Szegeden 2019. augusztus 17. 16:51 Forrás: Szegedi Tükör

Szégyelljük magunkat!

„Szégyellem magam azért, amit ezzel a bolygóval tettünk” – mondta pár éve egy előadásában Jane Goodall, etológus, főemlőskutató és természetvédő, az egyik leghíresebb tudós a világon.

Goodallnak igaza van, aki legalább egy kicsit sem szégyelli magát, amikor híreket olvas az őshonos erdők pusztításáról és környezetszennyezésekről, vagy nem hajlandó szelektíven gyűjteni a szemetet, az nem érdemli meg ezt a bolygót. Az is szégyellje magát, aki nem látja az ok-okozati összefüggést a természetpusztítás és a tárgyak iránti mértéktelen vágy, és a minden korábbit felülmúló fogyasztási őrület között.

Pár napja nyílt meg Máté Bence természetfotós városunk szülöttének lélegzetelállító természetfotó-kiállítása. 623 kép arról, ami a legfontosabb kellene, hogy legyen számunkra: 623 elkapott pillanat a természet kincseiről. Szerencsésnek érzem magam, hogy hallhattam a világhírű etológust, és szerencsésnek tartom magam, hogy beszélgethettem Máté Bencével. Nem azért, mert az egyik legismertebb természetbúvár magyar a világon, hanem mert elképesztően sokat lehet tanulni tőle, többek között a természettel szembeni alázatról, szeretetről, elhivatottságról és lelkesedésről.

Figyeljünk a szavaira, tanuljuk el tőle és társaitól, hogyan kell harmóniában élni a természettel, amennyire csak lehet! Beszélgessünk azokkal, akik még mindig azt gondolják, hogy a természet feladata kiszolgálni az ember igényeit!

Legyen új vezérelvünk! Ne azt kérdezzük, a bolygó mit tehet értünk, hanem azt, hogy mi mit tehetünk a bolygónkért! Szentimentális vagyok? Nem gondolom. Akkor, amikor a világ még mindig vezető hatalma, az Egyesült Államok elnöke a saját politikai céljai érdekében megkérdőjelezi a bolygószintű felmelegedést és a klímaváltozást, amikor követőkre talál dél-amerikai és európai államok vezetői között is, akkor semmi nem számít szentimentálisnak. Kínáról és Oroszországról vagy az arab olajtermelő államokról pedig már ne is beszéljünk.

Hátborzongató belegondolni, hogy jelenleg a világ egyik meghatározó vezetője sem hajlandó behúzni a féket a szakadék felé tartó vonaton. Meggyőződésem, hogy a Föld sírját ássák azok, akiknek lehetőségük lenne világos üzeneteket megfogalmazni a tömegeknek, hogy elég volt, vegyünk vissza, ez így nem mehet tovább, ők mégis inkább saját politikai pecsenyéjüket sütögetik, hidegháborúsdit játszanak, miközben a háború már más színtéren zajlik: felforr a bolygó.

Eddig olyan távolinak tűntek Földünk utolsó órái. De most, amikor rekordmelegeket mérnek Alaszkában, olvadnak a sarki jégtakarók, és a világ minden táján több fokkal magasabb átlaghőmérsékleteket jegyeznek fel, mint néhány évtizede, akkor az ember rádöbben: a természet nem évezredek alatt megy majd tönkre, a Föld nem 3019-ben válik lakhatatlanná, ha így haladunk, hanem vélhetően, amint átjutunk egy bizonyos holtponton, egy vörös vonalon, akkor pillanatok alatt összedől az ökoszisztémának nevezett rendszer.

Hogy is mondta a mindig magabiztos tudatlanok által oly sokat bírált 16 éves svéd lány, Greta Thunberg? „Az emberiség háza nemsokára összeomlik.” A repedések már látszanak, a tető megrogyott. Már nem lehet úgy érvelni, hogy „nem érdekel, mert egyedül hiába óvom a környezetet”. Ennek vége. Mindenkinek egyénileg kell változni, és az egyéni változás majd összeáll egy egésszé. Higgyék el, az utolsó órákban vagyunk.

Cservenák Zoltán

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Szeged300
Cimkék: jegyzet Szegedi Tükör