Szegeden 2019. április 4. 09:54

Működőképességük határára sodródhatnak a kormányhivatalok

Egy áruházi targoncás is sokkal jobban keres ma Magyarországon, mint egy átlagos köztisztviselő, így ne csodálkozzunk, ha sorra mondanak fel az emberek a kormányhivatalokban – nyilatkozta egy hivatali dolgozó a szeged.hu-nak.

Sokaknak a köztisztviselői karrier végét jelentette a tavaly elfogadott, és idén márciusban hatályba lépett a 2018. évi CXXV. törvény, a Kit. Azt már korábban is sejteni lehetett, a jogszabály egyes rendelkezései a kormánytisztviselők foglalkoztatási körülményeire lesznek negatív hatással, ám amikor az érintettek szembesültek a valósággal, sokan azonnal felmondtak. Egy neve elhallgatását kérő hivatali dolgozó szerint a Csongrád Megyei Kormányhivatalban egész osztályok álltak fel, több főosztály vagy osztály pedig a működőképesség határára sodródott. Hasonló a helyzet más megyékben is. Van olyan főosztály és osztály, ahol 20–50 százalékos létszámhiány van.

A tömeges felmondások indokaként több tényezőt sorolt fel a megkérdezett kormányhivatali dolgozó. A fő indok, hogy várták a kormány által beharangozott harminc százalékos béremelést. A másik ilyen, hogy az alapszabadság mértéke a törvény rendelkezése értelmében, átlagban öt nappal csökken a korábbi szabályozás által biztosított éves alapszabadság mértékéhez képest. Ezzel egyidejűleg a besorolás szerinti pótszabadságok mértéke is jelentősen csökkenhet. Sok függ ugyanis attól, mennyi gyereket nevel valaki, de az éves szabadság mértéke ezzel a szabályrendszerrel számos esetben egyénenként akár tizenegy nappal is csökkenhet.

És ez csak egy intézkedés, ami hátrányosan érinti a dolgozók tömegeit. A korábban hatályos szabályozás szerint ugyanis a munkaközi szünet a munkaidő részét képezte. Míg a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatóknál (például a versenyszférában) lehetőség van arra, hogy a munkaközi szünet a munkaidő részét képezze – azáltal, hogy erről a felek kollektív szerződésben megállapodtak – addig a kormányzati igazgatásról szóló törvény értelmében 2019. március 1-jétől az érintetteknek naponta plusz harminc percet kell a munkahelyükön tölteniük, az ebédidőt le kell dolgozniuk, a jogszabály eltérésre nem ad lehetőséget. A ledolgozandó harminc percet a reggeli munka kezdéshez tették hozzá. Ez azt jelenti, hogy évente 15–20 nappal többet dolgoznak a köztisztviselők, ingyen.

A kormány kompenzációként harminc százalékos béremelést ígért erre az évre, ám ez csak bizonyos intézményekben valósult meg. Jellemzően a központi közigazgatásban adták meg egységesen a béremelést, így a minisztériumok, államtitkárság és az államkincstár dolgozói és persze a hivatalvezetők, osztályvezetők, és más kiemelt, főként jó politikai kapcsolatokkal rendelkező munkatársak élvezhették a bérnövekedés előnyeit. A napi robotot végző dolgozók esetében azonban helyben döntöttek a vezetők, így volt, akinek jutott béremelés, volt, akinek meg nem – mondta a kormányhivatalban dolgozó forrásunk. A problémát csak súlyosbítja, hogy megyénként változnak a bérviszonyok, így elképzelhető, hogy ugyanazért a munkáért például Békés megyében többet fizetnek, mint Csongrádban, de több megyében is eltérések vannak, még hivatal és hivatal közt is különbség lehet a béreket illetően.

A név nélkül nyilatkozó kormányhivatali munkatárs szerint a cél az volt a dolgozók jogainak csorbításával, illetve a feladatok aránytalan növelésével, hogy önként távozzanak a közigazgatásból, és menjenek el a versenyszférába dolgozni. Így nem kell nagy leépítéseket levezényelni, ugyanakkor csökken a munkaerőhiány a versenyszférában, a cégeknél. Közben azonban rengeteg 10–20 éve ott dolgozó jó, tapasztalt, kipróbált szakember távozik a különböző szakterületekről, helyettük pedig a létszámstop miatt nem vehetnek fel új munkatársakat.(Igaz, hogy a hirtelen lezajlott nagyszámú fölmondás után, már van ahol engedélyezték az új dolgozók fölvételét. Így viszont semmi értelme nem volt a „leépítésnek”.) Fontos hatósági munkát végző kollégák már eddig is alig bírták a tempót, mostantól pedig egészen biztos, hogy nem fogják tudni tartani a törvényben előírt határidőket. Sokan most is bruttó 180–280 ezer forintos alsó sávba tartoznak, így nem csoda, ha nem túl vonzó alternatíva a köztisztviselői karrier ma hazánkban. A nagy áruházakban egy targoncás is többet keres – mondja a kormányhivatali dolgozó – így ne csodálkozzon senki, ha rövidesen működésképtelenné válnak a közintézmények Magyarországon. És még egy apró adalék a viszonyok tarthatatlanságához: amellett, hogy durván sérültek a munkavállalók jogai, politikai lojalitást is elvárnak tőlük, többek között figyelik a Facebookon közzétett bejegyzéseiket, megosztásaikat is.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Csongrád Megyei Kormányhivatal felmondás