Hirdetés Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szeged300
  • Évtizedek alatt zajlottak le a nagyárvíz után az évszázados urbanizációs folyamatok
Szeged300 2019. május 19. 09:33

Évtizedek alatt zajlottak le a nagyárvíz után az évszázados urbanizációs folyamatok

Sokfajta városfejlődésre találunk példát a világban, ám ezek közül a Szeged 300 konferencián Tomka Béla, az SZTE BTK történész oktatója alapvetően az európai példákra fókuszált. Egyben arra igyekezett rávilágítani, hogy a kontinens város- és társadalomfejlődésének jegyei hogyan érhetőek tetten Szegeden. Történeti visszatekintésben és a jelenben egyaránt.

Hirdetés

Nem minden humort mellőzve jelezte az előadó, hogy még Európán belül is sokfajta város létezik. Gondoljunk csak Párizsra és Dunaújvárosra. Majd részletezve kitért arra, hogy általánosságban mi mondható el: hogyan néznek ki az európai városok.

Tomka Béla (fotó: Iványi Aurél)

Középkori városmaggal rendelkeznek, amelynek többségében része a városháza, a templom, valamilyen erődítmény és a piactér. Ugyanakkor e városok csoportjában megfigyelhetek a XIX. századi településrekonstrukciós munkák nyomai is. A kontinentális városok mai képéhez hozzátartozhatnak az ipari forradalom során létrejött ipartelepek, amelyek szerkezetileg elkülönülnek a városmagtól és a lakóövezetektől.

Dugonics tér, Magyar Királyi Itélőtábla és Magyar Királyi Főügyészség, előtte Dugonics András szobra 1894-ből. Ma az ajtó fölé University of Szeged van írva, a szobor „arrébb sétált és megfordult”. El tudná képzelni a teret valahogy így, szökőkút nélkül? (fotók: Fortepan)

A második világháború nyomai és hatásai szintén sok esetben tetten érhetőek az európai városok képén. A felsoroltak – ezt Tomka Béla többször nyomatékosította – nem együtt és egyszerre jellemzik Európa városait. Szegednek – éppen történelmi okoknál fogva – nincs középkori városmagja, annál jobban érzékelhető a város szerkezetében a XIX. század végén elvégzett városrekonstrukció sok eleme. (Mindazt csak zárójelben tette hozzá, hogy az amerikai és az ázsiai városokban hiába is keresnék kompakt történelmi városmagokat, ilyeneket nem találnánk.)

Templom tér, középen a Szent Rozália-kápolna. Ma itt egy kicsit nagyobb vallási épület található, lásd még dóm

Szeged mai arculatának kialakulását két alapvető (és számtalan egyéb) tényező befolyásolta. Egyfelől a nagy árvíz után újjáépítés megannyi településszerkezetet és városépítészeti elgondolást magában foglaló jellege, másfelől az a tény, hogy Szeged nem szenvedett jelentős pusztulást a második világháborúban.

Tomka Béla ugyanakkor jelezte, hogy Szeged városfejlődése egy szempontból kifejezetten sajátosnak nevezhető. Itt ugyanis az 1880-as évek után néhány évtized alatt zajlott le az az urbanizációs folyamat, amely megadta a város arculatát. Ugyanez a folyamat a nyugat-európai városok esetében több évszázados volt.

B. P.

Nyitóképünkön: lóvasút indul Szeged-Rókus felé, a Széchenyi térről, Törvényszéki Palota elől. A felvétel 1894-ben készült, a Fortepanról való

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Szeged300
Cimkék: helytörténet konferencia Szeged300 történelem Móra Ferenc Múzeum Tomka Béla