Szegeden 2019. szeptember 17. 09:07

Csányi Vilmos: tudós vagyok, de nem tudom, mit hoz a jövő

Tudós vagyok, ezért szokták kérdezni: mit hoz a jövő? Mi lesz ötven vagy száz év múlva? Az a válaszom, hogy nem tudom. Ahogyan ötven vagy száz évvel korábban sem tudták, hogy mit hoz a jövő – mondta el hétfő IH-ban, Mentorhálózat Pedagógiai Esték új évadának nyitóelőadásán lehengerlő őszinteséggel Csányi Vilmos, etológus, akadémikus.

Mindehhez hozzátette – ez persze a fentiekből következik –, hogy a jövőt soha nem tudták az emberiség történetében megjósolni. A „Merre tart az evolúció?” címet nem ő adta az estjének, de mint hozzátette: „tetszik nekem”. A kezdés nem is lehetett ütősebb. Az evolúció évmilliók alatt lejátszódó folyamat, de most annak lehetünk tanúi, hogy évtizedek alatt pörögnek le olyan történések – az éghajlatváltozásra utalt –, amelyek döntően alakítják az emberiség jövőjét.

A bioszféra mindig változott, és az annak rendszere mindig katasztrófák hatására változott meg. Az első ilyen volt az oxigént termelő sejtek megjelenése, amely hatására, minden, nem oxigén alapú élet elpusztult vagy marginalizálódott. A bioszféra megváltozásának követező állása az állatok megjelenése, amely alapjaiban rajzolta át az addig a kizárólag növényekre épülő ökológiai rendszert.

Egy hatalmas meteorit becsapódása kipusztította a dinoszauruszokat – emlékeztetett a tudós, hozzátéve: velük pusztult az addigi növény- és állatvilág 90-95 százaléka is, noha erről kevesebbet beszélünk.  A bioszféra átalakításának utolsó nagy eseménye az ember megjelenése volt, aki a maga alkotta technikával és kultúrával teljesen új irányt szabott az evolúciónak.

Hogy miben áll az ember egyedisége, amely megkülönbözteti valamennyi állattól? A válasz egyszerű: a rendszerszervező képességében. Vagyis, hogy képes közös akciókra, közös hiedelmekben hisz, olyan szociális együttműködésre képes, mint az állatvilágban egyetlen élőlény sem. Ezekből következik – világított rá Csányi Vilmos, - hogy alapvető tulajdonsága a hűség. Csak az ember képes arra, hogy a maga érdekeit a közösség érdekei alá rendelje. Persze nem árt nyomatékosítani, hogy az utóbbi egy-két tízezer évet leszámítva valódi közösségbe élt.

Az előadás egy másik pontján erre utalva a tudós arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már többnyire csak virtuális közösségekről beszélhetünk. Egy nemzet például ilyen, mert annak a legalapvetőbb közösségszervező elvnek sem felel meg, hogy tagjai ismerik egymást. Ebből a szempontból mindegy, hogy az Egyesült Államok háromszáz milliónál nagyobb népességéről van szó, vagy egy olyan viszonylag kisebb lélekszámú népről, mint a magyar. Csányi arról is beszélt, hogy az ember százötven tagúnál nagyobb közösséget már nem képes átlátni, ami kimondatlanul az is jelentheti, hogy a valódi szociális együttműködésének ez lehet a határa.

A szociális konstrukció felől nézve is egyedi az ember – jelezte a kutató. A farkas mindig farkasként viselkedik, mert genetikai meghatározottsága miatt ilyen. Egy New York-i bróker viszont merőben különbözik az eszkimóktól. A farkasnál és az embernél is egy-egy faj példányait vizsgáljuk, mégis világossá válhat, hogy az ember nem kizárólag genetikai meghatározottságú, hanem közössége (és ez nagyon változó lehet) szabályait maga alkotja és utána működteti.

Döntő különbség az ember és az állat között, hogy az utóbbi nem képes szabályokat alkotni. Sőt, még ennél kevesebbet sem: azokat alkalmazni. Egy csimpánz megtanítható a cipőfűzésre. Ugyanakkor nem tudja, hogy a közlekedési lámpák váltakozó jelzéseinél mit kellene csinálnia. Ez már meghaladja képességeit. Az ember alkotta legbonyolultabb rendszer a nyelv jelrendszere. Arra ugyan a mai napig nincs általánosan elfogadott elmélet, hogyan alakult ki a nyelv, de azt biztosan tudjuk róla, hogy a közös akciók lebonyolítását időben lerövidíti a nyelv. Csányi egy példával élt. Ha a majmoknak kell megoldani azt a feladatot, hogy menjenek el közösen azért a három zebra tetemért, amely tőlük öt kilométerre található, és hozzák ide, időben sokkal tovább tart, mint az embernél nyelvhasználat segítségével. Az együttműködésben, a feladatok végrehajtásában a nyelvnek és vele az időnek meghatározó a szerepe.

A közös hiedelmek nem kizárólag azt jelentik, hogy a közösség tagjai mit gondolnak a világról, a gyereknevelésről vagy a vadászatról. A halott testtel való bánásmód is az emberi hiedelmek része. Mit tesszük a halottal? Eltemetjük vagy nem? Ha igen, akkor hogyan? Hogyan kell viselkedni temetéskor? Kiket szokás arra meghívni? – sorolta tudós azokat a kérdéseket, amelyeket azért nem teszünk fel magunknak, mert a hiedelmeink a magunk számára annyira magától értetődőek, hogy nem is gondolunk arra: mindez másként is lehetne.

A máról szólva az etológus úgy fogalmazott: megapopulációban élünk.

Nem is lehet ez másként, amikor közel 8 milliárd ember lakja bolygónkat. A megapopulációban élő embernek – ellentétben a korábbi állapottal – nincsenek közös céljaik, közös hiedelmeik. Ezzel megszűnnek a közösségek, és létrejönnek helyettük az egyszemélyes közösségek – ahogyan Csányi fogalmazott. 

A közeljövő legnagyobb problémai szerinte a túlnépesedés kérdése, a „bírhatnék vágy”, vagyis a fogyasztói kultúra magatartásmintája, a vagyonelosztás megoldatlansága, a műanyag szemét kezelésének kérdése, a széndioxid kibocsátásának mérséklése, az ipari termelés visszafogása és vele a környezetszennyezés mérséklése.

Csányi nem rejtette véka alá, hogy a környezetszennyezés megállításáért azzal tehetnénk a legtöbbet, ha döntő mértékben visszaszorítanánk a ma emberét jellemző fogyasztói magatartást.

Bár arra a költői kérdésre nem kaptunk választ, hogy „Merre tart az evolúció?”, útra valóként mindenki magával vihette azt a gondolatot, hogy a fenti problémákról beszélni kell, mert ez közelebb vihet bennünket a megoldáshoz. Ha ehhez hozzátesszük azt az előadásban elhangzott mondatot, hogy az izlandiak 99 százaléka, míg az Egyesült Államok lakosságának csupán 45 százaléka hisz a klímaváltozásban, beláthatjuk, hogy töprengésre jócskán van okunk.

Bod Péter

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: előadás Pedagógiai esték Szegedi Ifjúsági Ház Csányi Vilmos