Túl a városon 2019. július 2. 16:35 Forrás: MTI

Európai Bizottság: a német védelmi minisztert jelölik elnöknek

Létrejött a várva várt megegyezés Németország és Franciaország között, Ursula von der Leyen német védelmi miniszter lesz az Európai Bizottság következő elnöke.

Ami délután még csak a diplomatáktól származó félhivatalos információ volt, azt Donald Tusk Twitter-üzenetben megerősítette: Ursula von der Leyen német védelmi miniszter lesz az Európai Bizottság elnöke.

  • az Európai Tanács élén Charles Michel belga miniszterelnök követi őt
  • külügyi és biztonságpolitikai főképviselőnek (ami olyan, mintha az EU külügyminisztere lenne) a spanyol Josep Borrel lesz
  • az Európai Központi Bankot pedig Christine Lagarde irányítja majd, aki az IMF elnöki székét hagyja ott a megbízatását.

Érdekesség, hogy a magyar kormányzati kommunikáció Orbán Viktor és a magyar delegáció sikerének állítja be Leyen elnökké választását, miközben Emmanuel Macron és Angela Merkel kompromisszumos jelöltjéről van szó. 

A 444.hu azt is megemlíti, hogy már csak azért sincs szó fideszes álomjelöltről, mert  Ursula von der Leyen

  • 2014-ben örökbefogadott egy szír menekült gyereket
  • támogatta a melegházasságot
  • és öt éve még az Európai Egyesült Államok létrehozásában látta az Unió jövőjét: szorosabb, központosított pénzügyi, adózási és gazdasági irányítást tartana jónak. 

Weber: Macron és Orbán kivégezte a csúcsjelölti rendszert

Sajtótájékoztatóján Angela Merkel arról számolt be, hogy a berlini kormányszövetség egyik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem támogatta az egyezséget, és a koalíciós megállapodás értelmében így a huszonnyolc tagállam vezetői közül egyedüliként tartózkodnia kellett az ülésen. Rámutatott, hogy megpróbálta megóvni a csúcsjelölti rendszert, illetve legalább „tisztességes megoldást” találni a listavezetők számára, azonban ez nem sikerült. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy sikerült széles körű konszenzust elérni.

Elmondta: az Európai Tanács javaslata értelmében az Európai Parlament elnöki tisztségét az ötéves ciklus első felében szociáldemokrata, utána pedig néppárti politikus töltené be. Aláhúzta, hogy Manfred Weber, a konzervatív pártcsalád csúcsjelöltje valószínűleg indulni akar majd a posztért, elődje pedig egy keleti tagállamból származó politikus lehet, bár ez a képviselőtestületen múlik főként.
Merkel azt is mondta, hogy a történtek ellenére nem szeretne végleg búcsút inteni a csúcsjelölti rendszernek. És hozzátette, a jövőben jobb módszert kell kitalálni a tisztújításra, hogy el lehessen kerülni egy hasonló helyzetet.

Manfred Weber kedden bejelentette visszalépését az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltségétől a pártcsalád strasbourgi frakcióülésén. A Politico névtelenül nyilatkozó tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy Weber kijelentette ezen az ülésen: „Emmanuel Macron és Orbán Viktor kivégezte a csúcsjelölti rendszert”. Emellett pedig tudatta, visszalépésétől függetlenül továbbra is az EPP európai parlamenti frakciójának vezetője kíván maradni.

Emmanuel Macron sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a tető alá hozott kompromisszum egy „mély francia-német egyezség gyümölcse”, a cél annak biztosítása, hogy Európa ne legyen megosztott. Emellett méltatta a jelölteket, köztük az Európai Bizottság elnöki tisztségére megnevezett Ursula von der Leyent és Christine Lagarde-ot, aki az Európai Központi Bank vezetője lesz a tervek szerint.

Pedro Sánchez spanyol kormányfő „rendkívül kiegyensúlyozottnak” nevezte a csomagot, és elmondta, biztosították afelől, hogy szociáldemokrata politikus kapja majd a gazdasági és pénzügyi tárcát a bizottságban.

Brigitte Bierlein ügyvezető osztrák kancellár üdvözölte az eredményt, és történelmi lépésnek nevezte, hogy a brüsszeli testületnek női elnöke lesz.

Korábban írtuk:

Uniós diplomatáktól származó információk szerint a visegrádi országok, Olaszország és Németország mellett egyelőre két meg nem nevezett balti ország is megszavazná a Ursula von der Leyent, ha arra kerül sor a vasárnap kezdődött, eredetileg egynaposra tervezett rendkívüli uniós csúcstalálkozó harmadik napján.

Brüsszeli források úgy tudják, hogy Emmanuel Macron francia elnök már hétfő éjjel javasolta Angela Merkel német kancellárnak, hogy jelölje bizottsági elnöknek a német védelmi minisztert.

Egy uniós diplomata arról számolt be, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnöki jelölése mellett egyre nagyobb Charles Michel belga liberális miniszterelnök támogatottsága az Európai Tanács vezetésére. Emellett több forrás szerint a francia Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójának esélyei növekedtek az Európai Központi Bank (EKB) élére, amíg az EU külügyi szolgálata (EEAS) élére jelölhetik Josep Borrell spanyol külügyminisztert. Az Európai Parlament vezetésével pedig Szergej Sztanyisev volt bolgár szocialista miniszterelnököt bíznák meg.

Mint közölték a német Mafred Weber bizottsági elnöki, valamint Maros Sefcovic, az EU jelenlegi energiaügyi biztosa korábbi támogatottsága az EEAS vezetésére gyakorlatilag teljesen megszűnt.

A visegrádi országok miniszterelnökei a rendkívüli EU-csúcs harmadik napjának délelőttjén találkoztak, hogy egyeztessék álláspontjukat az uniós intézmények vezető beosztásairól folyó tárgyalások keddi megkezdése előtt.

Diplomáciai források úgy tudják, a V4-ek körében teljes az egyetértés arról, hogy Frans Timmermans szociáldemokrata politikus nem elfogadható a pozícióra.

Olasz tisztségviselőktől származó értesülések szerint Olaszország Ursula von den Leyen támogatásával kapcsolatban ahhoz ragaszkodna, hogy a javaslattal az Európai Néppárt álljon elő.

A tagországok állam-, illetve kormányfői vasárnap este kezdtek rendkívüli találkozót Brüsszelben, ezen egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak.

A harmadik, keddi munkanap jelentős késéssel, várhatóan leghamarabb délután három óra után kezdődik majd.

Ursula von der Leyen, a Kereszténydemokrata Unió politikusa 2016-ban azzal került a hírekbe, hogy kiderült: másolt részletek vannak az 1990-ben írt doktori értekezésében. Egy független bizottság fél éven át elemezte a politikus doktoriját, végül megállapították: nem mutatható ki, hogy szándékosan meg akarta téveszteni a diplomamunka bírálóit, ezért nem vették el a doktori címét.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Szeged300
Cimkék: Európai Bizottság Európai Unió Ursula von der Leyen