Hirdetés
Szeged300 2019. június 2. 09:18

Egy évszázad, amely szinte mindent megváltoztatott Szegeden

Szeged városa 1719-ben kapta vissza szabad királyi városi státuszát. Az évforduló lehetőséget ad a Szeged múltjával foglalkozó kutatóknak, hogy számot vessenek az elmúlt háromszáz esztendőről. Marjanucz László tanszékvezető egyetemi tanár Szeged hosszú XVIII. százada címmel tartott előadást a Szeged 300 konferencián.

– A török hódoltság százötven éve szinte mindenben új viszonyokat teremtett az Alföldön, így a megszállás után hosszú ideig tartott a korábbi feudális állapotok újrafogalmazása, a király és a városi polgárság között pedig hosszú alkudozás kezdődött a korábbi kiváltságok visszaállításáról – mondta többek között Marjanucz László, a Szegedi Tudományegyetem Modernkori Magyar Történeti Tanszékének oktatója. Ráadásul a XVIII. század elejéig hadiállapotok uralkodtak a déli határon. Szeged esetében ez különösen fontos volt, hiszen a Temesköz továbbra is török fennhatóság alatt volt, ami azt jelentette, a Tisza volt a határfolyó, és hogy a mai Újszegedről a törökök bármikor támadást intézhettek a vár, illetve a város ellen.

A katonáknak tehát meglehetősen fontos szerepe volt a város életében, ugyanakkor nem volt felhőtlen a viszonyuk a szegedi polgárokkal. A hadseregnek ugyanis előjogai voltak, a városi polgárság viszont szerette volna visszaszerezni korábbi kiváltságait. A török előtti időkben ugyanis Szeged királyi város volt, ami azt jelentette, közvetlenül az uralkodó fennhatósága alá tartozott. A szabad királyi város státusz megszerzése ugyanakkor azt is eredményezhette, hogy a katonáknak tiszteletben kellett tartaniuk a városi elöljáróság döntéseit. A tét tehát nagy volt, a városvezetés mindent megmozgatott annak érdekében, hogy a másfélszáz évvel korábbi kiváltságokat okiratokkal bizonyítsák. Közvetlen bizonyítékokat már nem tudtak szerezni, de sikerült olyan okleveleket bemutatniuk, amelyek közvetve támasztották alá Szeged igényeinek jogosságát.

Már az 1712–15-ös országgyűlés megszavazta, majd becikkelyezte a szabad királyi várossá nyilvánítást, ám közbejött a háború a törökkel, így a rendelkezés végrehajtására csak a pozsareváci béke 1718-as aláírása után kezdődhetett. Hivatalosan ezért 300 éve, 1719. május 21-én lett Szeged szabad királyi város. Ekkor kezdődött a Temesköz betelepítése elsősorban németajkú lakossággal, és ekkor érkeztek Szegedre is szerb és német telepesek.

A régi kiváltságok java részét ekkor visszakapta a város, ám ezeknek érvényt kellett szerezni. Fontos volt például az egykori legelők visszaszerzése, ugyanis a szarvasmarha és juh tartása ekkor kulcsfontosságú tevékenysége volt a városi lakosságnak. Hosszas viták kezdődtek ekkor például a csengelei, dorozsmai, szatymazi területek hovatartozásáról, és mintegy tízéves pereskedés után a legelők döntő többsége visszakerült a szegedi polgárokhoz.

Ez egy igen fontos gazdasági következménye volt a szabad királyi státusz visszaszerzésének, ahogy az is rendkívül lényeges esemény volt, hogy a határ délebbre tolásával a katonaság elvesztette korábbi meghatározó szerepét a városban. Fellendült a kereskedelem, hajók építésébe kezdtek a városban, így a vízi közlekedés és áruszállítás megindulásával fontos gazdaság csomóponttá vált a város. Kézművesek telepedtek le a városban, ugyanakkor a mezőgazdasági jellegű tevékenység – különös tekintettel a paprikatermesztésre – az alsóvárosiak körében egyre jellemzőbbé vált. A város dinamikus fejlődésnek szimbólumaként 1799-ben letették a városháza alapkövét. A XVIII. század tehát Szegednek hatalmas változásokat, nagy gazdasági és társadalmi fejlődést hozott.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: helytörténet konferencia Szeged300 történelem