Szeged300 2019. április 8. 07:56

Huszonhat oldalas könyvet adott ki III. Károly Szeged jogállásáról

Mindent leírtak a szabad királyi várossá válásról a latin nyelvű okiratban.

A Szeged szabad fejlődését hosszú időre biztosító oklevelet III. Károly király 1719. május 21-én adta ki, a Bécshez közeli Laxenburgban. A város jogállását megerősítő és magyarázó latin nyelvű okirat könyv alakjában íródott, huszonhat pergamenlapot tartalmaz, vörös bársonyba kötötték, aranyszálból font zsinórköteggel fűzték össze, ezen függ a hitelesítő királyi nagypecsét fatokban. A város kifestett címere a második oldalon található – olvasható Fári Irén és Nagy Ádám Szeged címere című kötetében.

A címer szöveges leírása előtt olvashatjuk a pecsét megtalálásának történetét a következőképpen:

„a királyi jóakarat és kegyelem kitetsző tanúsága és jutalmazása a régi címerük, amellyel annakelőtte a régen boldogult királyok részéről felékesítették (őket), s amely általuk az 1200. év óta használtatott, s amely jelvényük a korábbi idők mostohasága és viszontagságai miatt szerencsétlen módon elveszett, s mégis újabban az 1704 évben a halászok által a Tisza folyóból véletlen módon hálókkal kihúzatott. A mostani polgáraink kezeihez visszajutott, s nekünk különösen is bemutatást nyert. Ez a pecsétnyomó megcsorbult, bizonyos alakzatot ábrázol a következő körírással: Szeged királyi város pecsétje – Sigillum Regiae Civitatis Szegediensis 1200 –, s kegyesen helyben hagytuk a megcsorbult és felüljegyzett évet mutató pecsétet a régi idők által érintett alakjában és új pecsétre másolva ebben a következő formában a jövőben és örökre minden időkben vörös pecsétviaszba való kinyomását is.”

A „megtalált” és bemutatott törött pecsétnyomót hitelesnek fogadták el a kancellárián, és az adománylevélben is ez alapján rajzolták meg a város címerét. Szeged címerének leírása (a heraldikában a bal és a jobb oldal fölcserélődik):

„Természetes katonai pajzs két részre osztva, a jobb oldali részében két folyó, a Tisza s a Maros kék mezőben keresztülfut, a pajzs bal részében megfelezett sas, amely kiterjesztett szárnyával s lábával karmai között kormánypálcát tartva, természetes fehér (ezüst) mezőben festve látható. A pajzs szélét körben átfogó zöld babérból képezett koszorún a következő arannyal festett szavak olvashatók: Szeged királyi város pecsétje 1200 – Sigillum Regiae Civitatis, Szegediensis 1200 –, s a pajzson fekvő, rácsos nyílt sisak, amelyen korona felett fehér bárány látható.”

Gyakran előfordult, hogy az oklevél címerlírása és a megfestett kép között különbség mutatkozott. S bár ilyenkor a szöveget kellene alapul venni, gyakorlatilag a képi ábrázolás vált elfogadottá. Hiszen akármennyire pontos is egy leírás, az alapján többféleképpen lehetne ugyanazt a képet megfesteni. A szegedi címer esetében a festő a bal oldalt aranyra festette, és ez a színezés vált közismertté.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Szeged300
Cimkék: Szeged300 címer