Színes 2019. március 20. 08:04

Legyőzzük ma a sötétséget – ráadásul éjszaka!

22 óra 58 perckor átbillenünk: onnantól kezdve többet van világos, mint sötét. Ma van a tavaszi nap-éj egyenlőség. Illetve...

De mi történik ilyenkor?

Irtó tudományosan: a nap-éj egyenlőség idején a Nap és a Föld középpontját összekötő egyenesre merőlegesen, a Föld középpontjában állított sík a földfelszínből a terminátornak nevezett gömbi főkört metszi ki, amely ekkor az egyenlítőre és minden szélességi körre merőleges; ezeket felezi, amiből következik, hogy az egész Földön nap-éj egyenlőség van. A terminátor (szó szerint határoló) egy megvilágított égitest világos és sötét (azaz nappali és éjszakai) részét elválasztó vonal neve. A geometriai magyarázattól eltérően a nappal és az éjszaka hossza ekkor sem azonos. Az egyenlítőn a nappal megközelítőleg 12 perccel hosszabb az éjszakánál, és az eltérés az egyenlítőtől távolodva egyre jobban növekszik: a pólusoknál fél évig tart a nappal, és fél évig az éjszaka.

(illusztrációk: wikipédia)

Akkor most mi is van valójában, és hogyhogy ma van?

Súlyos magyarázatok jönnek, de a végére, mint a Kispál-nótában, minden összeáll majd egy képpé – ágyat, asztalt, tévét viszont most ne keressenek.

Szóval az van, hogy a Földön a márciusi nap-éj egyenlőség napja általában március 21. (illetve március 20., ritkábban március 19. – a naptárrendszer és a Föld mozgásának eltérései miatt). A XXI. században 2011 volt az utolsó olyan év (közép-európai idő szerint), amikor március 21-én következett be ez az időpont, innentől a század végéig mindig korábban lesz. 2011-ben ugyanis még március 21-ére esett a csillagászati tavasz kezdete, de mivel 2012 szökőév volt, ezért ebben az évben 20-án reggel következett be. Ezt követően, mivel 365 napos évek jönnek, a nap-éj egyenlőség időpontja ismét egyre későbbre kezdett tolódni, de 2015-ben is még március 20-ára esett; nem sokkal éjfél előtt köszöntött be a csillagászati tavasz. Ezután, mielőtt még újra elérte volna a 21-ét, ismét szökőév jött, ezért 2016-ban a nap-éj egyenlőség március 20-án reggelre került vissza. A négyévenkénti 45 perces csúszás azt jelenti, hogy 2012-től 2047-ig minden évben – közép-európai idő szerint – március 20-ára, 2048-tól viszont már 19-ére esik a jeles nap, a tavasz kezdete – csillagászatilag. Mivel 2100-ban kimarad (az egyébként négyévente esedékes) február 29., így egy napot előrefelé mozdul el a folyamat, és 2102-ben már – a XXII. században először – ismét 21-én következik be a természet újjászületésének e fontos szimbóluma.

Viszont mivel a Földön mindenhol ugyanabban az időpillanatban következik be, és csak időzónánként változik az időpontja, ez azt is jelenti, hogy 2050-ben a legkeletebbre található időzónában helyi idő szerint (UTC+14) március 21-én, 0 óra 20 perckor következik be, tehát ott még a század közepéig kell várni a XXI. század utolsó 21-ei nap-éj egyenlőségére.

Világos, nem? De!

De hát...

Igen, igen, már megint a papok és az egyszerűség. A naptári és csillagászati számítás közötti eltérés abból adódik, hogy a római katolikus egyház annak érdekében, hogy a húsvét időpontját „egyszerűbben” meg lehessen határozni. Ez egyébként megy fejből? Segítek: a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Első holdtölte ekkortájt? Oké, ez már nekem se megy... Szóval, ennyire „egyszerű a húsvét meghatározása. Szóval az van, hogy a nap-éj egyenlőség időpontját mindig március 21-ére teszik a római katolikusok.

gszl

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Szeged300
Cimkék: csillagászat nap-éj egyenlőség