Hirdetés
Szegeden 2019. június 3. 15:09

Szeged egyszerre befogadó és kibocsátó város

Információs pont segíti azokat a külföldi állampolgárokat a szegedi polgármesteri hivatalban, akik hivatali teendőket egy helyen szeretnék elintézni. Többek között ez az eredménye annak a két és fél évig tartó nemzetközi projektnek, melynek záróeseményét hétfőn tartották a szegedi városházán.
Hirdetés

A fiatalok, azon belül is a 15 és 34 év közöttiek vándorlásának okait, családalapítási és munkavállalási szokásaikat kutatta a YOUMING-program (magyarul: a fiatalok nemzetközi vándorlásának hatásai – intézményi eszköztár és együttműködési csatornák fejlesztése), ami 2017. év elejétől idén június 30-ig tart. A nemzetközi program magyar résztvevője Szeged volt.

A kutatások kizárólag a nyolc résztvevő országhoz kötődő be- és elvándorlást vizsgálták.  

Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester a programot értékelve elmondta, hogy Szeged különleges helyzetben van, mert egyrészt befogadó város, hiszen sokan érkeznek ide, főként Szerbiából és Romániából, ugyanakkor beszélni kell az elvándorlásról is. 

Ezért két fontos célt fogalmaztak meg. Az egyik, hogy az elvándorlás folyamatát mérsékeljék, a másik, hogy az ide érkezőknek minden lehetséges segítséget megadjanak.

Egyablakos ügyintézés a Szegedre érkezőknek

Tóth Eszter, a projekt szegedi irányítója elmondta, kialakították az egyablakos ügyintézés feltételeit a polgármesteri hivatalban, illetve erre lehetőség van most már online is.

Ennek lényege, hogy a városba érkezők az ügyfélszolgálatnál megkapnak minden segítséget az ügyeik intézéséhez, még olyanokhoz is, melyek nem tartoznak a városi önkormányzat hatáskörébe. 

A hivatalban dolgozók és óvodai pedagógusok részére szerveztek olyan képzést, melyen a külföldi állampolgárokkal való kapcsolattartáshoz szükséges tudást sajátították el.

A nyolc ország részvételével zajló projekt a ki- és bevándorlás folyamatait vizsgálta a Duna mentén fekvő államokban. Magyarországról a vezető partner a Központi Statisztikai Hivatal volt, amely igyekezett a fiatalok országok közti mozgásának társadalmi, gazdasági és személyes okait feltárni. Kovács Marcell projektmenedzser a KSH munkatársa elmondta, hogy rendkívül nehéz a vándorlás lekövetése, a kiváltó okok elemzése pedig még ennél is összetettebb munkát igényel. Ennek ellenére jól kirajzolódnak a folyamatok, például az, hogy a fiatalok mobilitása továbbra is igen erős a kelet-európai országokban.  

A fiatalok legnépesebb csoportjait Románia és Bulgária bocsátja ki, a legnépszerűbb célországok pedig az Egyesült Királyság, Ausztria és Németország. A magyar állampolgárok elvándorlására és visszavándorlására vonatkozó adatok több forrásból is származhatnak, de az elvándorlás mértékének nyomon követésére alapvetően a hazai nyilvántartása és a külföldi, úgynevezett tükörstatisztikák szolgálnak.

A magyar állampolgárok elvándorlásának mérése leginkább az egészségbiztosítás nyilvántartásaira, a más országokban készült bevándorlási statisztikákra és egyéb, például az Európai Unió tagállamainak munkaerő-felméréseire támaszkodik.

Jól érzékelhető, hogy a hazai fiatalok többsége nem akar örökre külföldön maradni, sokan csak az anyagi stabilitás megteremtése, az önálló lábra állás kényszere miatt dolgoznak nyugati országokban, és amennyiben lehetőségük lesz rá, visszatérnek hazájukba.

A fiatalok motivációit olyan egyedi interjúk elkészítése útján próbálták felmérni, melyekben kitértek a családi háttérre, az iskolai végzettségre, a motivációs tényezőkre, valamint a fiatalok társas kapcsolataira is. A projekt lehetőséget adott arra is, hogy a partnerszervezetek kicseréljék tapasztalataikat. A szegedi csoport például Szabadkára látogatott, hogy megismerjék az ottani önkormányzat tapasztalatait a migrációs folyamatok hatásának kezelésével kapcsolatban. Tavaly Pozsony egyik városrészébe Racaba látogattak, ahol az ottani információs pont működését tanulmányozták. Később ezt a látogatást a szlovák kollégák viszonozták, hogy megismerkedjenek a szegedi óvodapedagógusok érzékenyítő képzésével. Értékelésük szerint sokat tanultak a szegedi kollégáktól.

A projektben nyolc szakmai partner vett részt: a Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala, Bulgária Statisztikai Hivatala, Szlovákia Informatikai és Statisztikai Hivatala, a Bécsi Egyetem (UNIVIE), a németországi a Délkelet-Európa Kutatóintézet, a romániai Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, a szerbiai Társadalomtudományi Kutatóintézet, valamint a Szlovén Gazdaságkutató Intézet. A kutatásokhoz a magyar vonatkozású adatok zömét a Központi Statisztikai Hivatal szolgáltatta.   

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!