Szegeden 2019. június 4. 16:01 Forrás: Szegedi Tükör

Szeged lehet a legzöldebb magyar város

Zöldenergia szempontjából szerencsés helyzetben vagyunk: mind a geotermikus hő-, mind pedig a napenergia tekintetében jók a város adottságai.

– Az a célunk, hogy Szeged legyen a legzöldebb magyar város. Azt szeretnénk elérni, hogy a mi városunknak legyen a legtisztább a levegője, és a szegedi emberek legyenek a legegészségesebbek. Elektromosra cseréljük a szegedi járatokat, leszigeteljük és napelemmel látjuk el az épületeinket, új geotermikus távfűtő rendszert építünk ki, és gondoskodunk a hulladék újrahasznosításáról is. Jövőnk a környezetünk védelmén múlik – mondta Botka László polgármester a Szeged napi díszközgyűlésen.

Megújult lakótelepek

Szeged az ezredforduló óta élen jár a környezetvédelmi programokban, például a panelprogramban: az energiafogyasztás csökkentése érdekében 2002 és 2010 között a 26 ezer 500 szegedi panellakás kétharmadát, közel 20 ezret újított fel – szigetelte a homlokzatot, cserélte ki a nyílászárókat – az önkormányzat. Szeged ezzel az első volt a magyar városok között. Az energetikai korszerűsítésére a szegedi családok összesen több mint 5 milliárd forint támogatást kaptak az önkormányzattól, és 6 milliárdot az államtól. A 2010-es kormányváltás után a Fidesz leállította a panelprogramot.

A 26 ezer 500 szegedi panellakásból 20 ezret újítottak fel (fotók: Szabó Luca)

A legbringásabb város

Szeged a tömegközlekedés korszerűsítésére tízmilliárdokat költött. Majó-Petri Zoltán, az SZKT ügyvezető igazgatója elmondta, a szegedi közösségi közlekedés már most is ötven százalék felett elektromos, köszönhetően a villamos- és a troliflottának. Majó-Petri szerint 2025-re ez az arány akár már kétharmados is lehet. Ennek érdekében fejlesztik az ELI Science Park és a belváros közösségi közlekedési kapcsolatait olyan módon, hogy oda már száz százalékban elektromos járművek járhassanak. Az SZKT új hibrid troli- és elektromos buszok tesztelését is végzi.

Szegeden fontos program a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése. Ezt többek között az is indokolja, hogy Szegeden az elmúlt húsz évben ötről húsz százalékra nőtt a kerékpárral közlekedők aránya. A kerékpározás teheti fenntarthatóvá a közlekedést, élhetőbbé a várost és egészségesebbé a lakóit. Hogy milyen sok szegedi közlekedik biciklivel, arra a május 31-éig tartó Bringázz a munkába! akció is jó példa. A mindennapi kerékpározást népszerűsítő kampány számai azt mutatják, hogy Budapest után Szeged a legbringásabb magyar nagyváros, ahol 1535 napon tekertek munkába a csatlakozók (a második Debrecen 699, a harmadik pedig Székesfehérvár 544 bringázós nappal). Ugyanez kilométerben kifejezve kissé más rangsort ad: Szeged itt is az első 13 ezer 662, a második Székesfehérvár 7180, a harmadik Debrecen 6497 kilométerrel.

Fű, fa, virág

A javarészt az Európai Unió által támogatott Zöld Város programban újult meg az újszegedi liget, ahol 4500 négyzetméterrel nőtt a gyepfelület. Szegeden az elmúlt három évben több tízmillió forintból mintegy 2000 fát ültettek a város közterületeire, Szőreg külterületén pedig egy 1 hektáros véderdőt is telepítettek. A város saját költségvetéséből folytatja a fásítást, ami évente körülbelül 5-6 száz darabot jelent. Az unió által támogatott beruházásoknál – például Odessza és Tarján városrészben – három év alatt közel 70 millió forintból összesen 2000 fát ültetnek a kivitelezést végző vállalkozók. De folyamatosan növelik a városban a virágosított felület nagyságát is.

