Művház 2019. augusztus 24. 13:39 Forrás: Szegedi Tükör

Halkuló nyár

Sokat alkottam a nyáron, el kellett szaladnom akvarellpapírért a szaküzletbe. Mint máskor, most is zajlott az élet a polcok között, felbolydult méhkasra hajazott az üzlet.

Négyzetrácsos füzet és háromszögvonalzó

Marika az első emeletről kifejezetten gondos anyuka, augusztus közepén csimotástul, nejlonszatyrostul szaladgál tolltartó és tornazsák után. Zselés tollat keres fekete mintával a fiának – tévedésből sem rózsaszín csillámpónival. Akcióznak országszerte, igyekszik kedvező áron gondoskodni vízfestőkészletről, papírragasztóról, félfamentes rajzlapokról meg grafitceruzákról. (Apu, mint minden évben, idén is heti zsebpénzzel járul hozzá fia sulibüfés költségeihez.) Az írószerüzlet polcai között Peti, a hetedikes, nyurga-kajla kamasz egykedvűen bandukol Marika nyomában. Cipője orrát nézegeti, könnyek nélkül siratja el a vakációt.

Augusztus 20-a után elromlik az idő, egyébként is, a kis elsősökön kívül alig akad a városban valaki, aki lelkesedne az iskolakezdésért. Talán a szülők egy része fellélegzik – néhány nap múlva nem kell a nagyihoz szaladgálni délután a gyerekekért.

Idén B héttel kezdünk

A kedves kollégák bejárnak már a suliba, törlik a tábláról a „Gaudeamus igitur”-t, meg a „Búcsúzunk Tőletek” feliratot. Beszélgetnek, rendezkednek, pakolásznak, értekeznek. Tanév rendje, szünetek, tantárgyfelosztás, a hárombének idén a huszonkettes terem jut, a negyedikesek meg a harmincasban kabátolnak majd ebben az évben. Három kolléga távozott, kettő végre örülhet a nyugdíjas éveknek, egy középkorú tanárnő pályát módosított. Helyükre egy nevelő érkezett, a vezetés igyekszik szeptember végéig megtalálni az új kollégákat. Hiánycikk manapság a pedagógus. Igazgató úr ismerteti a tanév rendjét, sok a kérdőjel még „ott fenn” is. Türelmet kérnek, amíg az új rend beáll. (Persze a gyerekeknek is fel kell venni eleinte ismét az iskola ritmusát.) Tíz perc szünet után a munkavédelmi előadó monoton hangon sorolja a tanítás veszélyeit. (Veszélyességi pótlék?) A padsorok között félhangos pusmogás: némi Avon-katalógus mustra – a tanár is csak ember, augusztus végén rakoncátlan kisdiákra emlekéztet. Ünnepségek, felelősök. Eszközigény: Laci bácsi az utolsó padban békebeli, négyszínű golyóstollat fantáziál. Színes tintákról álmodom.

Búcsúzunk a nyártól

Augusztus 20-a után a tüzijáték nyomait tüntetik el a rakpartról, az úszóházon még láblógázik néhány igazi napimádó. Feri bácsi az ötvenes évek óta minden nyarát a vízparton tölti. Régen motorcsónakázott. Az öregúr a rendszerváltás után kiábrándult nagyfröccséből, ám mégsem szomjazik, szódavíz helyett bubis ásványvizet tölt rizlingjébe. Meglátása szerint a bubis ásványvíz poros nyomába sem ér a csípős, hideg szódának, mégiscsak legyötri valahogy a kedves öregúr. A belvárosi cukrászda teraszán hangos egyetemisták koccintgatnak, háttérben a nap minden egyes nappal arasznyival alacsonyabban simogatja végig a háztetők kontúrját. Az egyetem ablakai megtelnek élettel, az árkádok közül a galambok szép sorban kisétálnak a templom elé, sorokba rendeződnek, mintha tornaórát tartana egyikőjük a többinek. Estefelé elkél a vékonyabb pulóver.

Marika és Peti sikeresen hazaért az írószerekkel, én pedig olcsóbban kaptam meg a húszlapos akvarelltömbömet. (Mindenki megkapta hát a magáét.) A kertek alatt lopakodik az ősz, iskolával, csengőszóval, tantervekkel, némi tanárhiánnyal – és fátyolos tekintetű Petikkel.

Tóth A. Péter

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: jegyzet nyár Szegedi Tükör