Szegeden 2019. május 26. 08:28

EP-választás: 18.30-ig 41,74 százalék szavazott

Szegeden 43, Csongrád megyében 42 százalék fölött a részvételi arány. Hivatalos végeredmény 23 órakor várható.

 

58 ezren szavaztunk Szegeden

* * *

Egyelőre itt tartuink most, hivatalosan Szegeden

Nézőpont: Fidesz-KDNP 56, MSZP 10, DK 10, Jobbik 9, Momentum 7, LMP 4 százalék

Mráz Ágoston Sámuel az M1-en azt mondta: a nap folyamán készítettek egy telefonos közvélemény-kutatást. Ennek eredményeit 19 órakor, a szavazás végével közölték.

A Nézőpont a Fidesz-KDNP eredményét a 2009-es csúcs közelében, 56 százalékon mérte. Az MSZP és Demokratikus Koalíció küzdelmét nem tudták eldönteni, mindkét párt 10-10 százalékos a kutatás szerint. A Jobbik az előző EP-választáshoz képest rosszabbul szerepelt, 9 százalékot érhetett el. A kutatásból az is kiderült, hogy a Momentum 7 százalékos eredményt érhetett el, míg az LMP – 4 százalékkal – várhatóan nem került be az EP-be – közölte Mráz Ágoston Sámuel.

Ha igaza van a Nézőpontnak, akkor a Fidesz-KDNP 15, az MSZP-Párbeszéd 2, a DK 2, a Jobbik 1, a Momentum 1 mandátumot szerzett a 21-ből.

Este fél 8-ra bezártak a szavazókörök

19.29-re valamennyi magyarországi szavazókör bezárt és ezt a helyi választási irodáknak jelentették is - közölte Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke vasárnap esti sajtótájékoztatóján. 

Azt mondta: az átjelentkezőket váró szavazókörökben is zavarmentes volt a választás. Köszönetet mondott a helyi választási irodák vezetőinek, hogy „jól kezelték” az átjelentkezéseket, és így „hosszú idő után először nem volt sorban állás”. 

Így bontották az urnákat a budapesti Narancs Óvodában. (Fotó: MTI/Mónus Márton)

Utalt arra, hogy tavaly módosult az átjelentkezések benyújtására vonatkozó előírás és a szavazás előtti péntek helyett szerdán zárult az átjelentkezés határideje, így a választási irodáknak volt idejük felkészülni a sok átjelentkezőre.

Az LMP-ben már érzik a bajt

„Tragédia, siralom, halál, vérhányás” – ezt nyilatkozták a HVG-nek LMP-s pártközeli emberek. Bár a párt azt kommunikálja, hogy nyugodtak, belül állítólag nagy a szomorúság.

19 óra: véget ért a szavazás

A szavazókörök bezárása után a szavazatszámláló bizottságok hozzákezdhetnek a voksok szétválogatásához és összeszámlálásához. A szavazatszámláló bizottságoknak először több adminisztratív feladatot el kell végezniük, mielőtt az urnákat felbonthatnák: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát.

Csak ezek után bonthatják fel az urnákat, de addig nem kezdik el a szavazókörökből érkező eredményadatok közlését, amíg az Európai Unióban valamennyi szavazókör be nem zár. Olaszországban este 11 órakor zárnak a szavazóhelyiségek. 

Ezt nézze meg: érdekes képeket gyűjtöttünk a mai szavazásról.

18.30: 41,74 százalék a részvétel

A nyilvántartásba vett 7.872.737 fő közül, 3.285.687 megjekent, 4.587.050 távolmaradt az urnáktól a 18.30-as adatok szerint.

Szegeden a nyilvántartásba vett 131.450 fő közül 56.826-an mentek el szavazni.

Szegeden 43,23%, Csongrád megyében 42,17% (139.653 szavazó), Békés megyében 37,55% (106.656 szavazó), Bács-Kiskun megyében 38,6% (161.005 szavazó) voksolt 18.30-ig.

