Színes 2019. július 28. 19:46

Egy amerikainak minden furcsa a magyar nyelvben

Nem szokványos a története a tősgyökeres szegedi Papné dr. Bús Enikőnek, aki közel egy évig az Egyesült Államokban, a Clevelandi Egyetemen magyart tanított. Nemrégiben érkezett haza. Mi másról is kérdezhettük volna, mint a kint szerzett tapasztalatairól, élményeiről, és természetesen arról a különlegességéről, hogy egy amerikai egyetemen is lehet idegen nyelvként magyart tanulni.

Enikő a Fulbright-ösztöndíj elnyerése után jutott el az Ohio Államban található clevelandi egyetemre, ahol heti kétszer két órában magyar nyelvet tanított hallgatóinak. Ugyanezeknek a diákoknak ugyanekkora óraszámban magyar kultúrát, természetesen ezt már angol nyelven.

Fulbright-ösztöndíj elnyerése nem volt előzmények nélkül. A szegedi egyetemen előbb magyar nyelv és irodalom, valamint magyar mint idegen nyelv szakon szerzett diplomát, amit utóbb neveléstudományi stúdiummal egészített ki. Egy évet dolgozott Angliában, majd oktatott a SZTE-n. Az amerikai ösztöndíj itt és így találta meg. Enikő a férjével együtt vágott neki Amerikának, Ez is az ösztöndíj nagyvonalúságát mutatja, valamint az is, hogy a tanítás megkezdése, majd lezárása után egy-egy hónapot „állomáshelyén” tölthetett a nyertes.

Mint megtudtuk a clevelandi egyetemen belül a Világnyelvi Tanszéken belül folyik a magyar oktatás, ahol Enikőhöz hasonlóan az azt megelőző években Fulbright-ösztöndíjasok tanították anyanyelvünket. Kinti munkájának megkezdésekor a szegedi oktatónak több nehézséggel kellett szembenéznie. A nyelvtanítás és –tanulás szempontjából jobb lett volna, ha egy tanévnél nagyobb időtávot fog át egy-egy magyar oktató ottani jelenléte. Ezzel szorosan összefüggött a másik probléma. Az ottani felsőoktatásban a tantárgyakra való jelentkezés nem néhány héttel a kurzusok indulása előtt, hanem egy évvel korábban történik meg. A szegedi tanárnak éppen ezért kevés lehetősége volt kurzusáról toborozni a diákokat, de eredménytelennek így sem nevezheti magát.

A Clevelandi Egyetem egyik épülete előtt. (Fotó: Papné dr. Bús Enikő)

Az Egyesült Államokon belül Clevelandban él az egyik legnagyobb magyar közösség. Lényegében az ő lobbi tevékenységüknek is köszönhető, hogy a helyi egyetemen annyi más nyelv mellett magyart is oktatnak. A magyar különleges nyelv, milyen észrevételeket tettek, mit találtak benne a hallgatói a legfurcsábbnak? – tettük fel a kérdés Papné Bús Enikőnek. Tömör választ kaptuk: „Lényegében mindent.” Mindennek hátterében legalább két tényt kell látnunk – magyarázta a tanárnő. A magyar nyelvtani rendszere annyira különböző a maga finnugor sajátosságaival az indo-germán nyelvektől, ami komoly próbatétel elé állította a hallgatókat. Különösen azokat, akik addig nem tanulták idegen nyelvet. Könnyebben vették az akadályokat azok, akik már megpróbálkoztak egy másik nyelv tanulásával – hallhattuk Papné dr. Bús Enikőtől.

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy nyelvileg milyen szintre lehet eljuttatni egy tanév alatt az alapoktól indulókat. A második fél év végén azt a feladatot kapták a diákok, hogy írjanak egy egyoldalas esszét a tavaly nyári élményeikről. Fontos szempont volt a múlt idő használata, ami azzal az oktatói kéréssel egészült ki, hogy írásuk részét képezzék az általuk fogyasztott ételek és különböző földrajzi elnevezések használata. Enikő szerint két vonatkozásban is sikeresnek nevezhető a tanévet lezáró számon kérés. Egyfelől az idő rövidségéhez mérten jó színvonalon oldották ezt meg a hallgatók. Másfelől – és itt kap szerepet a tanári rutin – érződött az írásokon, hogy segítségkérés, mások támogatása nélkül készültek el az esszék. Értelemszerűen évközben is rendszeresen ellenőrizte a hallgatók tudásszintjét Enikő, aki a tananyagot saját belátása szerint állíthatta össze. Minthogy a neveléstudományon belül tanterv és programfejlesztő végzettséggel rendelkezik, ezt a feladatot kifejezetten élvezte. Az oktatásban felhasználta egy általa kiválasztott tankönyvet, amit diákjai kifejezetten kedveltek.

