Hirdetés
Szegeden 2019. július 10. 12:26

Szijjártó Péter rosszul tudja, és még ellentmondásba is keveredik magával

Élénk kampány-üzemmódba kapcsolt a Délmagyarország, amely két egymást követő napon jelentetett meg egy-egy interjút az Orbán-kormány minisztereivel. Előbb Varga Mihály pénzügyminiszterrel, majd szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel. Nagyon kilóg a lóláb. A cél mindkét esetben: ekézni Szegedet. Nemes feladat.

Varga Mihály azon az egyetlen konkrétumon kívül, hogy Mórahalom volt az első magyar település, amely pályázott a munkásszállások építésére kiírt projektre, jószerével egyetlen más kézzel foghatót sem mondott Mórahalom és Szeged gazdasági összehasonlításáról a Délmagyarországnak. Ez meg így – valljuk meg őszintén – elég karcsú.

Szijjártó Péter a Mészáros-féle lapnak adott interjúban még ennél is tovább ment. Azon már könnyen túlléphetünk, hogy Fidesz valamennyi ez ügyben (vesd össze: Szeged lemaradt) megszólaló országos és helyi politikus azt mantrázza, hogy „Szeged elmaradt fejlődési lehetőségeitől”. Arra soha nem kapunk választ, hogy ha nem is pontosan, csak úgy hozzávetőlegesen: mik volnának a kihagyott fejlődési lehetőségek. De hát annál rosszabb a tényeknek.

A szakminiszter interjúja megismétli a jól ismert, és az előbb már jelzett „ködevést”. A helyi gazdaság növekedése érdekében szerinte az önkormányzatnak „nyitottabbnak” és „együttműködőbbnek” kellene lennie. Természetesen egyetlen példát sem nevez meg Szijjártó, amely arra utalna, hogy a szegedi önkormányzat magatartása miatt hiúsult volna meg egyetlen itteni beruházás. Pláne nagyberuházás. A miniszter szerint úgy általában rosszul teszi a dolgát a Botka-féle városvezetés, de hogy ez a maga valóságában mit jelent, arra halvány utalás sem történik. Könnyű rájönni: minden az önkormányzati kampány miatt történik. Bár igazat mondani akkor sem szégyen és végképp nem tilos.

Szijjártó Péter a lapnak adott nyilatkozatában feltűnő tájékozatlanságot árul el a gazdaságra vonatkozó ismereteiről. Ami azért roppant kínos egy külgazdasági minisztertől. A nagyberuházások Magyarországot nagyjából egy évtizede elkerülik. A Mercedes kecskeméti gyárának megépítéséről szóló döntést 2008-ban jelentették be, akkor még szocialista-liberális koalíció irányította az országot. A debreceni BMW-t kétségkívül az Orbán-kormány hozta hazákban. Ám nem árt tudni, hogy olyan adókedvezmények fejében, amelyet a Magyarországgal a beruházásért versengő más országok már ésszerűtlennek tartottak volna kifizetni. Ez legalábbis elgondolkoztató.

Világgazdasági tendenciákat alapul véve a külföldről érkező nagyberuházásokat nem segíti, hogy az elmúlt években alaposan megugrott (nagyon helyesen) a magyar munkaerő bére. Más oldalról ez versenyhátrány, mert a multik a még nálunk is alacsonyabb béreket fizető országokat keresik. Arról már nem is beszélve – maradjuk az autóiparnál – hogy olyan gyártási kapacitásfelesleg alakult ki például Európában, hogy új gyárak építése aligha képzelhető el belátható időn belül.

Végképp nem érteni Szijjártó Péter Délmagyarországnak adott interjújának gondolatmenetét. Vagy mondjuk még szebben: gondolati ívét. Egyfelől elmarasztalja Szegedet, mert nem települtek és nem települnek ide nagyberuházások. Másfelől – egyébként nagyon helyesen – arról beszél, hogy dimenzióváltás történik a gazdaságban, és tudásalapúvá vált/válik a gazdaság. Ehhez még azt is hozzátette: ezen a téren Szegednek kiválóak a lehetőségei, mert az egyeteme ezer szám bocsát ki olyan diplomásokat, akiknek az általa is emlegetett tudásalapú gazdaság tud és képes munkahelyet biztosítani.

De hát Szegeden lassan az elmúlt két évtizedben ezt történik! Nem Szijjártó Péter találta fel a spanyolviaszt. Ezzel sokkal korábban a város vezetése is tisztában volt. Éppen ennek köszönhető, hogy az információtechnológiai (IT) szektorban közel 5 ezer új munkahely létesült az elmúlt években, ahogy ugyancsak a helyi képzett fiatal munkaerő meglétének köszönhető az is, hogy a British Petrol Szegeden létesített üzleti szolgáltatóközpontot. (Itt jelenleg 500 dolgoznak, de 600-ig meg sem akarnak állni.)

Lassan három éve, 2016 szeptemberében még így beszélt Szegedről a miniszter – a videót egyébként a Külgazdasági és Külügyminisztérium YouTube-csatornájáról vettük át, azaz akkor még tényleg büszke volt a kormány Szegedre:

Az Epam székházának avatóján is így beszélt még a miniszter:

Szeged gazdaságfejlesztési stratégiája éppen ezekre a pillérekre épül, és mindezt kiegészíti és alátámasztja a nemrégiben itt átadott lézerközpont, és az a terv, hogy több ezer magasan képzett munkaerőt foglalkoztató tudományos ipari park, Science Park épül a lézerközpont köré. Hol itt a baj? Hol itt a probléma?

Minden önteltség nélkül állíthatja magáról Szeged, hogy gazdasága fejlesztésében XXI. századi módon gondolkodik és cselekszik. (Valójában néhány lépéssel az ország előtt jár.) A termelés ugyanis ma már korántsem „vasban és acélban” mérhető, hanem biotechnológiában, lézerkutatásban, számítógépes programok létrehozásában. Aki ezt nem érti, az nem tudja, mi zajlik a világban. Annak a Szilícium-völgy csak egy földrajzi fogalom. Pedig, ha valami átformálja a gazdasági életet. Los Angelestől Szegedig (és még sokkal távolabb is), akkor az éppen a tudásalapú gazdaság.

bp

Nyitóképünk az olasz parti őrség hajóján Trieszt kikötőjében készült Szijjártó Péterről 2019. július 5-én (fotó: MTI/KKM/Burger Zsolt)

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Szijjártó Péter