A fővárosban a szavazók 49,76 százaléka, 653.403 választópolgár adta le szavazatát 18.30 óráig. A megyék közül a részvételi arány 18.30 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 47,02 százalék, ami 96 511 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 35,2 százalék, ebben a megyében 150.924-en voksoltak.

A 2004-es EP-választáson 18.30 óráig a választásra jogosultak 36,89 százaléka szavazott, 2009-ben 34,90 százaléka, 2014-ben pedig 27,64 százaléka. A végleges, nem hivatalos részvételi adatok a külképviseleti és a levélszavazatok összesítése után lesznek elérhetőek az Nemzeti Választási Iroda honlapján.

Lengyel László a Népszavában: Botka megértette

Egységes Európa-párti ellenzékről álmodozik Lengyel László a Népszavában, szerinte egy ilyen összefogás legyőzhette volna a Fideszt. Azt is írja:

„A választó nem talál igazi elvi és gyakorlati ellentétet a demokratikus ellenzéki pártok között. A szétszavazás viszont több százezer szavazat elvesztésével jár, mint a 2018-as parlamenti választásokon.”

A mellényeiről (is) híres politológus szerint Botka László az önkormányzati választás első fordulójaként tekintett az EP-választásra.

„Az ellenzéki önkormányzati vezetők közül egyedül Botka László értette meg, hogy az EP-választás az önkormányzati választás első fordulója. Teljes erővel kampányol és ez egy későbbi győzelemnek is záloga lehet. A többiek nem tették – kár. Az észszerű választás ismét a taktikai: minél több embernek el kell menni szavazni a legerősebbre, a legesélyesebbre. Ez az ellenzéki szavazatok maximalizálása. Tetszik, nem tetszik, a legesélyesebb az 1-es, az MSZP-PM lista.”

17 óra: 37,06 százalék ment el

Csongrád megye továbbra is az országos átlag fölött teljesít, arányosan nézve a régióban messze nálunk mentek el eddig a legtöbben.

Szegeden 37,86%, Csongrád megyében 37,37% (123.750 szavazó), Békés megyében 34% (96.586 szavazó) , Bács-Kiskun megyében 34,03% (141.945 szavazó) szavazott 17 óráig.

A fővárosban a szavazók 44,1 százaléka, 579.064 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig. A megyék közül a részvételi arány 17 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 41,5 százalék, ami 85 193 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 31,3 százalék, ebben a megyében 134.196-an voksoltak.

A 2004-es EP-választáson 17 óráig a választásra jogosultak 32,25 százaléka szavazott, 2009-ben 30,25 százaléka, 2014-ben pedig 24,06 százaléka.

Bajban lehet a Momentum és az LMP

Akárhova kattintunk, mindenhol azt írják a szakértők, hogy a magas részvétel a fideszes szavazók aktivitása miatt van. A sok szavazó miatt pedig emelkedik az 5%-os bejutási küszöbhöz szükséges szavazatszám, ezért az LMP és a Momantum szomorkodhat, míg a Fidesz a 14 mandátumban reménykedhet. Az MSZP bízik a 3 mandátumban, akárcsak a Jobbik. A DK legalább 2-re számít.

Szabó Sándor is szavazott

Szabó Sándor országgyűlési képviselő lányával együtt érkezett 14 órakor a Tabán utcai szavazókörbe. Az országgyűlési képviselőn és lányán kívül nem volt más szavazó a teremben. „Ez gyors volt” –mondta, miután pár másodperc után behúzta az ikszet a függöny mögött. A borítékot lánya dobta az urnába.

Az MSZP-s országgyűlési képviselő ezúttal is lányával érkezett. (Fotók: Iványi Aurél)

Ötvennégyezer levélszavazat már visszaérkezett 

Ebből 43 ezernek az azonosító nyilatkozatát már ellenőrizték. Összesen 115 ezer sem Magyarországon, sem más uniós országban lakcímmel nem rendelkező magyar választópolgár vetette fel magát a névjegyzékbe, ők küldhetik levélben a szavazataikat.

