Hirdetés
Túl a városon 2019. március 21. 15:54

Magyarország teljesíthetne jobban

Magyarország teljesíthetne jobban – lehetne a címe annak a konferenciának, amit az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szervezett Budapesten, abból az alkalomból, hogy megjelent az Európai Bizottság 2019. évi országjelentése Magyarországról. Az idézet különben Normunds Popens, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság főigazgató-helyettestől származik, aki a konferencia egyik előadója volt.

Hirdetés

Az országjelentés a bevezetőben megállapítja, hogy a gazdasági ciklus a tetőpontja közelében van, a termelékenység növekedése gyorsult, de továbbra is elmarad a válság előtti mértéktől, ami korlátozza a jövedelmi felzárkózás lehetőségét.

Poppens véleménye Magyarország gazdaságával kapcsolatban az volt, hogy Magyarország túl sokat fordít például a sportra, és keveset az oktatásra, egészségügyre vagy a kutatásra. Nagyon udvariasan utalt arra, hogy nem biztos abban, hogy a beruházásokat kellően használjuk-e föl: „Kérdés, hogy a beruházások mindig megfelelő célokra vannak-e fordítva?” – tette fel a kérdést.

Persze, a választ is megadja: „Innovációra kellene a forrásokat fordítani.” Mert így, szerinte elgondolkodnak az emberek azon, hogy érdemes-e itt befektetni, érdemes-e itt dolgozni? Különben, úgy gondolja, hogy nagyon sokan hagyják el az országot.

Szerinte egy duális gazdasági struktúra van Magyarországon. Világszinten dolgozó multinacionális vállalatok, elsősorban az autógyártás területén ténykednek, míg nagyon sok kis- és középvállalkozás egyáltalán nem versenyképes.

Komoly problémának látja még Popens, hogy a „közbeszerzésben nem alakult ki valódi verseny”. Ezt a jelentés sem cáfolja, csak árnyaltabban fogalmaz: „a bőséges pénzügyi források hatékony felhasználása egyúttal kihívást is jelent...” Sajnos nem csak a felhasználással van baj, hanem az irányultsággal is. Az állami és magánberuházások GDP-hez viszonyított aránya magas, de összetétele jobban célozhatná a termelékenység növelését. A mérsékelt innovációs teljesítmény javítása érdekében bővíteni kell a kutatási és innovációs kapacitásokat. A Tanács véleménye, hogy „Magyarországon a jövőbeni gazdasági növekedés fellendítése érdekében elengedhetetlenül szükségesek a készségekbe, az oktatásba és a képzésbe történő beruházások.” Fontosnak tartják a gazdaság környezetbaráttá alakítását, a hatékonyabb energiagazdaságot, a jobb hulladékgazdálkodást is.

A jelentés megállapítja, hogy „a magyar gazdaságot erős ciklikus fellendülés támogatja”. Ugyanakkor több pontja is kritikus a gazdaságunkkal kapcsolatban. Így megállapítják, hogy „A hazai gazdaság élénkülése közelít a korlátaihoz, miközben a külső környezet kevésbé támogatóvá válik.” „...a gazdasági növekedés üteme vélhetően mérséklődni fog.” „A külső környezet is kevésbé támogatja az exportnövekedést, a gépjárműipar jelentős súlya pedig erősen kiszolgáltatottá teszi a gazdaságot...”

A termelékenység mérsékelt, egy évtizede elmarad Magyarország regionális versenytársaitól.

„A költségvetési konszolidációs erőfeszítések nem elégségesek” – véli a jelentés. Megállapítja, hogy a hiány az egyik legmagasabb az Európai Unióban, miközben az államadósság az ország fejlettségi szintjéhez mérten továbbra is magas. A hiány két százalékponttal emelkedett 2016 és 2018 között. Ezért a Tanács eljárást is indított Magyarország ellen.

Politikával keveset foglalkozott a konferencia. Sőt, igyekezett kerülni...

Azért azt megjegyzi a jelentés, hogy „A politikai döntéshozatal átláthatósága korlátozott...”, ami a gazdaságra is visszahat, mert „a szabályozás gyors és kiszámíthatatlan változásai elriasztják a magas hozzáadott értékű beruházásokat.”

A képzési, foglalkoztatási programok változtatást igényelnek. Kérdés, elegendő képzés van-e? A képzők modernek-e, elég képzettek-e? – kérdezi az igazgató.

„Az oktatási és az egészségügyi rendszer egyaránt alulteljesít” – kezdi a jelentés következő fejezete.

A közmunkaprogram termelékenysége nagyon alacsony, de nagyon nagy a különbség a nemek közötti bérekben, és az alacsonyan képzettek is nagyon keveset keresnek – folytatja Katarina Ivankivic-Knezevic, az Európai Bizottság Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Bizottságának igazgatója.

„Az alapkészségekkel kapcsolatos oktatási eredmények és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya jóval az uniós átlag alatt van. A hátrányos helyzetű gyermekeknek kevés esélyük van arra, hogy elsajátítsák a megfelelő alapkészségeket, és hozzáférjenek a magasabb szintű tudást eredményező oktatáshoz” – véli az igazgató.

