Művház 2019. május 8. 15:49

Halálcsárda lett véletlenül a szegedi halászcsárdából

Kisebb bakival indult Cserna-Szabó András szegedi író–olvasó találkozója, de ez már előrevetítette, amit sejteni lehetett: jó hangulatú lesz az est. Nem kellett csalódnunk. A Jazz Kocsma ideális helyszínnek bizonyult.

A kortárs magyar próza egyik legmeghatározóbb szerzőjének legutóbbi kötete, Az abbé a fejével játszik tavaly jelent meg. Egyaránt kedvezően fogta a közönség és a kritika is, noha az utóbbi nem hordja tenyerén a szentesi születésű Cserna-Szabót. Az est moderátora, Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész Az abbé a fejét veszti címmel konferálta fel a könyvet, amit a szerző gyorsan és szellemesen javított. Mire megnyugodtak volna a kedélyek, a közönség újra a térdét csapkodta a nevetéstől.

A moderátor felidézte, hogy az író legutóbb 2013-ban járt Szegeden, amikor a Szíved helyén épül már a halálcsillag című regényét mutatták be. A könyvbemutató után az est a helyi Sótartóban folytatódott. A moderátor magyarázatként hozzáfűzte, hogy az ismert halászcsárdáról van szó, de halászcsárda helyett halálcsárdát mondott.

Lejátszol a színpadról! – fordult beszélgetőtársához az író, tettettet sértettséggel, és már ekkor lehetett tudni, hogy ezt az estét nem lehet elrontani. Cserna-Szabó beszélt arról, hogy élete első és egyetlen munkahelye a Magyar Konyha című lap rovatvezetői posztja volt. Az Étel és Irodalom rovatot teljes mértékben átalakította, és kortárs írók kért fel arra, hogy írjanak legkedvesebb ételeikről.

Nem csekély keserűséggel állapította meg, hogy magyar kultúrának nem szerves része a gasztronómia és annak története. Ellentétben például az olasz vagy a francia kultúrával. Nem véletlen, hogy nincs egy valamire való magyar gasztronómiatörténet, miközben (ahogy ő fogalmazott):

„a magyar irodalom szügyig jár a gasztronómiába.”

Az irodalmi est előtt az író egy kisebb csapattal végig járta a Rózsa Sándorról írt, Sömmi című kisregényének (2015) szegedi helyszíneit. Erre is utalt az esten az író, amikor úgy fogalmazott, hogy a szegedi piaristák szakácsnője, a XIX. század egyik legfontosabb magyar szakácskönyvét írta meg. Rézi néninek még itt sem ismerik a nevét, noha régen szobrot kellett volna kapnia – tette hozzá.

Az író felemlegette, hogy a magyar irodalomban mindig is gyanús (volt) a humor, a szórakoztató szándék és az olvashatóság. Szerinte, ha a Švejk cseh szerzője, Hašek magyarnak születik, akkor itt a szőnyeg alá söpörték volna. A humor nem kizárólag íróként fontos számára, hanem olvasóként is. Képtelen humortalan könyveket olvasni.

Az est végén Bíró-Balogh Tamás a Hévíz folyóirat szerkesztéséről kérdezte Cserna-Szabó Andrást. A korábbi jelentéktelen irodalmi lapból néhány év alatt a kortárs magyar irodalom egyik legfontosabb és legrangosabb fórumát hozták létre. Ez tekintve, hogy a hazai irodalmi folyóirat-kultúra szinte változás nélkül vészelte át a rendszerváltást követő lassan harminc évet, forradalmi tettnek számít. Az is.

Bod Péter

Nyitóképünk Ács Péter felvétele, a Jazz Kocsma Facebook-oldaláról vettük át.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Bíró-Balogh Tamás író író-olvasó találkozó Cserna-Szabó András Jazz Kocsma irodalom kortárs irodalom