Az Nemzeti Választási Iroda a héten kedden kezdte meg a levélszavazatok azonosító nyilatkozatainak ellenőrzését. A feldolgozás első lépéseként felbontják a külső, úgynevezett szállító borítékot, és az azonosító nyilatkozat tartalmát a levélben szavazók névjegyzéke alapján ellenőrzik, szükség esetén a polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó, illetve a magyar állampolgárságot igazoló okirat nyilvántartásában, valamint az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megkeresése útján is.

Ha az azonosító nyilatkozaton feltüntetett adatok megegyeznek a levélben szavazók névjegyzékében, illetve nyilvántartásokban szereplő adatokkal, akkor a szavazatot tartalmazó borítékot - felbontás nélkül - félreteszik. Ezt ugyanis csak a szavazás lezárulta után, vasárnap este hét órától lehet felnyitni.

Pálffy Ilona, az iroda vezetője elmondta: az NVI-hez vasárnap reggelig 54.005 levélszavazat érkezett vissza, ebből 40.395-öt külképviseleteken adtak le, 13.610-et pedig közvetlenül juttattak vissza az NVI-hez. Az NVI 43.049 azonosító nyilatkozatot már ellenőrzött, ebből 39 196 volt érvényes, 3853 pedig érvénytelen. A legtipikusabb érvénytelenségi ok az, hogy az azonosító nyilatkozat hiányzott vagy nem volt teljeskörűen kitöltve, illetve nem volt aláírva.

15 óra: 30,52 százalék 

15 óráig a szavazásra jogosultak 30,52%-a adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.

Szegeden 31,31%, Csongrád megyében 30,92% (102.394 szavazó), Békés megyében 28,5% (80.944 szavazó) , Bács-Kiskun megyében 27,67% (115.408 szavazó) adta le voksát 15 óráig.

A fővárosban a szavazók 36,89 százaléka, 484.377 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig. A megyék közül a részvételi arány 15 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 33,14 százalék, ami 68 022 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 25,9 százalék, ebben a megyében 111.025-en voksoltak. A 2004-es EP-választáson 15 óráig a választásra jogosultak 25,50 százaléka szavazott, 2009-ben 24,09 százaléka, 2014-ben pedig 19,53 százaléka.

Ezt nézze meg: Ujhelyi válogatott piros mezében üzent a Fidesznek.

Pirosban volt, hazaküldték átöltözni

A Debreciner és Ujhelyi István számoltak be egy berettyóújfalui esetről, ahol egy MSZP-s delegáltat hazaküldtek a társai, mert a zakója alatt piros színű ingben jelent meg a szavazókörben.

Az iskolaigazgató, akit sokan ismernek a településen, nem ellenkezett, hazament átöltözni. Az MSZP bejelentette az esetet a Nemzeti Választási Irodánál. A párt szerint „teljesen nonszensz döntés” született.

Az NVI egyébként azt közölte az esettel kapcsolatban, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai nem viselhetnek olyan öltözéket vagy kiegészítőt, ami jelöltre vagy pártra utal.

Aktívak a vidéki szavazók

A Taktikaiszavazas.hu szavazóköri elemzése szerint a 9 órás adatok alapján akár 60%-os Fidesz-támogatottságra is számítani lehet. Az elemzés egyébként a Mércének készült. Az elemzés szerint a nem nagyvárosi szavazók a vártnál jóval aktívabbak, és ha a budapestiek nem mennek el nagyobb arányban szavazni, mint az első órákban látszott, az egyértelműen kedvez a Fidesznek.

Sáfrány Mátyásné bujáki népviseletben adja le szavazatát. (Fotó: MTI/Komka Péter)

13 óra: 24.01 százalék

A jogosult 7,9 millió választó 24,01%-a szavazott 13 óráig – közölte a Nemzeti Választási Iroda. 

Szegeden 25,03%, Csongrád megyében 24,84% (82.271 szavazó), Békés megyében 22,96% (65.208 szavazó), Bács-Kiskun megyében 22,07% (92.056 szavazó) járult az urnákhoz 13 óráig.

