Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Szeged 140 évvel ezelőtti katasztrófájára és újjáépülésére emlékezünk, 3. rész: Megszületett a mérnöki mű, a modern, európai város
Szegeden 2019. március 10. 12:32 Forrás: Szegedi Tükör

Szeged 140 évvel ezelőtti katasztrófájára és újjáépülésére emlékezünk, 3. rész: Megszületett a mérnöki mű, a modern, európai város

Tizenhat évesen szabadságharcos volt, majd az ország első városi főmérnöke, európai látókörű szakember, aki meghatározta Szeged jövőjét. Lechner Lajos keze nyomán a nagy árvíz után négy évvel, 1883 végére a korszak legmagasabb színvonalán épült újjá, s vált modern, európai várossá Szeged.

Hirdetés

Szegednek nem úrra lenne most szüksége, hanem okos emberre – írták 1879-ben a szegedi lapok, amikor a katasztrófa után Tisza Kálmán miniszterelnök kinevezte az öccsét, Tisza Lajost királyi biztosnak a város újjáépítésére. A szegediek nem nézték jó szemmel a döntést. „Ide egy nagy energiájú, nagy tehetségű ember kell, aki a régi, s a világ legdemokratább városában magasan a többi fölött tud állni” – írta Mikszáth Kálmán.

Lechner Lajos (1833–1897), Szeged újjáépítője

Lechnerék éjjel-nappal mérték, centizték, araszolták a várost

Tisza Lajosnak tizenkét szobás lakosztálya volt a régi Zsótér-házban (mai Virág cukrászda), és havi ezerforintos fizetése. A szegediek részéről mellé adott tanácsnokoknak napi tíz forintot fizettek. Egy jó ácslegény vagy kőműves három forint napszámot kapott abban az időben. Tisza utasítására a királyi biztosság épülete előtt bakák adtak díszőrséget.

Bontják a szegedi várat 1881 januárjában (fotó: Lauscher Lipót/a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: mfm_t10172)

A hetedik napon

A Szegedi Napló a vízvész után hét nappal jelent meg, de nem lehetett kézbesíteni. A címek ugyan megvoltak, de a házak összedőltek. Aki hozzá akart jutni a laphoz, csónakon evickélt el a szerkesztőséghez.

Mindeközben Lechner Lajos és csapata – tizenegy mérnök és egy sereg műszaki rajzoló – csendben dolgozott a főreálgimnázium épületében (mai egyetemi központi épület). Éjjel-nappal mérték, centizték, araszolták a várost. Munkájuk nyomán rajzolódott ki egy szabályos, körutas, sugárutas szerkezetű modern város.

Három építési körzetbe osztották Szegedet. Az első kerületben, a belvárosban csak kőből, betonból, téglából lehetett építeni. A második és harmadik kerületben a Tisza 0 pontja fölött 8,5 méter magasságig csak téglából lehetett falazni. Afölött használható volt vályog is. A körutakon csak oldalházak épülhettek, a kiskörúton belül csak emeletesek, azonban kétemeletesnél magasabbat tilos volt építeni. A városnak és Lechneréknek arra is volt gondjuk, hogy a városrészek egykori hangulatát a zsinórban kiparcellázott utcákkal, mérnökileg rárakott épületekkel ne nyomják agyon.

Feltöltéssel emelték ki a várost a kubikosok a vízből (fotó: Letzter és Társa/a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: mfm_t10441)

16 millió köbméter földet használtak a feltöltéshez

Lechner irodája tervezte a városházát, a jogi kar épületét, az igazságügyi palotát. A város költségére épültek az óvodák, iskolák, a városháza és a színház.

A színház 450 ezer forintba került, Alsóvároson egy parasztház 2 ezer volt. Négy év alatt, 1883 végéig 26 kétemeletes, 211 egyemeletes, 836 magas földszintes lakóház épült a romok helyén.

A rekonstrukciót Ferenc József 1883. októberi látogatásával zárták le.

