Színes 2019. augusztus 20. 00:15

Augusztus 20. emlékezete: sporttal, parádéval, körmenettel

Zászlófelvonás, tisztavatás, kitüntetések, beszédek. De hogyan ünnepeltük augusztus huszadikát egy évszázaddal korábban? A Fortepan archívumából válogattunk ki néhány képet, amelyek augusztus 20-án készültek.

Ismétlésképpen

Államalapító királyunk 1083. augusztus 20-i szentté avatásától szerepet játszik Szent István emlékezete, amit koronként eltérően értelmeztek és ünnepeltek.

  • Az Árpád-korban az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta az István-kultusz, amelyet a később hozzákapcsolódó Szűz Mária-tisztelet egyházi jellegűvé változtatott.
  • 1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról.
  • 1771-ben Mária Terézia országos ünneppé minősítette Szent István napját, és Budára hozatta a Szent Jobbot, ezzel fejezve ki, hogy a Habsburgok legitim magyar uralkodók.
  • Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni Bach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését, de 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át.
  • A két világháború között újra a nemzeti érzelmek kerültek előtérbe, így az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet.
  • A kommunista hatalom ezt nem törölte el, hanem 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte.
  • A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította.

De hogy is volt ez a szentté avatás?

1083. augusztus 20-án Szent László király a Nagyboldogasszony ünnepe utáni első vasárnap emeltette oltárra I. István király maradványait nyughelyén, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában Imre herceg és Gellért püspök ereklyéivel együtt, ami az akkori szokások szerint a szentté avatást jelentette.

Ezek után jöjjenek a Fortepan-képek!