Tanítás közben. (Fotó: Bocskai Rádió)

Egy nyelvet nem lehet önmagában tanítani, fontos, hogy ezt ország- és kultúraismeret egészítse ki. Ez a kurzus is heti kétszer két órás volt. Könnyebbséget jelentett, hogy ez a kurzus angol nyelven folyt. A honfoglalást megelőző időktől egészen napjainkig mutatta be a diákjainak az ország történelmét a tanár. E mellett időrendi sorrendben beszélt az egymást váltó irodalomtörténeti korszakokról, az építészet- és a zenetörténetről. Mint a beszélgetés során elhangzott: külön nyomatékkal szólt az amerikaitól nagyon eltérő magyar építészetről. Tőle hallhattak először diákjai a parasztházakról, a vályogépítés sajátosságairól vagy éppen a Szegedre jellemző napsugaras házakról.

Munkája másik részét a clevelandi Szent Imre Templomon belüli magyar iskolában végzett önkéntes munka tette ki. Megoldandó feladatot jelentett, hogy az egyetemen és a helyi magyar iskolában 18 és 84 év között szóródott a hallgatók életkora. (Az Egyesült Államokban az idősek ingyenesen tanulhatnak az állami felsőoktatásban.) A magyar iskolában középhaladó szintről indult az oktatás, mert ide csupa olyan ember járt, aki valamilyen szinten tud magyarul. Az itteni képzés sokkal kötetlenebb volt, mint az egyetemi. Nem kellett osztályozni, dolgozatokat íratni. Az iskolában a maguk magyar gyökereit keresők és ápolók járták, akik szerettek volna minél jobban megtanulni magyarul.

Papné dr. Bús Enikő Szegedre hazatérve mesélt nekünk az amerikai élményeiről. (Fotók: Szabó Luca)

A kint töltött egy év alatt rengeteg tapasztalattal gazdagodott Enikő és az őt elkísérő férje. – Befogadóak, nyitottak, segítőkészek – sorolta a legfontosabbnak gondolt tulajdonságjegyeket, amikor arra kértem jellemezze az ott élő emberek. A segítőkészség nem üres szó – az elmesélt történetek ezt támasztják alá. Kiérkezésükkor albérletet kerestek, és feljelentkeztek clevelandi magyarok zárt Facebook-csoportjába. Rögtön húsz választ kaptak, és ebből négyen-öten azonnal felajánlották, hogy költözzenek hozzájuk, amíg nem találnak megfelelő bérleményt. Így is történt. Egy hónapot egy magyar házaspárnál és azok gyerekeinél töltöttek.

Egy másik történet szintén az önzetlenségre példa. Az ohioi tél zordabb a magyarnál, ez is magyarázta, hogy autójuk sebességváltója szétfagyott a mínusz 20 fokos hidegben. Javítása többe került volna, mint egy másikat venni, az idő pedig sürgetett. Negyvenöt kilométerre laktak az egyetemtől, autó nélkül mozdulni sem tudtak. Ismét a közösségi oldalon kértek segítséget, és az ottani magyar rádió egyik szerkesztője azonnali válaszában ingyen és korlátlan ideig a rendelkezésükre bocsátotta egyik autóját.

A haladó csoport egy részével. (Fotó: Papné dr. Bús Enikő)

Enikő párjával néhány hete érkezett vissza Szegedre. Egyelőre mindketten állást keresnek. Az amerikai oktatási rendszer jól felkészíti a diákjait a kritikus és logikus gondolkodásra, a vitára és az érvelésre, valamint a kreatív problémamegoldásra. A magyar középiskola oktatásban mindezek nem kapnak megfelelő hangsúlyt, noha az írásbeli érettségik egyebek mellett ezeknek a készségeknek a meglétét is mérik. Ezért is gondolja az Egyesült Államokból nemrégiben hazaérkezett tanárnő, hogy egész oktatási projektet lehetne felépíteni ezeknek a készségeknek a fejlesztésére.

Bod Péter

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Szeged300
Cimkék: Egyesült Államok nyelvoktatás nyelvtanulás oktatás tanár