A fővárosban a szavazók 29,06 százaléka, 381 628 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig. A megyék közül a részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 25,13 százalék, ami 255 418 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 19,39 százalék, ebben a megyében 87 014-en voksoltak.

A 2004-es EP-választáson 13 óráig a választásra jogosultak 19,90 százaléka szavazott, 2009-ben 19,40 százaléka, 2014-ben pedig 15,90 százaléka.

Botka László is leadta szavazatát

Szeged polgármestere feleségével az Űrhajós utcai Weöres Sándor Általános Iskolában szavazott 11 órakor. Botka Lászlótól megtudtuk: legnagyobb lánya Botka Zsófi első alakalommal vesz részt szavazáson, de csapatával vízilabdameccsre kellett utaznia, ezért csak délután tesz elegat állampolgári kötelezettségének.

Botka László és felesége a szegedi Weöres Sándor Általános Iskolában. (Fotók: Iványi Aurél)

11 óra: 17,16 százalékos a részvétel

Továbbra is elmondható, hogy másfélszeres a szavazók száma az előző EP-választáshoz képest, tehát jól mozgósítottak a pártok. Kérdés csak az, hogy kik mentek el többen 2014-hez képest.

Szegeden 17,11%, Csongrád megyében 18,32% (60.669 szavazó), Békés megyében 17,61% (50.020 szavazó) , Bács-Kiskun megyében 16,86% (70.306 szavazó) járult az urnákhoz 11 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 11 órakor Veszprém megyében volt a legmagasabb, 18,43 százalék, ami 52.737 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 13,5 százalék, ebben a megyében 60.578-an voksoltak. A 2004-es EP-választáson délelőtt 11 óráig a választásra jogosultak 13,75 százaléka szavazott, 2009-ben 13,77 százaléka, 2014-ben pedig 11,53 százaléka.

9 óra: 7,78 százalék szavazott

Reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 7,78 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

Szegeden 7,26%, Csongrád megyében 8,73% (28.913 szavazó), Békés megyében 8,83% (25.084 szavazó), Bács-Kiskun megyében 8,5% (35.474 szavazó) járult az urnákhoz 9 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 9 órakor Békés megyében volt a legmagasabb. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 6,27 százalék, itt 28.141-en voksoltak.

A 2004-es EP-választáson reggel 9 óráig a választásra jogosultak 5,45 százaléka szavazott, 2009-ben 6,03 százaléka, 2014-ben pedig 5,25 százaléka.

Délig lehet mozgóurnát kérni

Aki még nem tette meg, de szeretne mozgóurnával szavazni, a kérelmét még benyújthatja online, ügyfélkapus azonosítással vasárnap délig. Emellett el lehet juttatni a szavazatszámláló bizottsághoz írásbeli meghatalmazással rendelkező meghatalmazottal, valamint kézbesítővel, például futárral vagy hozzátartozóval. 

A mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota, fogyatékossága vagy fogva tartása miatt gátolt választópolgár nyújthat be.  A kérelemnek tartalmaznia kell a mozgóurna-igénylés okát is - arra hivatkozva például nem lehet mozgóurnát kérni, hogy valaki a munkája miatt nem tud elmenni a szavazókörbe. 

Ha a mozgóurnát nem a választópolgár lakcímére kérik, akkor a kérelemnek tartalmaznia kell a pontos címet. A feltüntetett személyes adatoknak meg kell egyezniük az igénylő választópolgár lakcímkártyáján szereplőkkel, különben a kérelmet elutasítják. A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki a szavazókör területén belül úgy, hogy az urna a szavazókör este 7 órai zárására visszaérkezzen. Aki mozgóurnát kért, az a szavazókörben hagyományos módon, személyesen nem szavazhat. 

Ha nincs pecsét, nem érvényes

Nem érvényes az a szavazólap, amit a szavazatszámláló bizottság nem pecsétel le a választó jelenlétében. A szavazólapot tilos előre lebélyegezni, azt csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz "érvényesítheti" a bizottság egyik tagja.

