Hirdetés
Szegeden 2019. június 24. 19:39

Aknázómolyirtás Szegeden: megvédi a vadgesztenyéket a környezetgazdálkodás

Most rajzik ez a rovat, épp ezért aktuális a permetezés.

Ma este elkezdődik a vadgesztenyefák permetezése a városban. Ez a védekezés az aknázómoly rajzása ellen szükséges. A szegedi környezetgazdák hétfőtől vasárnapig este 9 és hajnal 5 óra között járják az utcákat. Íme az ütemterv:

  • június 24.: Belváros, Újszeged,
  • június 25.: Belváros, Tarján-város, Petőfitelep,
  • június 26.: Tarján-város,
  • június 27.: Tarján-város, Rókus, Északi városrész, Makkosház,
  • június 28.: Rókus, Alsóváros, Móraváros, Kiskundorozsma,
  • június 29.: Alsóváros, Móra-város, Kiskundorozsma.

Arra is fölhívja a figyelmet a környezetgazdálkodás, hogy a fönti menetrend tájékoztató jellegű, az időjárás függvényében eltolódhat, hiszen esőben vagy szélben nem lehez permetezni. Kérnek mindenkit, hogy ebben az időszakban este kilenc és reggel öt óra között az alábbi óvintézkedéseket tegye meg:

  • lehetőleg zárják be az ablakokat,
  • az erkélyen, a teraszon ne tároljanak élelmiszert, ne teregessenek,
  • házi kedvenceiket helyezzék biztonságos helyre,
  • gépjárművükkel parkoljanak olyan helyen, ahol a fákra kiszórt permet nem hullhat vissza a járműre.

A favédelmi kezelések célja, hogy a fákat károsító és azon élősködő élőlényeket visszaszorítsa a környezetgazdálkodás, hogy azok anyagcseretermékei például ne károsíthassák az autók fényezését, valamint, hogy a fák ne váljanak a korhadás miatt életveszélyessé, és a Dél-Alföldet amúgy is komolyan sújtó porszennyezés és hőség ellen védelmet nyújthassanak nekünk, szegedieknek.

De mi is ez az aknázómoly?

Hívják sátorosmolynak is. A makedóniai Ohridi-tó mellől írták le 1986-ban, valószínűsíthető, hogy a vadgesztenyelevél-aknázómolyt is Észak-Amerikából hurcolták be, sok más mollyal együtt. Első leírása óta folyamatosan terjed nyugat és észak felé. Hazánkban először 1993-ban észlelték. Az 1994. évi tömegszaporodása után 1997-re az egész országban elterjedt. Barnás alapszínét világos keresztvonalak tarkítják. Szárnyának fesztávolsága 7–9 milliméter. Magyarországon egy-egy évben háromszor rajzik. Mivel az egy-egy-generációhoz tartozó hernyók meglehetősen különböző idő múlva bábozódnak be, hazánkban a rajzás szinte az egész nyáron tart. A hernyó aknájában bábozódik be, és az őszi nemzedék hernyói így, báb alakban telelnek át a lehullott levelekben. Monofág faj, aminek egyetlen tápnövénye a fehér virágú dél-európai vadgesztenye. A városi vadgesztenye-fasorok és a parkokban ültetett fák veszélyes kártevője.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: növényvédelem permetezés Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. aknázómoly