Szegeden 2019. augusztus 17. 11:17 Forrás: Szegedi Tükör

Szerelmes szívvel Szegedről

A megállóban. A múzeumnál. A téren. A hídon. A Tisza-parton. A kútnál.

A megállóban

Verőfényes nyári délelőtt a téren. Galamb fészkel a fán. Hófehér hajú nagymamák várnak a villamosra. A megállóban hátizsákos egyetemista fiúk és lányok nevetgélnek, mellettük babakocsis anyuka rövid nadrágos gyermekével. Levegő se mozdul. Ilyenkor túltelíti a fény a várost. Ezért is szeretem.

A múzeumnál

A múzeum lépcsőin kiránduló gyermekek uzsonnáznak és kuncognak. Az antik oszlopok felett nyújtózó timpanon mögött szépen tagolt kupola. Kékben úszik egy árva felhőfoszlány az égen. Az óriásmedence kútjából felszökkenő vízpermet hűti az arcomat. Turisták fotózzák a homlokzatot és egymást. Készülnek a családi fényképek. Érzem a Tisza szagát.

A téren

A Lechner tér útjain kanyargózik a délután. A magaslaton a hit aranymetszése, egy barokkos épületékszer, hibátlan harmóniában élő, évszázados kápolna. Odébb hangoskodik a játszótér apró népe.

A hídon

Rövid séta a régi hídon, amely felvirágozva és fellobogózva köti össze a Duna–Tisza közét a Tiszántúllal. Az autós rakpartot a fürdőruhás Lapossal, ahol sörhasú férfi kacérkodik a hűvös habokkal. Az íves, kék híd alatt ringatózik álomcsónakjában a lét. Fodrozódó emlékek a virágok. Öreg harcsák a mélyben, a vízi bástyánál feltorlódott a sárfoltos uszadék. Beesteledett. A Tosca hangjait visszhangozza az égre toronykezeivel a templom, előtte a Dömötör-torony homokkő oszlopa, magányos, középkori óriáskő. Ajtaja felett a kőbárány vörösben játszik, ős jelképe városomnak.

A Tisza-parton

A Kárász utcán mediterrán módra cseveg egy család a teraszon. Más országból jöttek, de Szegedet hamar a szívükbe zárták. Ízlelgetik városunk zamatát. Tegnap a Napfényfürdőben voltak, most kapucsínóznak, este talán a szabadtérin nézik meg a Toscát. Európa egyik legszebb terén, a városháza előtt izgatott esküvői tömeg sürög-forog. Szemrevaló a menyasszony, fess a vőlegény. Hallom, hogy a lagzi az Öreg Kőrössyben lesz, mondják, már dél óta rotyog odalenn nagy bográcsokban a hallé. Tisza-part fűzfákkal és vaslábakon álló nyaralókkal. Átszüremlik a lombok közt a napfény. Úszóházak fadeszkákkal, egyenes fahíddal, szerelmesek vágyálmokkal és csókkal.

A kútnál

Paprikatermesztők napsugaras portái előtt lépkedem Alsóvároson. Az utca végén pompás panorámakép, fehérre meszelt pillérek és Búza apó kútja. A zöldben Szent Ferenc a farkashoz hajol, karnyújtásnyira Bálint Sándor szobra mosolyog le a padokra. Rám nevetett Alsóváros.

A palotáknál

Vadgalamboknak kiflivéget dobó fehér apó, előtte kéz a kézben sétáló szerelmespár. Az árkádok alatt koldus kuporog. Élettel teli játszóterek és felújított, szecessziós paloták. Kulturális központ, hídváros, klinikák, könyvtárak, templomok és várrom. Minden évszakban gyönyörű ez a megújulni tudó, érett nő – Szeged. Örülök, hogy itt lehetek otthon, így szeretlek Szeged.

Tóth A. Péter

Képünkön Tápai Antal Árokparti Vénusza a füvészkertben

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: jegyzet Szegedi Tükör szerelem