Művház 2019. szeptember 15. 22:22

Gálakoncerttel ünnepelték kettős jubileumukat a szegedi szimfonikusok

Képriport
Kettős jubileumot ünnepeltek vasárnap este a nagyszínházban a szegedi szimfonikusok. Száz évvel ezelőtt, 1919-ban alakult meg a Szegedi Filharmonikus Egyesület zenekara, a Szegedi Szimfonikus Zenekar nevet pedig ötven évvel ezelőtt vette fel az együttes. A jubiláló szegedi muzsikusokat Botka László polgármester köszöntötte.

Két fontos évfordulót is ünnepel idén a Szegedi Szimfonikus Zenekar. Egyrészt éppen száz éve, 1919-ben lépett fel először az egy évvel korábban alakult Szegedi Filharmonikus Egyesület zenekara, másrészt ötven évvel ezelőtt, 1969-ben lett önálló városi intézmény a Szegedi Szimfonikus Zenekar, amely az elmúlt fél évszádban a Dél-Alföld legjelentősebb zeneművészeti együttese lett.

Botka László: Kultúrára, zenére is lehet várost építeni

– Száz évvel ezelőtt, a vesztes háború és Trianon árnyékában szegedi civilek – orvosok, ügyvédek, kereskedők – úgy gondolták, hogy lehet szépségre, jóságra, kultúrára és zenére is város alapítani és jövőt tervezni. Ezért létre hozták a Szegedi Filharmonikus Egyesületet. Ebből született ötven évvel ezelőtt a város szimfonikus zenekara, amely kilencvenkilenc muzsikusával máig Magyarország egyik legnagyobb zenekara. Az elmúlt fél évszázadban kiváló karmesterek és kitűnő zenészek tehetsége, kitartása és áldozatos munkája teremtette meg a csodálatos együtthangzást, a szimfóniát. Köszönet érte – mondta Botka László polgármester, majd az együttes mai és korábbi vezetőinek, tagjainak áldozatos munkáját Szeged Város Plakettjével ismerte el.

Gyüdi Sándor, a szimfonikusok vezetője rövid köszöntőjében azt hangsúlyozta,

a zenekar létrejöttéhez és életben maradásához a helyi civilek kezdeményezése mellett a város támogatására is szükség volt,

majd átnyújtotta Botka Lászlónak a zenekar jubileumára készült emlékérem első példányát.

Száz év alatt kétszer született újjá a város zenekara

A város szolgálatában már háromszáz évvel ezelőtt is álltak zenészek: elsősorban a tűzesetek riasztásánál játszottak komoly szerepet a rézfúvósok, de több nyilvános eseményen muzsikáltak.
Az első adatok szegedi városi zenekarról a XVIII. század elejéről származnak, amikor „kvártélyház” épült „a város zenészeinek”.  

Az 1700-as évek végén már operaelőadásokat is tartottak Szegeden, melyekben ugyan a színpadon vándorló német társulatok játszottak, de helyi zenekar működött közre.

A XIX. század során több-kevesebb megszakítással, különböző szervezeti keretekben és elnevezésekkel működött városi zenekar. Az árvízi katasztrófa utáni fejlődés fontos állomása volt a Városi Színház 1883-as megnyitása, melyben a zenés műfajok kezdettől fogva hangsúlyosan szerepeltek, ezzel komoly zenekarra volt szükség.

Igazi minőségi ugrást a Szegedi Filharmonikus Egyesület zenekarának 1919-es magalakulása jelentett, ekkor jött létre a mai értelemben vett szimfonikus zenekar, melynek élén 1934-től egy évtizeden át a fiatal Fricsay Ferenc állt, és ezekben az években olyan nagyságok is megfordultak karmesteri pódiumán, mint Willem Mengelberg, Erich Kleiber, vagy az operáját dirigáló Pietro Mascagni.

Ötven év vezetőkarmesterei

Vaszy Viktor, Pál Tamás, Oberfrank Géza, Acél Ervin, Baross Gábor, Lukácsházi Győző, Gyüdi Sándor.

A Szegedi Szimfonikus Zenekar nevet 1969-ben vette fel a zenekar, amikor a legendás karmester és zeneszerző, Vaszy Viktor önálló intézménnyé szervezte az együttest.  
A zenekar a helyi koncertélet bázisa, folyamatos szereplője a nemzetközi pódiumoknak, emellett az operajátszás alapját jelenti az ország második legnagyobb operatársulatánál, a Szegedi Nemzeti Színházban.

A zenekar karmesteri dobogóján vezető karmesterein kívül számos jelentős művész állt, többek között Lamberto Gardelli, Carlo Zecchi, Ferencsik János, Kórodi András, Erdélyi Miklós, Lukács Ervin, Fürst János,  Medveczky Ádám, Kocsis Zoltán, Kovács János, szólistaként rendszeresen szerepelnek kiváló magyar és külföldi művészek.

Az együttes az elmúlt fél évszázadban szinte egész Európát bejárta, emellett a kilencvenes években nagy sikerrel mutatkozott be Tajvan, Szingapúr, Brazília és Kína közönsége előtt is. Lemezei a Hungaroton mellett olasz, spanyol, német, dán, belga, angol és amerikai cégeknél jelentek meg.

Bartók Béla, Bruch és Tóth Péter szerzeményeivel ünnepeltek a szimfonikusok

A jubileumi gálaesten elsőként Tóth Péter Szeged városa felkérésére született műve, a Resurrexit csendült fel Gyüdi Sándor Liszt-díjas karmester vezényletével. A művet a Dóm téri Ajándékkoncerten hallhatták először a szegediek. A vasárnapi esti – áthangszerelt változat – pedig kőszínházi ősbemutatónak számított.

A gálaest szünetében a Szegedi Szimfonikus Zenekar vezetői és tagjai az előcsarnokban megkoszorúzták a két együttes alapító, Fricsay Ferenc és Vaszy Viktor emléktábláját és mellszobrát.

A nagyárvíz 140. évfordulójának évében immár másodszor debütáló szimfonikus alkotás a zene nyelvén foglalja össze a Tisza félelmetes erejét és azt az eltökéltséget, amellyel Szeged az újjáépítést követően mégis szebb lett, mint korábban volt.

Ezt követően Max Bruch 1866-ban írt G-moll hegedűversenyét hallhatta az ünneplő közönség Kosztándi István Liszt-díjas hegedűművész közreműködésével.

Az est második részében pedig Bartók Béla zenekari Concerto zenekarra című műve zárta a jubileumi koncertet.

Őket tüntették ki Szeged Város Plakettjével

  • Pál Tamás Liszt-díjas karmester
  • Molnár László karmester
  • Gyüdi Sándor Liszt-díjas karmester, zeneigazgató
  • Tóth János Andrásné gazdasági ügyintéző
  • Kálmán János kürtművész
  • Gorbunova Natalia hárfaművész
  • Kosztándi István Liszt-díjas hegedűművész
  • Kőrösi Györgyi gordonkaművész
  • Kecskés György kürtművész

Nyitóképünkre kattintva megnézhetik Iványi Aurél gálán készült képriportját.

rag

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Botka László évforduló gálaest Szegedi Szimfonikus Zenekar