Hirdetés
Szegeden 2019. július 22. 17:45

Adatokkal is alátámasztható a globális felmelegedés hatása Szegeden

Nyáron meleg van – hallani egyre többször a bolygószintű felmelegedést tagadóktól. Valóban, de nem ennyire. A New York Times interaktív cikkében bárki megnézheti, hogy mennyit jelent a globális felmelegedés a szülővárosában. Szeged sem kivétel, nálunk is jóval többször van kánikula, mint korábban.
Repülőnap

A 32 fokos vagy annál melegebb napokat számolja össze a New York Times interaktív cikke. A kalkulátor alapján Szegeden 1981-ben még csak 7 olyan nap volt, amikor 32 fok vagy annál melegebb volt, 2017-re viszont már 17 ilyen napot regisztráltak. Harmincnyolc év alatt tehát majdnem megháromszorozódott a kánikulai napok száma. 

Sőt, még riasztóbb adattal is szolgálnak: 2061-ben 32-re tippelik az ilyen forró napokat, ami a nyár harmadát érinti. És ha ehhez hozzávesszük, hogy átlaghőmérsékletről van szó, tehát egy napon belül 18 és 44 fok átlagáról, akkor a 44 fok hallatán már igencsak „kirázhat bennünket a hideg”. 

Tehát már régen nem az a kérdés, hogy létezik-e klímaváltozás és bolygószintű felmelegedés, hanem az, hogy mekkora ez a felmelegedés, és milyen károkat okoz. 

Az amerikai cikket szemlézi a Euronews is, ők Budapestet is megnézték. A fővárosban 1981-ben mindössze 3 napon volt 32 fok vagy annál magasabb hőmérséklet, 2017-ben már 12. Ez négyszeres emelkedés 38 év alatt. 2061-ben pedig 25 ilyen nap lesz. 

Mi sem mutatja jobban a globális felmelegedést ebben a két példában, mint az, hogy Budapest várhatóan szinte felzárkózik Szegedhez, a mediterrán jellegű városhoz.

A környezetvédelem jegyében fejleszt a szegedi önkormányzat

Egyáltalán nem véletlen, hogy a szegedi önkormányzat kiemelten kezeli a Zöld város programot. Szeged városrészei zöld területekkel bővülnek: Tarján, Odessza is megújul. Új trolikkal bővül az elektromos közösségi közlekedés, és több milliárd forintból fejlesztik a geotermikus energetikai rendszert a városban. 

Mintegy 900 millió forintból épülnek kerékpárutak, hiszen Szeged magasan a legbringásabb magyar nagyváros. A Zöld város programban 1 milliárd forintból újult meg az újszegedi liget, ahol 4500 négyzetméterrel nőtt a gyepfelület. Szegeden az elmúlt három évben több tízmillió forintból mintegy 2000 fát ültettek a város közterületeire, Szőreg külterületén pedig egy 1 hektáros véderdőt is telepítettek.

Az a célunk, hogy Szeged legyen a legzöldebb magyar város. Azt szeretnénk elérni, hogy a mi városunknak legyen a legtisztább a levegője, és a szegedi emberek legyenek a legegészségesebbek. Elektromosra cseréljük a szegedi járatokat, leszigeteljük és napelemmel látjuk el az épületeinket, új geotermikus távfűtő rendszert építünk ki, és gondoskodunk a hulladék újrahasznosításáról is. Jövőnk a környezetünk védelmén múlik

– mondta Botka László polgármester a közelmúltban.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Szeged300
Cimkék: globális felmelegedés hőség hőségrekord hőségriadó klímaváltozás környezetvédelem Zöld város program