Színes 2019. május 30. 08:30 Forrás: MTI

Fejleszti a koraszülöttek agyát a zene

Jobban fejlődnek a zenét hallgató koraszülöttek neurális hálózatai, különösen az a hálózat, amely az érzékelésben és észlelésben játszik szerepet. Egy indiai hangszer a leghatékonyabb.

A Genfi Egyetemi Kórház újszülött intenzív osztályán évente mintegy 80 koraszülöttet gondoznak. Többségüknek jó esélyük van a túlélésre, ám a koraszülöttek mintegy felénél később neuropszichológiai rendellenességek, tanulási nehézségek, figyelem- és érzelmi zavarok alakulnak ki. 

„Születésükkor ezeknek a babáknak fejletlen az agyuk. Az agyfejlődésnek ezért az intenzív osztály inkubátorában kell folytatódnia, nagyon különböző feltételek között, mint az anyaméhben. Az agy fejletlensége a nyugtalanító környezettel párosulva megmagyarázza, hogy miért nem fejlődnek normálisan a koraszülöttek neurális hálózatai”

– magyarázta Petra Hüppi, a genfi egyetem professzora, a kutatás vezetője. 

A genfi kutatók kiindulási alapja az volt, hogy kellemes ingerekkel kell gazdagítani az újszülötteket körülvevő, részben ingerszegény, részben stresszes környezetet. Mivel a hallórendszer korán kifejlődik, a zenehallgatást jó megoldásnak találták.

„Fontos volt, hogy ez a zenei inger összefüggjön a baba állapotával, hogy zene kísérje ébredésüket, álomba szenderülésüket, és ébrenlétükre is hatással legyen a zene” – idézte Lara Lordier neurológust a Phsy.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A genfi kutatók Andreas Vollenweider zeneszerzővel dolgoztak együtt, aki már foglalkozott sérülékeny emberekkel. Hogy kiválassza a legmegfelelőbb hangszereket, Vollennweider többféle hangszeren játszott a csecsemőknek.

A legtöbb reakciót az indiai kígyóbűvölők által használt furulya, a pungi váltotta ki belőlük. A nagyon izgatott gyerekeket megnyugtatta szinte azonnal, figyelmük a zenére terelődött. A zeneszerző három nyolcperces zeneművet írt punjira, hárfára és harangokra.

A kicsinyek agyfejlődését vizsgáló kutatásban a kontrollcsoport zenét nem hallgató koraszülöttekből és olyan újszülöttekből állt, akik kilenc hónaposan jöttek világra. Funkcionális MRI-vizsgálatokat végeztek valamennyi csoportnál. 

A zenét nem hallgató koraszülötteknél rosszabb volt az agyterületek közötti összeköttetés, mint a kilenc hónapra születetteknél, ami a fejletlen agyra jellemző. A zenét hallgató koraszülöttek neurális hálózatai viszont jól fejlődtek.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányba bevont első gyerekek már hatévesek, ebben a korban válnak érzékelhetővé a kognitív problémák. A kutatók most bevonják őket egy teljes kognitív, emocionális, társas felmérésbe, és megfigyelik, hogy igazolhatók-e azok a pozitív eredmények, amelyeket a kicsik első heteiben mértek.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Szeged300
Cimkék: koraszülött zenehallgatás