• Kezdőlap
  • Hírek
  • Szeged300
  • Szeged főjegyzője harcba szállt a kamarai felügyelő, a várparancsnok és a püspök önkényeskedései ellen
Szeged300 2019. május 4. 11:29 Forrás: Szegedi Tükör

Szeged főjegyzője harcba szállt a kamarai felügyelő, a várparancsnok és a püspök önkényeskedései ellen

Az 1700-as évek elején Szegeden Temesváry János főjegyző bátran szembeszállt az ármánnyal, mert látta, hogy a mélyen sújtott város ősi jogait elkobozni, a régi királyoktól nyert kiváltságaitól megfosztani akarják; látta, hogy Cometh József kamarai felügyelő, Herberstein Erneszt szegedi várparancsnok és Nádasdy László csanádi püspök tervszerűen azon mesterkedik, hogy a polgárságot előjogaiból minden téren kiforgassa és jobbágysorsra szorítsa. A Szegedi Tükör írása.

Temesváry János követként az akkor uralkodott

„dögvész ragály daczára a veszélyes utazásra és a hosszas távollétre készséggel vállalkozott, s részt vett az 1700-as évek legelején a pozsonyi dietán.”

Temesváry János 13 pontja

Az országgyűlésen szóba jöttek egyúttal Szeged város sérelmei is, melyeknek megvizsgálása a sérelmek ügyében kirendelt országos küldöttségre bízatott. E küldöttségnél Temesváry János tizenhárom pontban felsorolva, a következő sérelmeket adta elő:

1. A város jelenlegi és jövőben felveendő polgárai s lakosai, más szabad királyi városok polgáraival egyenlő jogokat élvezzenek.
2. Az összes lakosok, még a rác határőrség is, ingatlanaik és üzleteik után a város közterheinek viselése alól magukat ki ne vonhassák.
3. Az élelmi és piaci árúk árszabását megállapítani, a folyó és száraz mértékek hitelességét megvizsgálni és ellenőrizni a tanács jogosult.
4. A serfőzési jog a város egyetemének köztulajdona legyen.
5. A várparancsnok és az alantas tisztek korcsmái és mészárszékei eltiltassanak. A tanács engedélye nélkül papoknak, vármegyei uraknak korcsmát, mészárszéket, kereskedést nyitni s idegen borokat behozni tiltva legyen.
6. A város területén való legeltetés, a tiszai nagy- és kis halászat, a tiszai átkelési jog, a partjavadalom kizárólag a város egyetemét illesse.
7. A paraszti ingyen szolgálmányok követelésétől, a fogyasztási adók szedésétől a kamara eltiltassék.
8. A gonosztevők fenyítése a pallos-jog gyakorlatával a tanácsra bízassék.
9. A püspök által követelt kisebb tized szedése eltiltassék.
10. Tápé és Vártó birtokok tartozékaikkal a városnak átadassanak.
11. A jezsuiták és Hueber sós tiszt által jogszerűtlenül elfoglalt, úgy a többi fölösleges épületek és telkek a kamarától visszavétessenek.
12. A jezsuiták telekszerzési, zárda- és templomépítési szándékuk érvényesítése tekintetéből forduljanak a város tanácsához.
13. A kamarai, sótári és élelmezési, valamint a katonatisztek is, birtokaik után a város közterheinek viselésére köteleztessenek.

Cometh József mindent tagadott

A város ezen sérelmei s illetőleg óhajai mindenekelőtt Cometh Józseffel közöltettek, ki a hatóság és törekvései felől igen kicsinylőleg és sértőleg nyilatkozott. A tanácsról azt mondta, hogy tudatlan parasztokból áll, kik írni is alig tudnak, kik senkitől sem akarnak függni, senkinek nem engedelmeskednek; megtagadják az előfogatokat, a közszolgálatokat. A török szomszédságnál fogva Szeged lakóinak a polgári szabadságokat ennélfogva csak az esetre javasolta megadni, ha a tanács jobb rendet hoz be és minősítettebb egyéneket választanak a tanács tagjaiul.

Nádasdy László csanádi püspök (forrás: Nemzeti Portrétár Alapítvány)

Cometh a tizenhárom pontban elősorolt óhajok teljesítését általában ellenezte, s előadta, hogy a határszélen a pallos-jogot mindenütt a katonai parancsnokság gyakorolja. Két törvényszék egymás mellett meg sem állhat. Ellenezte az árszabás és a mértékek felügyeleti jogának gyakorlását. A mészárszékekre nézve megjegyzi, hogy a tisztek kényszerítve vannak a mészárszéktartásra, mert különben napokon át nem kaphatnának húst. Tagadott mindent, s azt állította, hogy a város olyanok után törekszik, ami Budán sincs érvényben. Tagadta a városnak a Vártóhoz vagy a Holt-Tiszához való tulajdonjogát, mert az nem is ott van, ahol állítják.

Herberstein Erneszt aknaharca

Cometh József ezen véleményét Király Ádám bécsi ügyvivő bizalmasan közölte a tanáccsal, amely felháborodott a rágalmakon és vakmerő tagadásokon, és sietett igazolni, hogy a hatóságnak csekély kivétellel minden tagja tanult és iskolázott, a törvények és különféle nyelvek ismeretében járatos egyén s hogy a tanács nem csupán bennszülöttekből, hanem egyúttal beköltözött érdemes idegenekből is alakult.

De ezentúl pótlólag elpanaszolták, hogy Cometh az ország határain belül is, Budáról, Kecskemétről, Péterváradról érkező boraik és más árúik után a törvény ellenére harmincadot, vámot s adót szed; elpanaszolták, hogy a szabadságharc idején hogyan öldösték a lakosságot, nőket, gyermekeket; hogyan fosztották ki javaikból, hogy kényszerültek a barátok klastromába.

Szegedi vár a XVII. században. Grafika: Somorjai Ferenc. Dömötör Mihály repordukciója

De e közben az 1712-iki nagy árvíz Szegedet romba döntötte s lakosságának egy részét elszélesztette. Mindazáltal báró Kleinburg az udvari kamara kiküldötte Szegedre jött, a város sérelmeit tüzetesen megvizsgálta s mind a Cometh József, mind a Herberstein Erneszt elleni panaszokat általában alaposaknak ismerte el.

E vizsgálat után Cometh és Herberstein a várossal szemben egy ideig tartózkodóbb és kíméletesebb álláspontot foglaltak el. De mert a felsőbb intézkedések késtek, a kíméletlenségek csak megújultak.

Cometh és Herberstein tervszerű aknaharcot indítottak a hatóság ellen. Bújtogattak s a lakosok közt elhíresztelték, hogy a tanács törekvése a szegény lakosságra nézve mily káros lesz, s hogy az új helyzetből származó súlyos költségeket a lakosok el nem viselhetik. A lakosság 1713 júliusában lázongani zavarogni kezdett. Herberstein javasolta az udvari haditanácsnak, hogy

„a tanács ellen vizsgálat tartassék, s annak foganatosításával gróf Nádasdy csanádi püspök, Cometh – a város két legnagyobb ellensége s Herberstein lett volna esetleg a harmadik – bízassanak meg.”

(Forrás: Reizner János: Szeged története)

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: helytörténet Szeged300 Szegedi Tükör Temesváry János