Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Színes
  • Az utóbbi száz év alatt a tíz legforróbb év közül nyolc 2000 óta volt – készüljünk az extrém hőségre, viharokra és villámárvizekre!
Színes 2019. június 5. 17:22 Forrás: Szegedi Tükör

Az utóbbi száz év alatt a tíz legforróbb év közül nyolc 2000 óta volt – készüljünk az extrém hőségre, viharokra és villámárvizekre!

Ha nem cselekszünk azonnal, tíz év múlva félsivatagi klímaviszonyok alakulnak ki Magyarországon, ahol a felmelegedés a globálisnál is nagyobb mértékű.
Repülőnap

A klímaváltozás századunk legjelentősebb kihívása. A Föld éghajlata tartósan és jelentősen átalakul. A bolygó átlaghőmérséklete emelkedik, ez hatással van a csapadékeloszlásra és az éghajlat más jellemzőire is. Időjárásunkban – ahogy ma is és gyakorlatilag egész májusban tapasztalták – várhatóan gyakoribbak lesznek a szélsőségek. A jelenlegi gyors és drasztikus átalakulás az emberi tevékenység következménye. Életmódunk és tevékenységünk – főként az olaj, a gáz és más fosszilis energiahordozók elégetése – során hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt juttatunk a légkörbe, fokozva ezáltal a föld természetes üvegházhatását, ami a földfelszín átlaghőmérsékletének növekedéséhez vezet. Mindez súlyos hatással lesz az élővilág és benne az emberek életére is.

Környezetszennyezés miatt elpusztult madár. Egymillió állatfajt fenyeget a kihalás

A globális klímaváltozás hatásai a XXI. században

  • A felszín alatti megújuló vízkészletek csökkenése akár a népesség harmincnnyolc százalékát is érintheti. A gleccserek olvadása akár a nyolcvanöt százalékot is elérheti!
  • A légkör szén-dioxid-szintje tovább emelkedik, a globális átlaghőmérséklet akár 3,7, az óceánok felső 100 méterének átlaghőmérséklete pedig két fokkal is emelkedhet.
  • A termőföldpusztulás, az elsivatagosodás várhatóan nő. Az esőerdők területe akár 450 millió hektárral csökkenhet.
  • A szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságának növekedése várható: hőhullámok, aszályok, erdőtüzek, viharok, árvizek.
  • A sarki jégtakarók olvadása fokozódik: az Északi-sarkon kilencvennégy, a Déli-sarkon harminc százalékkal csökkenhet. A tengerszint 0,6–2 méterrel is emelkedhet 2100-ra, ami többszáz millió ember életét veszélyezteti.
  • Egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás, sok közülük évtizedeken belül eltűnhet.

Még forróbb nyarak

Magyarországon az 1901 óta vezetett mérések szerint 2018 volt a legmelegebb év, a felmelegedés a globálisnál is nagyobb mértékű – derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzéséből. A klímaváltozás hatására Magyarországon is számítanunk kell a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válására, ami jelentős hatással lehet mindennapi életünkre.

Az elmúlt több mint egy évszázadban Magyarország klímája mérhetően melegedett. 1901 és 2018 között az éves középhőmérséklet 1,23 fokkal nőtt. 2018 volt a mérések kezdete óta a legforróbb év, a tíz legmelegebb év közül nyolc pedig az ezredforduló után következett be.

Az éghajlatváltozás jeleit már ma is észleljük, de hatásai felerősödnek a jövőben. A század végére a nyarak akár négy fokkal is melegebbek lehetnek. Nyáron kevesebb eső várható, míg ősszel és télen valamivel több, gyakoribbak lesznek a szélsőséges időjárási események is. Vágó Gábor LMP-s politikus szerint Magyarországon a Homokhátság és a Duna–Tisza-köze szenvedi meg leginkább a klímaváltozás következményeit. A képviselő szerint azonnali cselekvésre van szükség, különben tíz év múlva félsivatagi klímaviszonyok alakulnak ki hazánkban.

Szegeden több mint százan tüntettek az ökológiai katasztrófa ellen (fotó: Szabó Luca)

Mire kell felkészülnünk?

  • Extrém hőség. Számítanunk kell arra, hogy a szélsőségesen forró időszakok egyre gyakoribbak és hosszabbak lesznek. Ha megoldható, ne elektromos klímaberendezéssel hűtsük a lakást, mert ez hozzájárul az üvegházhatású gázok további kibocsátásához. Sokat segíthetnek a megfelelő szigetelést biztosító nyílászárók.
  • Váratlan hideg. Bár a különösen hideg időszakok egyre ritkábban fordulnak elő hazánkban, mégis fel kell készülnünk rájuk, mert szokatlan időben is bekövetkezhetnek. Ha van lehetőségünk, építsünk ki összetett fűtési rendszert.
  • Viharok. A nagy széllökések és az intenzív csapadék az épített környezetben és az infrastruktúrában (távvezetékek) is károkat okozhat. Készüljünk fel az áramkimaradásokra elemlámpákkal és gyertyákkal.
  • Villámárvizek. A hirtelen lehulló csapadék villámárvizet okozhat, akár az ivóvízellátó-, az esővíz- vagy a szennyvíz-elvezető rendszer is sérülhet. Ha van rá lehetőségünk, alakítsunk ki kerti tavakat, ház körüli árokrendszert, ahol szikkasztani tudjuk a vizet.

Szabó C. Szilárd

(Forrás: Lechner Tudásközpont, Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer, OMSZ, IPBES)

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Szeged300
Cimkék: klímaváltozás környezetszennyezés környezetvédelem Szegedi Tükör