Lengyelország után a lengyel minimálbér is elhúz mellettünk és még integet is

A jövő évi minimálbérnek a tavaly nyáron javasoltnál is magasabb emelését kezdeményezte keddi ülésén a lengyel kormány, a lépés a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) legutóbbi választási kongresszusán szerepelt egyik fő programpontként. Mateusz Morawiecki miniszterelnök vidéki sajtótájékoztatóján kijelentette: a béremelés hozzájárul a termelékenység növeléséhez, valamint a munkaerőhiány csökkentéséhez.

A jövő év elejétől bruttó 2600 zloty vagyis 198 ezer 600 forint lesz a minimálbér, a korábban tervezett 2450 zloty, azaz 186 ezer forint helyett. Jelenleg a minimálbér 2250 zloty, nagyjából 171 ezer forint. 

Ez azt jelenti, hogy a legyel minimálbér 144 ezer forint lesz nettóban, ami 45 ezer forinttal haladja meg a 99 ezres magyart.

A nyári érdekegyeztető konzultációk során a szakszervezetek a legalább 2520, a munkaadók 2387 zlotys szint mellett érveltek. A lengyel vállalkozás- és technológiaügyi miniszter, Jadwiga Emilewicz szerint az emelés nehéz helyzetbe hozhatja a kis- és középvállalkozókat, de a kormány intézkedéseket tervez az ebből fakadó terheik csökkentésére.

A PiS szombati kongresszusán meghirdetett választási programjában az szerepel, hogy 2020 végéig 3 ezer zlotyra (229,1 ezer forint), 2023 végére pedig 4 ezer zlotyra (305,5 ezer forint) emelik a minimálbért. Ez nagyjából 1000 eurót jelent majd.

A kormánypárt ezen túl a 13. nyugdíj megduplázását és a minimálnyugdíj 1200 zlotyra (91,7 ezer forint) emelését, valamint adókedvezményeket, köztük a 26 év alattiak személyi jövedeleadó-mentességét is megígérte.

Az intézkedések fedezeteként a gazdaság további növekedésből, a megnőtt fogyasztással járó bevételekből, az adórendszer – elsősorban az áfa-beszedés – tökéletesítéséből bejövő többletbevételeket jelölték meg, hangsúlyozva, hogy a rendszerváltás óta először kiegyensúlyozott költségvetést terveznek.

Eközben Magyarországon

A magyar minimálbér bruttó 149 ezer forint (órabér alkalmazása esetén 857 forint), ami a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulási adó, a személyi jövedelemadó, a munkaerő-piaci járulék adó, az egészégbiztosítási járulék adó és a nyugdíjjárulék adó után 99 ezer 085 forint. És ha ezt valaki mind elkölti – márpedig, ha ennyit keres valaki, akkor mind elkölti –, fizet még 5, 18 vagy 27 százalék áfát is, ami akár 27 ezer forint körüli összeget jelenthet havonta.

Utolsók vagyunk a V4-ek között

Az Európai Unió területén egyébként a magyar minimálbér a negyedik legrosszabb, csak Bulgáriában, Litvániában, Romániában és Lettországban van alacsonyabb mininmálbér.

Sokkal szomorúbbak lehetünk, ha a V4-eket vizsgáljuk

A lengyel minimálbér nemcsak bruttóbban magasabb a magyarnál, nettóban is sokkal jobb: 124 ezer forint, ami 144 ezer lehet a legújabb emelési terv után. A V4-ek között a Szlovákok állnak a legjobban, ott 167 ezer bruttóra 146 ezer nettó jut, a Csehek sem állnak rosszul, náluk 167 ezer 600 forint a bruttó, 139 ezer a nettó.

Románia nem tagja a V4-eknek, de ott is érdemes körülnézni: 143 ezer forint körül van a bruttó, ennek 88 ezer fornt körül jön ki a nettója.

Összehasonlításképpen, 2009-ben a magyar minimálbér nettó 73 ezer 500 forint volt, most 99 ezer 85 forint, tehát 9 év alatt alig több, mint 25 ezer forinttal emelkedett az összege. Ez nagyjából 2500 forintos emelés évente.

Ha figyelembe vesszük a vásárlóerő-paritást is – tehát, hogy az adott minimálbérből mennyi mindent tud vásárolni a lakosság –, akkor Magyarország a 750 euró alatti országok között van, akárcsak Bulgária, Lettország, Litvánia, Csehország, Észtország, Horvátország és Szlovákia.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!