• Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • A vöröshasú unkát, a réti csíkot és a vidrafüvet is mentik a szegedi egyetem kutatói
Szegeden 2019. június 5. 20:03

A vöröshasú unkát, a réti csíkot és a vidrafüvet is mentik a szegedi egyetem kutatói

A kutatók a többek között a Palics–Ludas vízgyűjtő vizes élőhelyeinek fenntartható kezelésére dolgoznak ki módszereket. Ígérik, megszüntetik a saját ökológiai lábnyomukat is.

A Kiskunság és az Észak-Vajdaság területén található vizes élőhelyek jobb, természetvédelmi célú kezelésére dolgoznak ki módszereket magyarországi és vajdasági szakemberek.

Dr. Tölgyesi Csaba, az SZTE Ökológiai Tanszékének tudományos munkatársa elmondta: a vízelvezető csatornák élővilág megőrző képességét hivatott körüljárni a kétéves projekt. A régió belvízelvezető csatornáira olyan kezelési javaslatrendszert dolgoznak ki, amellyel maximalizálni tudják a megőrzött élővilágot.

A kutatók olyan megoldást dolgoznak ki, amelynek köszönhetően a csatornák medre megmaradna, de vízelvezető képességük csökkentésével stabil menedékhelyekként szolgálhatnak veszélyeztetett, nedvességigényes állat- és növényfajoknak.

Ennek a térségnek a kiszáradását nemcsak a vízelvezető csatornák okozzák, hanem jelentősen hozzájárul a klímaváltozás, a kommunális vízhasználat, az öntözés, az erdőterületek növelése, lévén az erdők nagyobb párologtató kapacitással bírnak, mint a gyepes élőhelyek – mondta dr. Tölgyesi Csaba.

A kutatók megfigyelték és felmérték a térség csatornahálózatának növény–, rovar– és madárvilágát – fejtette ki dr. Tölgyesi Csaba. Hozzátette:

„Nagyon sok helyen, ahol a táj már kiszáradt, ezek a csatornák menedékhelyekként szolgálnak a nagyobb vízigényű állat– és növényfajok részére. A mi kezelési tervünk csökkentetné a csatornák általi vízelvezetést, ugyanakkor meg is őriznénk magukat a csatornákat menedékhelyekként a tájban. Többek között érdemes lenne bizonyos szakaszokon rövid áttöltéseket kialakítani, növelni a zsiliphálózat sűrűségét.” 

A vizsgálat kiterjed a Palicsi- és Ludas-tó néhány tízezer hektáros vízgyűjtő területére, ami érinti a Vajdaság északi és a Kiskunság déli részét is. A csatornákat tágabb földrajzi kontextusban is értelmezik, így az egész Kiskunság területét tanulmányozzák Bács-Kiskun megyében, Csongrád megye Duna-Tisza közötti részét, valamint a Vajdaság északi, a tavakat is magába foglaló területét.

A 24 hónapos projektben a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének kilenc munkatársa vesz részt. Együtt dolgoznak az SZTE Füvészkerttel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar Vízellátási és Környezetmérnöki Intézetével, a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesülettel és a Palics-Ludas Közvállalat munkatársaival. A fajmentő projekt résztvevői a megvalósítás során
maguk is figyelnek arra, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjanak a veszélyeztetett fajok mentése közben.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Szeged300
Cimkék: Szegedi Tudományegyetem környezetvédelem Ökológiai Tanszék Tölgyesi Csaba