Hirdetés Hirdetés
Szegeden 2019. március 12. 09:06

A városépítő, aki újrarajzolta Szegedet

Ki is Lechner Lajos, akinek az irányításával fölépült az árvíz után Szeged?

Hirdetés

A mérnöki életművet Firbás Zoltán állította össze, annak szerkesztett változatát közöljük.

Lechner József Lajos Béla név alatt született 1833. február 8-án Budán született, régi mérnöki családban. Édesapja, Lechner József az Állami Vízügyi Igazgatásban dolgozott. A pesti Duna-szakasz szabályozásával kapcsolatos állásfoglalásával és az 1836. évi jeges árvíz során a soroksári Duna-ág elzárásának gondolatával vált ismertté. Bátyja, Lechner Ágost jogász.

Alig múlt tizenhat éves, amikor gimnáziumi tanulmányait megszakítva 1849 tavaszán honvédként belépett az 52. honvédzászlóaljba és a világosi fegyverletételig Görgey Artúr hadtestében szolgálva Világosig kitartott a szabadság eszménye mellett. A szabadságharc bukása után sikerült elkerülnie a császári hadseregbe való besorozást, a Liedemann J. F. bank- és szállítóüzlet alkalmazottja lett.

1849-ben Pesten a Polytechnikumban, majd 1854-től a budai Műegyetemen tanult, mérnöki oklevelet szerzett, majd a budai építészeti igazgatóság szolgálatába lépett, ahol Reitter Ferenc és Mihalik József irányításával sokféle építészeti feladat megoldásában vett részt.

Vízrendezési gyakorlatát 1865-ben a Felső-Bodrog szabályozásában közreműködve szerezte.

A kiegyezés után 1870-ben Pest vezetése Lechner Lajost a városrendezés és a közművesítés fejlődésének tanulmányozására külföldre küldte, a csaknem egész Európára kiterjedő tanulmányutat követően a központi posta- és távíróhivatal építkezését vezette

1871-ben megnyeri a Budapest általános szabályozására kiírt, nagy nemzetközi pályázatot, mely alapja a főváros településszerkezetének. E terv alapján épült át, illetve valósult meg Pest újkori városszerkezete, a körutak és sugárutak, ennek részeként a talán legjelentősebb, egységes építészeti arculatot mutató Andrássy út. Az építkezés kivitelezésére alapított Municipalis bank Súgárút-építési vállalat vezérigazgatója lett. 1873-tól a bécsi világkiállítás zsűrijének előadója volt. Az 1878. évi párizsi világkiállításon a magyar kiállítási részleg helyettes kormánybiztosa.

Jelentős munkája továbbá a budapesti csatornázási tervek elkészítése, amelynek jogát ugyancsak tervpályázaton nyerte el 1873-ban.

Életének és munkásságának kiemelkedő állomása Szeged. Az 1879-es szegedi nagy árvízkatasztrófa után Tisza Lajos kormánybiztos Lechner Lajost hívta meg az elpusztult város újjáépítési terveinek elkészítésére. Munkatársaival néhány hónap alatt elkészítette a legfontosabb terveket, majd a haladéktalanul elindított kivitelezést a helyszínen irányította 1883 őszéig. Tervei által nyerte el a város jelenlegi szerkezetét és városépítészeti karakterét. Szakmai sikerét itthon Szeged közönsége és a király ismerte el, de számos külföldi kitüntetést is kapott. Lechner Lajos azt írta szegedi munkásságáról, hogy „áldom a sorsomat, hogy ilyen föladat megoldása jutott osztályrészemül”.

1884-től élete végéig a fővárosban dolgozott. Felügyelte az Országház építését, majd 1886-tól Budapest középítési igazgatójaként – egyebek mellett – közvetlenül irányította a vízellátási és csatornázási munkákat. Irányította a káposztásmegyeri nagy vízmű és az összes nagyobb közmű építését.

1884-től a Műszaki Tanács alelnöke, 1891–1894 között a Magyar Mérnök- és Építész Egylet alelnöke.

Budapesten hunyt el 1897. november 18-án.

1834-ben – tehát nagyjából Lechner Lajos születésekor vezették be a mérnök szót, amely kiszorította nyelvünkből a korábbi geometra és ingeniur kifejezéseket. Egész életében mérnökként, városrendező mérnök-menedzserként praktizált: a vízrendezéstől a közművesítésen keresztül a városrendezésig számos dologgal magas színvonalon foglalkozott, ugyanakkor jól alkalmazta a mérnöki gyakorlatban a legfrissebb tudományos eredményeket is.

Szeged díszpolgárává 1884-ben választották, a francia Becsületrend és az olasz Koronarend tisztjévé választották. Hétszázhatvankét kötetet adományozott a Somogyi-könyvtárnak, amikor 1884-ben eltávozott a városból. Ez a gyűjtemény elsősorban idegennyelvű mérnöki munkákat, de szépirodalmat is tartalmaz.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Szeged300
Cimkék: Árvíz 140 Lechner Lajos Tisza