Hirdetés
Túl a városon 2019. június 16. 12:43

Eltávolították a szobrát, most virágot vitt Nagy Imre sírjára Orbán Viktor

Hatalmas balhé volt abból, hogy egy kormánydöntéssel az éj leple alatt költöztették át Nagy Imre 56-os mártír miniszterelnök szobrát a budapesti Vértanúk teréről a Jászai Mari térre.

Ma hatvanegy éve végezték ki és harminc éve temették újra a Nagy Imrét és mártírtársait. Az újratemetésből a legnagyobb politikai hasznot Orbán Viktor hajtotta, aki úgy mondhatta el a ruszkikat hazazavaró beszédét, hogy akkor már megszáradt a tinta az oroszok kivonulásáról szóló határozaton.

Orbán most virággal emlékezett az 56-os forradalom és szabadságharc mártír miniszterelnökéről, de az általa vezetett NER fél éve még elpaterolta a szobrát a Vértanúk teréről. Nagy Imre Jászai-térre helyezett szobrát vasárnap több kormánytag is megkoszorúzta.

Az akciót tavaly karácsony után hajtották végre csendben, az éj leple alatt, mivel már az előkészítést is hatalmas tiltakozás övezte. Ehhez párosul még a NER-ideológusok igénye, miszerint le kell számolni a Nagy Imre-kultusszal.

A szobor suttyomban történő áthelyezése ellen egyébként a Nagy Imre Társaság is szót emelt, Nagy Imre unokája, Jánosi Katalin akkor csak annyit tudott posztolni a Facebookra, hogy „Egyelőre nem tudok megszólalni”.

Ezek után szép gesztus Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy virágot vitt a Nagy Imre és társai sírjára a 301-es parcellába.

Orbán Viktor feleségével fejezte ki tiszteletét az 1956-os mártír-miniszterelnök sírjánál Nagy Imre újratemetésének 30. évfordulóján – látható az Orbán Viktor Facebook-oldalán vasárnap reggel Gloria victis felirat alatt közzétett felvételen.

A kormányfő és Lévai Anikó megemlékezett a névtelen áldozatokról és névtelen elesettekről is.

Nagy Imre unokája: a diktatúra a nyakunkba liheg

Jánosi Katalinnal a HVG interjút készített a harmincadik évforduló alkalmából. Nagy Imre unokája, a Nagy Imre Társaság elnök azt mondta: „Már az úgynevezett ’56-os >>emlékév<< is egy cserbenhagyásos gázolással ért fel nagyapám hírneve, személye, történelmi szerepe ellen”.

Azt is mondta a lapnak, hogy 

„míg Nagy Imre hazájának egészét szolgálta – vezető beosztásban mindig a pozitív változás irányába igyekezett hatni, így 1953-55-ben és 1956-ban is –, a mai vezetők saját hatalmukért saját egójukat szolgálják. A botrányos korrupcióról már nem is beszélve”.

„Csapataink harcban állnak”

Nagy Imre 1953 és 1955 között, majd 1956-ban, a forradalom idején volt a Minisztertanács elnöke, azaz miniszterelnök.

Nevéhez fűződik az 53-as közkegyelmi rendelet, az internálótáborok bezáratása, az élelmiszerár-csökkentés, a rendőrbíráskodás eltörlése, az „új szakasz” politikájának meghirdetése.

1955-ben lemondatták posztjáról és „jobboldali elhajlásaiért” önkritikára kényszerítették, később a Magyar Dolgozók Pártjából is kizárták. 1956 nyarán fokozatosan kialakult körülötte a „Nagy Imre-kör", azon kommunisták köre, akik szimpatizáltak korábbi intézkedéseivel és terveivel. Belső nyomásra végül 1956. október 13-án a kommunista párt visszavette soraiba.

Október 24-én hajnalban, a fegyveres felkelés másnapján kormányfőnek választották. Nagy Imre 12 óra 10 perckor rádióbeszédet mondott, amiben megígérte, hogy a fegyvert letevők mentesülnek a rögtönítélő bírósági eljárás alól. Ezzel veszített a népszerűségéből. 25-én bejelentette: tárgyalnak a szovjet csapatok kivonásáról, amint helyreáll a rend. Október 27-én megalakult új kormánya, ebben Tildy Zoltán korábbi köztársasági elnök és Kovács Béla is szerepet kapott. 30-án lényegében bejelentette az 1948-as fordulatot megelőző politikai rendszernek megfelelő többpártrendszert: „Az ország életének további demokratizálása érdekében az egypártrendszer megszüntetésével a kormányzást az 1945-ben újjászületett koalíciós pártok demokratikus együttműködésének alapjaira helyezzük” – mondta rádióbeszédében.

November 1-jén a frissen alakult MSZMP Intéző Bizottságának tagjaként bejelentette: Magyarország kilép a Varsói Szerződésből, valamint kérte az ENSZ-t és a nagyhatalmakat, hogy ismerjék el az ország semlegességét. Kádár Jánost ezután vitték Moszkvába, ahonnan november 4-én tért vissza a szovjet tankokon.

Nagy Imre november 4-én mondta el legendás rádióbeszédét: bejelentette a szovjet támadást, amelynek lényege a demokratikus magyar kormány megdöntése. „Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van.” – mondta. Ezután menekült a jugoszláv nagykövetségre.

November 8-án elutasította, hogy november 4-i dátummal nyilatkozatban mondjon le miniszterelnöki tisztségéről.

November 21-én Kádár János írásos garanciát adott arra, hogy Nagy Imrét és társait nem vonják felelősségre, ezért 22-én lemondtak menedékjogukról. A szovjetek elfogták, és a mátyásföldi laktanyába vitték. November 23-án Romániába deportálták.

1957. április 14-én letartóztatták, 16-án kihallgatták. A Belügyminisztérium augusztus 10-ére készült el az ellene szóló vádirattal, de a kirakatper csak 1958. február 5-én kezdődött el.

Nagy Imre halálos ítéletét június 15-én mondta ki Vida Ferenc bíró. Másnap hajnalban a Kozma utca 13. szám alatti Gyűjtőfogházban – Maléter Pállal és Gimes Miklóssal együtt – kivégezték. A miniszterelnök és társai tetemét a közeli rabtemetőben ásták el, de 1961-ben ismeretlenek kiásták őket, és az új köztemető 301-es parcellájában hantolták el.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Nagy Imre Nagy Imre-szobor Orbán Viktor