Hirdetés
Szegeden 2019. június 10. 08:12 Forrás: Szegedi Tükör

Mi jut eszébe Szegedről?

Sokaknak azonnal a dóm és a szabadtéri játékok ugrik be Szeged neve hallatán, de biztos vagyok benne, hogy ott van az elsők között a Pick szalámi is. Képzeletbeli dobogónk közelébe érhet a tiszavirágzás, és talán még a szögedi boszorkányok is ott lehetnek „a Szigettel”.

Hirdetés

Innentől válik teljesen szubjektívvé a felsorolásom, az egyetemet és a paprikát, Szent-Györgyi Albertet, valamint a középkori Havas Boldogasszony-templomot mindenképpen említeném egy érdeklődő turistának. Móra Kincskereső kisködmönét, a múzeumot és hazánk második legnagyobb, de Európa talán legszebb szecessziós zsinagógáját is, és persze az ízletes halászlét. Juhász Gyuláról és Anna szőkeségéről sokan olvastak, de Tápai Antal halas bicskájának történetét még talán a szegediek közül is kevesen ismerik.

A Pick idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Pick Márk másfél évszázaddal ezelőtt alapította meg a vállalkozását. A kereskedő 1869-ben a „terménybizományos üzlet ipargyakorlási szándékára” kért és kapott engedélyt Szeged szabad várostól. Ekkoriban kis tételben készítettek szalámit. Néhány tucat itáliai hentes titkos receptje alapján vastag lóbélbe töltöttek fűszerezett és kevert disznóhúst.

Bár a Pick család Morvaföldről érkezett a Tisza partjára, azért a húskészítésnek, főleg a disznóvágásnak több évszázados hagyománya volt a Szeged környéki tanyavilágban. Tömörkény hangulatos, ízes novelláiból tudjuk, a disznót szúrják, nem vágják. A különleges Pick szalámi három röpke évtized múltán a párizsi világkiállításon elért bronzéremmel vált világmárkává. A századelőn átköltözött a Maros utcába, ahol a hűvös, nyirkosabb tiszai levegő kiválóan segítette a szalámi megfelelő érését, amelynek íze utánozhatatlan. A Pick másfél évszázada őrzi a titkot.

Negyvenöt után szocialista nagyüzemmé formálták át a húsüzemet, amely 1975-ben új hűtőtornyot és nagyobb vágóhidat kapott Alsóvároson. Nagyvállalat lett az „átkosban” a Pick – az ország egyik legnagyobb húsipari üzeme jócskán kibővített termékskálával, műszakba bicikliző munkásokkal. Meg a büfében anyai nagymamámmal, akinél a pult alól fél hat körül némi szíverősítőt is lehetett kapni. Öntudatos, erős asszony volt a nagymamám, aki a büfé mellett más élelmiszeripari vállalkozást is vezetett. Csigatésztát, cérnametéltet, lebbencset készített megrendelésre. Csöndesebb, esős vasárnapokon pedig pompás csipketerítőket horgolt saját használatra. Emlékszem a hatalmas tulipánokra és a szép, kacskaringós levelekre.

A hetvenes–nyolcvanas évek háztáji korszakában érdemes volt malacokat venni és hizlalni, mert a szalámigyár jó pénzért vette át a sertéseket. Nem mellékesen évente többször megteltek a konyhák házi készítésű finomságokkal. Disznósajtot, füstölt csülköt vagy sertéscombot nemigen vásároltak akkoriban faluhelyen a hentestől, vaskos házikolbászok himbálóztak szép sorjában a kamrákban. A rendszerváltással jött a privatizáció és a szeletelt osztrák gépsonka is.

Manapság örvendetes módon élednek újjá kézműves hagyományaink, városiasan mondva reneszánszát éli sok elfeledett mesterség.

Sok minden megváltozott körülöttünk és bennünk, de a Tisza szőkesége, az újszegedi liget fáinak rigófüttye és a vajas, Pick szalámis kenyér íze ugyanolyan, mint évtizedekkel ezelőtt.

Még százötven boldog és sikeres esztendőt kívánunk a születésnaposnak! Mert Szegeden nemcsak Anna, hanem a Pick szalámi is örök.

Tóth A. Péter

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Szeged300
Cimkék: élelmiszeripar jegyzet Pick Márk Pick Zrt. Szegedi Tükör