Egész nap szabad kampányolni, kivéve a szavazókörök közelében

Általános kampánycsend nincs, a választási törvény azonban előírja, hogy a szavazókörnek helyet adó épület bejáratától számított 150 méteres sugarú területen belül, közterületen nem lehet semmilyen kampánytevékenységet folytatni. A szavazás napján választási gyűlést sem lehet tartani.

A Nemzeti Választási Bizottság 2014-es iránymutatása szerint továbbá a választási szervek tagjai a szavazás napján nem viselhetnek ruházatukon jelöltet vagy jelölőszervezetet népszerűsítő, azokhoz köthető szimbólumokat a szavazóhelyiségekben.

7 óra: másfélszer annyian szavaztak, mint négy éve

2014-ben mindössze a jogosultak 0,96%-a, 2009-ben az 1,07%-a szavazott reggel 7-ig. Összehasonlításképpen: 2014-ben 28,97% ment el összesen, ez mintegy 2,3 millió választót jelentett. A tavalyi országgyűlési választáson 2,24% volt az első részvételi adat. Akkor végül 70,22% volt a részvételi arány, ami 5.570.797 fő.

Szegeden 1,2%, Csongrád megyében a választók 1,66%-a, 5503 fő, Békés megyében 1,66%, 4689 fő, Bács-Kiskun megyében 1,71%, 7126 fő ment el szavazni 7 óráig.

A legaktívabb megye Bács-Kiskun volt. Nógrád megyében szeretnek a legkevesebben korán kelni, ott 1,22% voksolt reggel 7-ig.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Mindenhol rendben elkezdődött a szavazás

Valamennyi szavazókör rendben megnyílt az európai parlamenti képviselők magyarországi választásán, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés - közölte a Nemzeti Választási Iroda szervezési főosztályának vezetője vasárnap reggel fél 7-kor az MTI-vel. 

Mucsi Tamás elmondta: mind a 10.277 szavazókör rendben megkezdte a munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az első választópolgárok mindenhol leadhatták a szavazatukat. Néhány helyen póttagot kellett bevonni, mert a szavazatszámláló bizottság tagja vasárnapra megbetegedett. 

Az európai parlamenti választás reggel 6 órakor kezdődött, valamivel kevesebb mint 7,9 millió választópolgárt várnak este 7 óráig.

A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító kilenc párt, illetve pártszövetség közül melyek küldhetnek összesen 21 képviselőt az Európai Unió 751 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.

Személyi és lakcímkártya legyen önnél 

A választáson kizárólag személyesen és - a korábban átjelentkezésüket kérők kivételével - csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben lehet szavazni. A szavazóhelyiségben csak az szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.

A választópolgár bármilyen típusú érvényes személyi igazolvánnyal igazolhatja magát: a kártyával és a régi típusú, könyvecske formájú személyi igazolvánnyal egyaránt (utóbbi lehet a régi, kemény borítójú, a népköztársasági címerrel vagy a puha borítójú, a köztársasági címerrel).

A bizottság elfogadja a kártya formátumú, érvényes ideiglenes személyi igazolványt, a kártya formátumú, érvényes gépjármű-vezetői engedélyt és a lézergravírozott, érvényes útleveleket is. Az egyes okmányok igénylése során, a kérelem benyújtásakor kapott átvételi elismervény (A4-es nyomtatott lap) azonban nem alkalmas a személyazonosság igazolására.

Ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcím (illetve személyi azonosító) igazolására is szükség van a szavazáshoz vagy lakcímkártyával, vagy a lakcímbejelentésről szóló átvételi elismervénnyel. A személyi azonosító a lakcímkártya hátoldalán van, valamint tartalmazza a hatósági bizonyítvány és az igazolás a személyi azonosító jelről.

A bizottság nem engedi szavazni azt, aki nem tudja a személyazonosságát és lakcímét igazolni vagy lejárt valamelyik dokumentumának érvényessége. A szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról jegyzéket vezetnek.

Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapot, amelyet a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választó borítékot is kap, ebbe teheti szavazatát, mielőtt az urnába dobja.

(Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor)

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Szeged300
Cimkék: EP-választás Európai Parlament szavazás