Hirdetés
Túl a városon 2019. július 19. 20:35

Meghalt Heller Ágnes

Pénteken kora este a Balatonnál meghalt Heller Ágnes filozófus. A hírt a 444.hu a német közszolgálati tévé régiós tudósítójára hivatkozva tette közzé, de később a rendőrség is megerősítette: megtalálták a holttestet.

Azt írják, Heller Ágnes a Magyar Tudományos Akadémia balatonalmádi üdülőjének strandjáról úszni indult, de már nem tért vissza a partra. A rendőrség később azt közölte: egy holttestet találtak a Balatonban.

A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság közleményében az áll: péntek délután bejelentés érkezett, hogy egy holttestet találták a Balatonban, „a Balatonalmádi előtti vízterületen”. Az esettel kapcsolatban a rendőrök az idegenkezűséget és a bűncselekmény gyanúját kizárták, az ügyben közigazgatási hatósági eljárás indult.

Tarlós István, Budapest főpolgármestere este ugyencsak közleményt adott ki, amiben azt írja: a főváros saját halottjának tekinti Heller Ágnest. Tarlós István részvétet nyilvánított a családnak és emlékeztetett arra, hogy „a hazai és nemzetközi tudományos életben filozófusként betöltött kiemelkedő szerepe elismeréseként” Heller Ágnes 2008-ban megkapta a Budapest díszpolgára címet.

Heller Ágnes Budapesten született 1929. május 12-én. Magyar-filozófia szakon tanult 1947 és 1951 között, tanári oklevelet 1951-ben kapott. A Budapesti Iskolának nevezett filozófiai irányzatot képviselte, Lukács György tanítványa volt az ELTE Filozófia Tanszékén, de 1958-ban Lukáccsal együtt eltávolították állásából. Heller Ágnes 1958 és 1963-ig középiskolában tanított, ezt követően a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatócsoportjának tagja lett. 1968-ban doktorált filozófiából, de megfosztották állásától, 1977-ben pedig emigrációba vonult.

Heller Ágnes Berlin, Melbourne, Torino, São Paulo és New Yorkban egyetemein tanított. 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező- 1995-től rendes tagja. 1990-től Magyarországon is tartott filozófiai előadásokat, 1994-től a szegedi József Attila Tudományegyetem és az ELTE oktatója. 1995-ben habilitált, ekkortól az ELTE Esztétika Tanszékén oktató. 1999-ben vonult nyugdíjba, de aktív közéleti és tudomány életet élt. 2010-től nyugalmazott egyetemi tanárként ismét oktatott az ELTE Esztétika Tanszékén.

Műveinek nagy részét az 1994-ben elhunyt Fehér Ferenccel közösen publikálta. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), a Diktatúra a szükségletek felett (1979, Fehér Ferenccel és Márkus Györggyel), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A "zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004), Megtestesülés. Filozófiai esszék (2005), Trauma (2006), Ímhol vagyok. A Genezis könyvének filozófiai értelmezései (2006), Sámson (2007), A halhatatlan komédia (2007), New York-nosztalgia (2008), Filozófiám rövid története (2009), Kertész Imre. Négy töredék (2009), A mai történelmi regény (2010). Az önéletrajzi emlékezés filozófiája (2015) A filozófia rövid története gólyáknak (2016).

1998-ban Bicikliző majom címmel Kőbányai Jánossal közös műveként jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel. 

A filozófus 1981-ben Lessing-, 1995-ben Széchenyi-, 1996-ban Hannah Arendt-díjat kapott, 2006-ban az európai kultúra kutatásában szerzett érdemeiért elnyerte a dán Sonning-díjat. 2008-ban Budapest díszpolgára lett, ebben az évben a dél-izraeli Beér-Seva város Ben Gurion Egyeteme díszdoktorává avatta, és megkapta a Karel Kramár emlékérmet is, mert negyven évvel korábban, 1968-ban tiltakozott a prágai tavasz leverése, Csehszlovákia megszállása ellen. 2010-ben Goethe-érmet kapott, 2012-ben a németországi Oldenburg városa a Carl von Ossietzky-díjat adományozta neki, az olaszországi Primo Levi Kulturális Központ pedig neki ítélte a Primo Levi 2012 nemzetközi díjat. 2014-ben a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Radnóti-díjjal tüntette ki.

Heller Ágnes 90 éves volt. Temetéséről a család később gondoskodik – olvasható az MTA közleményében. 

Heller Ágnessel 2015-ben készítettünk hosszabb interjút. Akkor azt mondta: Orbán Viktor diktátor, hiszen amit ő eldönt, annak úgy kell lennie. Ebből a szempontból se a parlamentnek, se a Fidesznek nincs jelentősége. A filozófus akkor azt is mondta, hogy Magyarország még nem diktatúra, mert nem zárták még le a határokat és nincs halálbüntetés.

A Szeged Televízió is készített interjút Heller Ágnessel, amelyet ide kattintva megnézhetnek.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: filozófia halál Heller Ágnes gyász