Túl a városon 2019. június 21. 19:56

Magyar életszínvonal: csak Bulgáriát és Horvátországot előzzük az Unióban

Hiába az orbáni propaganda a magyar életszínvonal szárnyalásáról, csak nem tudjuk utolérni még a Visegrádi Négyek három másik tagját sem. Fogyasztásban és így vásárlóerőben nem érjük el az uniós átlag kétharmadát.

Nem átlagpolgár a magyar az Unióban, de nem azért, mert különlegesek vagyunk, hanem azért, mert az átlagpolgárok legalább 50 százalékkal többet tudnak költeni nálunk.

Az Eurostat 2018-as adatok alapján elemzett.

Az Európai Unióban Bulgáriában a legrosszabb az életszínvonal, alulról a második helyen Horvátország, harmadikon – kicsivel jobb helyzetben – Magyarország áll. Vagy inkább térdel.

Az Eurostat-elemzés lényege, hogy megnézik az egyéni fogyasztás mértékét, mert a vásárlóerő mutatja legpontosabban a háztartások anyagi erejét. az Európai Unióban tíz országban vásárolnak többet az átlagnál, a legjobbak nagyjából kétszer annyit mint mi.

Luxemburg 132 százalék, Németország 121 százalék, Izland 121 százalékon áll, míg Magyarország 64 százalékkal az utolsó előtti előtti helyen van. Mögöttünk csak Horvátország 63 százalékkal és Bulgária 56 százalékkal szerénykedik.

Az Unión kívülieket is ideszámolva kicsit „jobb” a helyzet, mert Észak-Macedónia 41 százalékkal és Albánia 38 százalékkal még rosszabb helyzetben van, de ettől persze nekünk nem lesz jobb.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy Romániában, Észtországban és Litvániában is jobb adatokat mutat a fogyasztás, alig maradnak el az uniós átlag 75 százalékától.

A kutatás hangsúlyozza: nem arról van szó, hogy a keveset vásárló országok - mint Magyarország – okosabbak, a többet vásárló nyugatiak – Németország, Dánia, Luxemburg, Hollandia, Belgium, Svédország, Finnország, Franciaország és Nagy-Britannia meg bedőlnek a rothadó kapitalista nyugati életmódnak.

Kiemelik: a mérőszámok leginkább a szélesebb alsó társadalmi rétegek fogyasztási képességét tükrözik az összes államban, ezért a közgazdászok és a statisztikusok szerint is ez a legjobb módszer felmérni, hogy egy országban mekkora az életszínvonal.

A tanulság tehát az, hogy a 4-5 százalékos GDP-növekedés egyrészt nem biztos, hogy a érződik a lakosság pénztárcáján, már csak azért is, mert bérekben hatalmas a lemaradásunk. Ezért gyenge a vásárlóerő Magyarországon. A másik tanulság pedig az, hogy bár a Nyugat csak 1-2 százalékot növekszik, ahol sok van, ott ennyi növekedés sem rossz.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Szeged300
Cimkék: Európai Unió fogyasztás vásárlás életszínvonal vásárlóerő