Továbbá jelentős gond, hogy Magyarország nem nyújt támogatást a nehéz sorban élő gyerekeknek. Azok az országok, amelyekben az esélyegyenlőség jobban érvényesült az iskolákban, ott erőteljesebben növekedett a versenyképesség a gazdaságban.

  • Az iskolát korán elhagyok száma növekedett 2016-hoz viszonyítva. Fontos, hogy figyeljünk azokra a csoportokra, akiknél az a kockázat, hogy korábban elhagyják az iskolát.
  • Nem lehetünk nagyon büszkék a legutóbbi PISA jelentésre. A felsőoktatási arány „nem rossz”, de a hátrányos helyzetű diákok kiszorulnak. Aggodalomra ad okot, hogy a roma diákok az alapszinten maradnak.
  • Figyelni kell, a tanárhiányra is. Ez azt is mutatja, hogy a társadalom nem a megfelelő irányban fejlődik, ha nincs megfelelő tanár állomány. Nem céljuk a diákoknak, hogy tanárok legyenek.

A szociálpolitikával kapcsolatban kiemeli, hogy a társadalmi kirekesztettség küszöbén áll a lakosság 18 százaléka, bár ez a szám csökkent a válság óta. „A roma lakosság közében 3,5-szer magasabb a szegénye aránya, mint az országos átlag.”

„Önkormányzati bérletű lakások csak 1,1 százalékát teszik ki a lakásoknak Magyarországon.” A megfizethető lakhatás igen fontos eleme a szociális támogatásoknak, egyes társadalmi csoportoknak szükséges a segítség, „az európai uniós finanszírozást elsősorban arra szánjuk, hogy a legsérülékenyebb csoportoknak segítsünk”.

Az egészségüggyel kapcsolatban a jelentés egyértelműsít: „Az egészségügyi eredmények rosszabbak, mint a legtöbb más uniós tagállamban; ez részben az egészségtelen életmódot, részben az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságát tükrözi.”

Öt évvel alacsonyabb az átlagos élettartam, mint az EU átlag. – teszi hozzá Katarina Ivankivic-Knezevic. Szerinte nagyon nagy társadalmi különbségek vannak Magyarországon. Egyetemet végzettek várható élettartama tizenhárom évvel magasabb, mint az alacsonyabban képzettek. Az okok: a dohányzás, az alkohol, továbbá az, hogy a lakosságunk 20-21 százaléka elhízott...

Magyarország a GDP két százalékát költi az egészségügyre, az EU 7,4 százalék. (No ez volt az a pont, amiről a szünetben megkérdeztem az előadót, hogy jól értettem-e a számokat. Ő megütögette a vállamat és azt mondta: „Igen, nagyon jól.”). Így, nem csoda, az egészségügyi szakemberek hiánya, hogy az egészségügy az EU átlag alatt van minden tekintetben – hangzott el.

Molnár Lajos, a Kürt Alapítványi Gimnázium iskolavezetője arra lett volna kíváncsi, hogy a centralizált oktatás, a magas iskolaelhagyás és a rossz PISA eredmények között van-e összefüggés?
Az igazgató asszony válasza az volt, hogy az oktatás a tagállamok ügye, vannak „tradicionális” oktatási felfogások. Horvátországban, ahonnan származik, tíz év kellett, hogy a változásokról meggyőzzék az érdekelteket.

Vittoria Alliata-di Villafranca (igazgató, Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság, Európai Bizottság) elmondta, nem kis pénz, 20 milliárd euró érkezik 2021–27 között Magyarországra az Európa Unióból.

„Hatékonyabb érdemesebb beruházásokra fordítanánk.” Innovatív gazdaság a cél, ahol a kutatások hozzájárulnak az eredményesebb vállalkozásokhoz. Az okos növekedés az elsődleges cél. Digitalizáció. Második szakpolitikai cél, a növekedési cél, ami összefügg az éghajlatváltozás kérdésével.

Harmadsorban az összekapcsoltságot fejlesztenénk, elsősorban a közlekedésben.

Negyedik közös cél, szociálisabb Európa. A regionális különbségeket kell csökkenteni. Fontos, hogy a beruházásokról ne csak tagországok szinten döntsenek.

Most már látjuk, hogy hiába fejlett Budapest, nem húzza magával az elmaradott régiókat. Magyarország jelentős része nem részese a konvergencia programnak, és nagyon le vannak maradva. Ott sokan egy nagyon elmaradott, gazdaságban, főleg mezőgazdaságban dolgoznak.

Bizonyíték alapú elemzése van az ET-nek arra, hogy a 20 milliárd Eurót hol érdemes felhasználni.

Itt jut eszünkbe a jelentés korrupcióra vonatkozó része: „A rendelkezésünkre álló mutatók jelentős korrupciós kockázatot jelentenek. Hiányzik a határozott fellépés a magas szintű korrupció üldözése terén.”

Csak remélni tudjuk, hogy nem stadionokra, kisvasútra vagy korrupcióra fordítódik ez a pénz, hanem vállalkozásösztönzésre, oktatásra vagy az egészségügyre, hogy tovább, egészségesebben és boldogabban lehessen élni itt, Magyarországon.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Szeged300
Cimkék: EU Európai Unió országjelentés