A Horváth Mihály utca az 1880-as évek elején (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: mfm_t10196)

Az Újvilágban sem volt erre példa

„Ritkán esik alkalom arra, hogy egy kész lakosságú nagyobb város, aránylag rövid idő alatt, alapjából újra építtessék, tehát az építés folyamán újra is rendeztessék. Erre még az Újvilág sem igen mutathat példát, mert ott az új városokat mondhatni – előre – azért építik, hogy idegen lakókat édesgessenek beléjük. Ezért áldom a sorsomat, hogy ilyen – technikusra nézve oly szép, de nagy felelősséggel is járó – föladat megoldása jutott osztályrészemül” – mondotta Lechner Lajos. Szeged egykori főépítésze, Novák István egyedülálló városépítészeti alkotásnak nevezte Lechner művét.

A Szegedi Napló híre szerint összesen 23 millió forintba került a város újjáépítése. A közmunkák és a középületek költségeit tízmillió forint értékben az állam állta. Szeged költségvetésének terhére végezték a város feltöltését. Az utcák nyomvonalaiba hordták a magasító földet Öthalomról. A százhatvan utca, út, körút feltöltéséhez 16 millió köbméter földet használtak.

Brüsszel és a többi európai főváros is kitett magáért

Amikor a világlapok beszámoltak a 70 ezer hajléktalanról (ennyi volt az árvízkor Szeged lakossága), megnyíltak a szívek és az erszények. Harmincöt országból, köztük tizennyolc európaiból adakoztak. Ausztria adott a legtöbbet, félmillió forintot, de Németország is letett Szegedért négyszázezer forintot. A franciák a tőlük megszokott könnyed nagyvonalúsággal nyúltak Szeged megsegélyezésének ügyéhez. Előzékenységük okát már a gyűjtésre való felhívásban közölték, amely szerint 1870–71-ben, amikor 300 ezer francia katona német fogságba esett, a magyar nemzet segélyakciót indított érdekükben, s háromszázezer frankot küldött Párizsba. Elérkezett hát a pillanat, amikor a franciák leróhatták hálájukat a magyarok iránt. Belgium sem maradt el, Brüsszel is kitett magáért, és London az angolok méltóságának megfelelően nyújtotta anyagi támogatását.

Szabó C. Szilárd

(Forrás: Tóth Béla: A szegedi nagyárvíz képeskönyve, A víztől vett város dokumentumfilm, Szegedi Napló)

Nyitóképünkön: Korabeli panorámakép Szegedről 1882 decemberében. Az út végén a Horváth Mihály utca 2. számú ház látható (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: mfm_t006761)

Az árvízi fotós

Lauscher Lipót végigfotózta az árvíz rombolását és a város újjáépítését. Képeiből kiállítás nyílik március 12-én a Szegedi Nemzeti Színházban. A tárlat különlegessége, hogy Lauscher fotói 1985 óta most először láthatók együtt! A Rediscover projekt kiállítása egy hónapig látható a színház aulájában.

Szegedet lesujtva fölemeltem

A Fekete házban festménykiállítás nyílik március 12-én 17 órakor azokból az alkotásokból, amelyek a katasztrófa rombolását örökítették meg. A tárlaton nem kiderül az is, hogyan kapott Ferenc József osztrák tábornoki köpeny helyett huszárezredesi mentét, és miként segítette az újjáépítést Liszt Ferenc. A Szegedet lesujtva fölemeltem című festménykiállítást megnyitja: Simoncsics János várostörténeti szakértő. A tárlat augusztus 31-éig látogatható minden nap 10–18 óra között.

A mai Tisza Lajos körút a Dugonics tér felől. Letzter Lázár 1882-es felvétele (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: mfm_t23763)
A Boldogasszony sugárút eleje 1882-ben (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: mfm_t10199)
A Széchenyi tér (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: mfm_t10202)

* * *

Az emlékírás második része: A hajnal nem találta többé Szegedet

Az emlékírás első része: A víz előtti város

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: árvíz Árvíz 140 helytörténet Szegedi Tükör Lechner Lajos
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés