében Gyenge Zoltán, a bölcsészkar dékánja. Bár nem mondott neveket, minden bizonnyal olyan nemrégiben elhunyt alkotókra és irodalomtörténészekre gondolt, mint Esterházy Péter, Kertész Imre, Térey János, Heller Ágnes, Tandori Dezső, Konrád György, Borbély Szilárd, Szegedy-Maszák Mihály, Rónay László. A képzeletbeli és egyben nagyon is valóságos felsorolás nem teljes, de így is ijesztő hosszúságú és minőségű.

Gyenge Zoltán utalva a rendezvény alcímére – Élettörténet és emlékezés – úgy fogalmazott, hogy az emlékezés a megidézettet újból jelenlévővé teszi. Szent Ágostont idézte ennek kapcsán, aki szerint – és ez volna az emlékezés lényege – a múlt már nincs, a jövő még nincs, éppen ezért csak a jelen létezik. A jelenben élő ember egyik kötelessége pedig az emlékezés.

Valójában mindenki jó helyen volt, jókor. Kattintson fönti képünkre, nézze meg Szabó Luca galériáját!

A halotti listára rákerült az éppen száz éve elhunyt sokoldalú, tragikus sorsú művész, az elsősorban novellistaként számon tartott Csáth Géza, akiről nemrégiben az egyik legnevesebb szegedi irodalomtörténész, Szajbély Mihály írt nagy, összefoglaló munkát. A Könyvkiadó Napjának első beszélgetése éppen a két hét múlva megjelenő kötetről szólt. Mikola Gyöngyi kérdezte Szajbély Mihályt, aki elmondta, hogy az 1980-as években úgy akadt kezébe az első Csáth Géza novelláskötet, hogy szinte semmit nem tudott a szerzőről.

Hogy az olvasmányélmény nem múlt el nyomtalanul, kiderül abból is, hogy az akkor pályája elején álló kutató 1990-ben adta ki első Csáth Gézáról szóló rövid, összefoglaló munkáját. Az irodalomtörténész nem minden humor nélkül idézte fel, hogy amennyiben kutatásai kezdetén tudta volna, hogy a Csáth-életmű nagyon jelentős része kiadatlan, akkor talán bele kezdett volna az életmű felderítésébe. A lappangó életmű jóval terjedelmesebb volt, mint azt bárki gondolta volna – derült ki a Könyvkiadók Napjának nyitó pódiumbeszélgetéséből.

Szajbély Mihály: „Az 1980-as években ismertem meg Csáth Gézát...”

A Csáth-életmű sok szempontból érdekes. A befogadás felől nézve – utalt rá Mikola Gyöngyi – feledéstől feledésig tart. Száz éve bekövetkezett halála után hosszú ideig szóba se került a neve, majd mikor felfedezték a szocializmus évtizedei alatt megint légüres térbe került a szépíró Csáth, akinek reneszánsza valamikor az 1990-es évek elején kezdődött meg, és lényegében tart a mai napig. Úgy olvastam, igaz még csak kézirat formájában Szajbély Mihály új Csáth-könyvet, mint egy lélektani krimit – árulta el a beszélgetés moderátora hozzátéve, a tragikus végkimenetelt ebben az esetben tudni lehetett. (Közismert, hogy Csáth Géza meggyilkolta feleségét, majd utána öngyilkos lett.)

A Könyvkiadó Napján kedden az emlékezéspolitikáról Szabó Gábor és Melhardt Gergő beszélgetett, utána Heller Ágnesre, Tandori Dezsőre emlékeztetek egy-egy pódiumbeszélgetéssel. A napot a Grand Caféban Virág Zoltánnak, a bölcsészkar oktatójának beszélgetése zárja Végel László íróval, a kortárs magyar próza egyik legnagyobb képviselőjével. Szerdán pedig jön a Könyvkiadók napjának második felvonása.

Bod Péter

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: irodalom könyv könyvkiadók Könyvkiadók Napja

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés