Szegeden 2019. június 30. 14:25

A könyv népe él és emlékezik – Szegeden is

Képriport
Két helyszínen, az egykori téglagyári gettónál állított emlékoszlopnál és az új zsinagógában emlékeztek a szegedi zsidók a hetvenöt évvel ezelőtt történt borzalmakra A II. világháborúban elhurcolt zsidók emléke előtt tisztelegve a Cserzy Mihály utcában és a Gutenberg utcai imaházban is koszorúztak.

1944. június 25-én, majd 27-én és 28-án három tehervonat indult el Szeged-Rókus állomásról. Ezeken a vonatokra szegedi és Szeged környéki zsidóknak kellett fölszállniuk. A szerelvények Auschwitzba és Strasshofba mentek a koncentrációs és a munkatáborokba. Az elhurcoltaknak alig tíz százaléka tért csak vissza. Ezekre a soha el nem feledhető II. világháborús borzalmakra emlékezik ilyenkor a Szegedi Zsidó Hitközség, amely vendégeivel együtt előbb az egykori téglagyári gettónál, majd az új zsinagógában hajtott fejet a Soá áldozatai előtt.

Koszorúk, kövek az emlékoszlop lábánál

A téglagyári gettónál Lednitzky András, Izrael Dél-magyarországi tiszteletbeli konzulja, arra emlékezett vissza, hogy Szegeden az 1920-as években már nyolcezer zsidó lakott a városban: építették a várost, kereskedtek, tanítottak. Lednitzky András arra is emlékeztetett mindenkit, hogy a szegedi zsidók elhurcolásához a magyar hatóságok is hozzájárult, a magyar csendőrség is segédkezett benne. – Tudjuk, mik történtek akkor, és ezekre emlékeznünk kell. De ezek a megemlékezéseink a szeretet jegyében telnek – mondta Lednitzky András, aki azt is hangsúlyozta, Szeged az első magyar városok egyike volt, amely befogadta a zsidókat. Aki cserébe sokat is tettek a városért.

Emlékezők a Cserzy Mihály utcában. Ha fönti, nyitóképünkre kattint, akkor megnézheti az új zsinagógában a mártír istentiszteletről készült felvételeket. Ha ide kattint, akkor pedig a Cserzy Mihály utcai emlékezésen készült képeket tekintheti meg. Valamennyi fotót Iványi Aurél készítette

A tiszteletbeli konzul után előbb Szalay-Bobrovinczky Vince, a Miniszterelnökség egyik helyettes államtitkára olvasott föl egy történeti visszatekintést, majd Juhász Tünde, kormánymegbízott beszélt.

– A holokauszt keresztény emberekhez méltatlan és embertelen tett volt, amellyel Magyarország önmagán vágott sebet. Ezeréves történelmünk szégyenteljes korszaka volt ez, a zsidóság intézményes felszámolásával magyar polgárok százezrei vesztek oda, akik a gazdasági, értelmiségi középosztály egyik legaktívabb rétegét alkották – mondta Juhász Tünde, aki ezután egy rövid fölsorolás tartott arról, mi mindent köszönhetett Szeged a zsidó polgárainak. A kormánymegbízott arról is beszélt „a nemzet hű fiává nem a származás, nem a fajrokonság, hanem a rokon érzés és a csatlakozó önfeláldozat avat” – idézve Löw Immánuel világhírű szegedi főrabbit.

Juhász Tünde: Vigyük magunkkal innen, a szegedi téglagyári gettó elől az áldozatok el nem múló emlékét!

A Cserzy Mihály utcában, Kovács Lehel és Szabó László kürtös, és Nyíri Ferenc basszusharsonás, a Szegedi Szimfonikus Zenekar tagjai előbb Angelo Michele Bertalotti egyik duettjének és Marc-Antoine Charpentier egyik triójának átiratait játszották a beszédek előtt, illetve a koszorúzás alatt. A megemlékezésen Szeged közgyűléséből jelen volt Nagy Sándor városfejlesztés alpolgármester, Binszki József, Joób Márton, Lauer István, Rózsavölgyi József, Szondi Ildikó, Tóth Károly, de ott volt és koszorúzott B. Nagy László országgyűlési képviselő és Csányi László, Mórahalom alpolgármestere is.

Megálljt kell parancsolni a kirekesztésnek

A Cserzy Mihály utcai koszorúzás után az új zsinagógában emlékező mártír istentiszteletet tartottak. Ezt Buk István, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke nyitotta meg, az istentiszteletet Fekete László főkántor közreműködésével Schwarz Péter rabbihelyettes, a hitközség vezetője tartotta. Itt emlékezett az áldozatokra Botka László, Szeged polgármestere, és a testvéregyházak képviseletében Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök.

Schwarz Péter: Meg kell tanítanunk a felnövekvő generációknak, mennyire törékeny az élet

Schwarz Péter arról beszélt, teljesen mást jelent ma vonatozni, mint hetvenöt évvel ezelőtt. – Akkor a vonatra fölszállás nem valaminek a kezdet, hanem a véget jelentette. Az élet végét testvéreinknek. Akik nem attól féltek, hogy el fognak késni valahonnan, hanem attól, valahova meg fognak érkezni. Nem tudták, hova mennek, mi vár rájuk – mondta a rabbihelyettes.

Botka László emlékbeszédében arról szólt, június 25. a végtelen fájdalom és a soha nem múló gyász napja.

Botka László: Meg kell erősítsük városunk sokszínűségét, a toleráns, befogadó Szegedet

– Azért gyűltünk össze, hogy megemlékezzünk a hetvenöt éve haláltáborokba hurcolt honfitársainkról, az egykor virágzó szegedi zsidó közösségről, kultúráról és ennek teljes elpusztítására tett ördögi kísérletről. Közös felelősségünk, hogy ami történt soha többé ne történhessen meg. De nem elég a felelősség hangoztatása, közös tettekre is szükség van. Az a feladatunk, hogy megálljt parancsoljunk a kirekesztésnek, a gyűlölet- és félelemkeltésnek. Meg kell erősítsük városunk sokszínűségét, a toleráns, befogadó Szegedet. A II. világháború előtt Szeged volt a legnyitottabb és legbefogadóbb közösség. De ez volt az a város is, amely elsőként támogatta a zsidó iparosok céhekbe tömörülését, itt szavazták meg elsőként hitközségi iskola támogatását. Mi ezt a Szegedet érezzük magunkénak, ezt a Szegedet akarjuk a jövőben is összefogva. Közösen, egymással összefogva, jóban és rosszban. Ehhez adjon erőt mindannyiunknak a mai tiszteletteljes megemlékezés.

Szeged polgármestere után Kiss-Rigó László megyéspüspök is arról beszélt kevés beszélni a felelősségről, hiszen napjainkban is sokan, sokat szenvednek a gyűlölettől, a kirekesztéstől, a kegyetlenségtől. – Sokszor fölteszi a kérdést a hívő ember, ha van Teremtő, hogyan engedhet meg ennyi szenvedést, kegyetlenséget?

Kiss-Rigó szerint ilyenkor elsősorban magunkba kell tekintenünk, az igazságot ki kell mondani, a felelősöket, bűnösöket meg kell nevezni, és lelkiismereti vizsgálatot kell tartani. De ilyenkor megmutathatjuk a jobbik énünket is, az együttérzést, a szolidaritást, az áldozatvállalást, jegyezte meg a megyéspüspök.

A beszédek után Schwarz Péter vezetésével a Mártírok falánál a férfiak Kádist mondtak, majd előbb Botka László és Tóth Károly, majd a rabbihelyettes és a hitközség vezetője helyezte el az emlékezés koszorúit.

gszl

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Szeged300
Cimkék: B. Nagy László Binszki József Botka László Hekáné Szondi Ildikó holokauszt holokauszt emléknap Joób Márton Juhász Tünde koszorúzás Lauer István Lednitzky András megemlékezés Nagy Sándor Rózsavölgyi József Szegedi Szimfonikus Zenekar Szegedi Zsidó Hitközség Tóth Károly Schwarz Péter