Magyarország, Jászapáti a felvétel az 1925. augusztus 20-án tartott úszóversenyen készült. Ekkor már újra „kezdtük” ünnepelni augusztus 20-át. A díszpáholyban jobbra József Ferenc főherceg a verseny fővédnöke, mellette felesége, Anna szász királyi hercegnő (fotók: Fortepan/Haui Balázs)
Ők ugrottak medencébe. Ekkor nem nagyon törődtek azzal, egy jó fürdőruha mennyit számít
Persze, hogy versenyeztek nők is. Sőt, rajtuk látszott az is, hogy egyesületbe tömörültek: két fürdőruhán is ott a Magyar Úszó Egyesület címere. Az egyesület még a XIX. században alakult, 1893-ban alakult 1948-ban szűnt meg. A Magyar Atlétikai Clubból, a MAC-ból váltak ki az úszók, hogy végül alapító egyesülete legyen a Magyar Atlétikai Szövetségnek. Sárga–fehér volt a színük – ezt a kombinációt a korabeli fürdőruhákon „viszonylag nehéz” volt megjeleníteni
Budapest, Andrássy út az Operaház előtt, szemben Hajós utca, jobbra a Dreschler palota: Szent Jobb körmenet 1930. augusztus 20-án. Ez az év Szent Imre-év volt. A Szent Imre év 1930. május 18-ától 1931. május 3-áig tartott: Szent Imre herceg halála emlékének 900. évfordulójának emlékére rendezték. Kétségkívül az egyik csúcspontja volt az augusztus 20-i Szent Jobb-körmenet. Az ünnepi szentmisét Sincero bíboros mutatta be a Bazilikában, onnan indult el a körmenet, körülbelül 800 ezer emberrel az Andrássy úton a Hősök terére, a millenniumi emlékműig, majd vissza a Bazilikába. 1896, a millennium óta ilyen hatalmas körmenetet és ünnepséget nem tartottak Magyarországon (fotó: Fortepan/Kiss Gábor Zoltán)
Budai Vár, Szent György tér, a koronaőrség díszmenete 1940. augusztus 20-án a Királyi Palota – ma Budavári Palota – főkapujánál. De ez a nap másról is emlékezetes: ekkor hajtotta végre Trockij elleni merényletét Ramón Mercader spanyol kommunista mozgalmár, aki egy jégcsákánnyal ejtett halálos sebeket az emigráns politikuson annak mexikóvárosi otthonában. És ekkor hangzott el Churchill második leghíresebb mondata a második világháborúban – akkor már túl volt a leghíresebben egyébként („Nem ígérhetek mást csak vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket!”). Ezt a brit alsóházban mondta: „Az emberiség viszályai során soha nem köszönhettek ilyen sokat ilyen keveseknek” (fotó: Fortepan/Sattler Katalin)
Nem éppen ünnepi fotó, de augusztus 20-án történt... Oroszország, Alekszejevka, Horthy István lezuhant repülőgépének roncsai 1942. augusztus 20-án. Vitéz nagybányai Horthy István, magyar politikus és katona, Horthy Miklós kormányzó idősebb fia, kormányzóhelyettes, gépészmérnök, repülő főhadnagy volt. Tartalékos vadászpilótaként a keleti frontra került. Deaktiválása előtti utolsó bevetésén a Belgorodi területen fekvő Alekszejevka város közelében, Ilovka falunál hajnali 5 óra 7 perckor, röviddel a felszállás után Héja típusú vadászgépével lezuhant (fotó: Fortepan/Id. Konok Tamás)
Rákospalota Horváth Mihály utcai gyárterület, Hutter és Lever Rt. Olajgyár (később Rákospalotai Növényolajgyár), 1950. augusztus 20-i propagandatábla. A zászló – három egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sáv, középen egy sárga szegélyű vörös csillaggal és egy búzakalásszal – a Magyar Dolgozók Pártjának volt a zászlaja (fotó: Fortepan/Várkonyi Ádám)
1953. augusztus 20-án nyílt meg a Népstadion. A képen a Budapesti Honvéd csapata látható, a nyitómeccsen a Szpartak Moszkvát verték 3–2-re, 78 ezren látták a találkozót. A Honvéd így állt fel: Grosics – Rákóczi, Lóránt, Bányai – Bozsik, Városi – Budai II, Kocsis, Babolcsay, Puskás, Czibor. Az edző Kalmár Jenő volt. A házigazda góljait Bozsik (kettőt lőtt) és Kocsis szerezte (fotó: Fortepan/Magyar Rendőr)
1955. augusztus 20-án repülőnap volt a budaörsi repülőtéren. A földi produkció egy részlete látható, Vegyék észre a képen az operatőrt! A Budaörsi repülőtér az ország legrégebbi, ma is létező kisgépes nemzetközi repülőtere. Régi, központi épülete 1937-ben épült, ipari műemlék. Megvalósításának igénye először 1931-ben merült fel, azonban a gazdasági világválság miatt csak később, 1935-től kezdődhetett meg az építkezés. A tervpályázat két nyertese Bierbauer Virgil és Králik László lettek, a két eltérő tervet a bíráló bizottság egyaránt a legjobbnak ítélte és ezért közös terv készítésére szólította fel őket. A végső tervben végül Bierbauer elképzelése valósult meg inkább, ám sok tervezett elem nem valósult meg főként anyagi okokból, mivel a teljes építkezést mindössze négymillió pengőből kellett megvalósítani. Az építkezéshez választott terület ekkor még Budaörs közigazgatási területén feküdt, ideiglenesen 1942. március 27-én, véglegesen április 1-jén csatolták át a fővároshoz. A kormányzó fia, Horthy István 1937-ben vágta át a repülőtér elkészültét jelző szalagot. A repülőtér ekkor vette át Budapest korábbi légikikötője, a mátyásföldi repülőtér szerepét a polgári és sportrepülésben. A létesítmény a kor igényeinek megfelelő, ám nehezen bővíthető és számos más szempontból is nehezen fejleszthető volta tette szükségessé a Ferihegyi repülőtér építését. A megnövekedett légiforgalom, a nem betonozott és a rövid kifutópályák hamar megmutatták a hely korlátait. A második világháború során a légiforgalom szinte teljesen katonai célúvá vált, így a besorozások miatt először a földi kiszolgáló személyzet, a szerelők hiánya kezdett aggasztóvá válni, később azonban már pilótát sem lehetett találni. A háború végére gyakorlatilag az összes budapesti repülőteret lebombázták (a félig kész Ferihegyi-repülőteret is), és a Budaörsi repülőtér maradt a legjobb állapotban, ezért a háború után innen kezdődött a hazai repülés újraindítása. Ideiglenesen ez lett Magyarország nemzetközi repülőtere, a MASZOVLET innen indította újonnan beszerzett Li–2 típusú gépeivel 1946. október 15-én első járatát Debrecenbe, majd első nemzetközi járatát Pozsony érintésével Prágába. Az újjáépített Ferihegyi repülőtér 1950. május 1-jén átvette a nemzetközi repülőtér, és a budapesti légiforgalom központjának szerepét, így a Budaörsi repülőteret mezőgazdasági és sportrepülési célokra kezdték használni. Meg ilyen repülőnapokra (fotó: Fortepan/Szent-Tamási Mihály)
Állatkert szabadtéri színpad, Budapest szépe szépségkirálynő-választás 1957. augusztus 20-án.
Augusztus 20-i vízi és légiparádé a Széchenyi rakparttól nézve a Lánchídnál 1960-ból. (fotók: Fortepan/Nagy Gyula)
A helyszín ugyanaz, csak a fotós a másik irányba fordult: sportolók a Dunán, mögöttük Kossuth híd bontás alatt levő pillérei és a Bem rakpart. Vegyék észre a férfit az egyik pilléren! A Kossuth híd a második világháborúban felrobbantott budapesti Duna-hidak részbeni pótlására felépített, a Kossuth tér és a Batthyány tér közötti egykori úgynevezett félállandó híd. 1946-tól 1956-ig működött, majd 1960-ban lebontották. A Kossuth híd építéséről annak idején Háy Gyula színművet írt (Az élet hídja, 1951). Faludy György pedig már 1946-ban verset szentelt a hídnak
A víziparádét követő motorcsónak verseny 1969-ből (fotók: Fortepan/MHSZ)
Ehhez azért kellett bátorság: 1972. Cinke vitorlázó-repülőgép száll vízre a Dunán augusztus 20-án
Ejtőernyősök érkezése a pesti oldalról nézve 1976-ban, háttérben a Batthyány tér, a Bem rakpart házai és a budai Vár (fotó: Fortepan/Magyar Rendőr)

 

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: augusztus 20. Fortepan Szent István Budapest