A megújult ligetben növelték a zöldfelületet

Újrahasznosítás

– A tervek szerint jövő év végéig átadunk egy korszerű, kommunális hulladék feldolgozására alkalmas kezelőművet. Ezzel a beruházással csökkenthető a hulladéklerakással okozott környezetterhelés, nem beszélve arról, hogy a jelenleg hulladékként kezelt hasznos anyagot kinyerjük, ami a nyersanyagigényeket a másodnyersanyag-hasznosítás felé tolja el. A tervezett technológia 30 tonna/óra hulladék feldolgozására lesz alkalmas, így évente közel 70 ezer tonna hulladékot veszünk majd át a kezelőműben – mondta Koltainé Farkas Gabriella. A Szegedi Hulladékgazdálkodási Nkft. ügyvezetője elmondta, hogy pályázat keretében modernizálják, bővítik a „sárga zsákos”, házhoz menő csomagolásihulladék-gyűjtés rendszerét is. A város által biztosított forrásból korszerű seprőgépeket vásároltak, amelyekkel folyamatosan takarítják a közterületeket, így csökkentve a lebegő porok mennyiségét, s tisztábbá téve a város levegőjét.

Geotermikus távhőrendszer

Az EU által támogatott, eddig megvalósult, illetve folyamatban lévő, valamint az idén megkezdődő beruházásokban összesen közel 200 millió forintot fordított, fordít a város napelemekre. Így került, kerül tizenöt épületre – bölcsőde, óvoda és iskola – tetejére napelempanel. (Már van ilyen a Cső és Agyagos utcai bölcsődén, a Tabán- és Weöres-iskolán.)

Napelem panelek a felújított Tabán-iskolán

– Zöldenergia szempontjából Szeged szerencsés helyzetben van: mind a geotermikus hő-, mind a napenergia tekintetében jók az adottságai, így a figyelmünk is ezekre a megújuló energiaforrásokra összpontosul. A napenergiát gépészeti berendezéseink elektromos ellátásához vesszük igénybe: 2018-ban saját forrásból tíz lapostetős kazánházra telepítettünk összesen 552 napelempanelt, melyek segítségével évente körülbelül 190 ezer kWh villamos energiát állítunk elő. Ezt szivattyúink, kazánjaink elektromos ellátásához használjuk, így ennyivel kevesebb fosszilis energiaforrásból előállított áramot vásárolunk – mondta Kóbor Balázs, a Szetáv Kft. ügyvezető igazgatója.

– A fő fejlesztési irány azonban a termálenergia. 2017 és 2018 a pályázatírás jegyében telt, szerencsére sikeresen: tíz geotermikus projekttervünk kapott uniós támogatást. Ezek közül egy közvetlen brüsszeli értékelésű, H2020-as kutatás-fejlesztési, kilenc pedig a KEHOP által finanszírozott beruházási projekt. Ez utóbbiak segítségével a Szetáv Kft., a Geo-Hőterm Kft. és az NFP Kft. konzorciuma a huszonhárom, jelenleg száz százalékban gázüzemű fűtési körünk közül kilencet állít át geotermikus alapúra. A projektek során az Északi, a Tarján, a Rókus, a Belváros, a Felsőváros, a Makkosház és az Odessza városrészben új, 1700–2000 méter mély kitermelő és visszasajtoló termálkutak létesülnek, amelyek átlagosan 80 köbméter/óra hozamú és 90 fok hőmérsékletű termálvizet fognak termelni. Ez a víz sem a távfűtő, sem a használati melegvíz hálózatba nem kerül be, hanem a kazánházakban hőcserélőn keresztül hasznosul, majd visszasajtoló kutak segítségével visszakerül a mélységi víztároló rétegekbe. A projektek eredményeként évente közel 15 millió köbméter elégetett földgázt fogunk kiváltani 350 ezer GJ geotermikus energiaforrással, évi 25 ezer tonna szén-dioxiddal mérsékelve a Szetáv károsanyag kibocsátását, csökkentve a város levegőjét terhelő üvegházhatású gázok menyiségét. A fejlesztés hatására az érintett fűtési körök esetében körülbelül hetven százalékos, a teljes szegedi távfűtés tekintetében pedig ötven százalékos lesz a megújuló energia részaránya, továbbá javul a levegő állapota és az ellátás biztonsága. Ez a fejlesztés Közép-Európa jelenleg legnagyobb geotermikus távhő projektje, melynek eredményeképpen – Reykjavík után – a kontinens második legnagyobb geotermikus távhőrendszere jön létre Szegeden – mondta Kóbor Balázs.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: ELI környezetvédelem Szegedi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. Szetáv SZKT Zöld város program Szegedi Tükör