• Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Rácz András: Az a rendszer nem tartós, amely leszoktatja az embereket a gondolkodásról
Szegeden 2019. február 15. 07:55 Forrás: Szegedi Tükör

Rácz András: Az a rendszer nem tartós, amely leszoktatja az embereket a gondolkodásról

Elárasztják a közösségi médiát az álhírek. Nem szűrhetjük ki mindet. Picit több figyelemmel és felelős információmegosztással azonban elérhetjük, hogy minél kevesebb kárt okozzanak. Néha pedig éppen a valóság megy szembe az álhírrel.

– Ne gondoljuk, hogy a középkori ember nem beszélt hülyeségeket! Vagy hogy az ókorban nem gyalulták le a politikai ellenfelet azzal, hogy mindenféle zöldséget hazudtak össze róla. Tartalmilag semmi új nincs abban, ami körülöttünk történik – mondta az álhírgyártás múltjáról és jelenéről Rácz András. A Political Capital biztonságpolitikai szakértője az AKUT és a Political Capital A diagnózistól a védekezésig – hogyan ismerjük fel, és mit tehetünk az álhírek ellen? című szegedi kerekasztal-beszélgetés egyik vendége volt. Hangsúlyozta: az egyetlen újdonság, hogy a hírek terjedési sebessége változott. Ráadásul manapság bárki gyárthat tartalmat.

– A hírek és álhírek tartalma nem változott, csak a terjedési sebessége – mondta Rácz András biztonságpolitikai szakértő (fotók: Szabó Luca)

Mi is a fake news?

– A fake news alapvetően gyűjtőfogalom. Az is beletartozik, ha véletlenül kezdi terjeszteni valaki, mert nem tudja, hogy nem igaz. Ilyen a pletyka is, de abban már lehet tudatosság – tisztázta a fogalmat Merkovity Norbert, a szegedi egyetem oktatója. A politológus hozzátette, megjelenik a szubjektív valóság is, ha elhisszük, hogy annak van igaza, aki a mikrofonba beszél, és ettől hangosabb. Valamint idetartozik mindezeknek a tudatos stratégiai felhasználása, ami az egyik legmagasabb szint; ez áll legközelebb ahhoz, amit a szakirodalom propagandának nevez.

– Az álhírek csoportosításának egyik iránya a szándékosság. Mert a szándékos terjesztés mögött lehet akár nettó rosszindulat, személyes sértettség, egyéb agyi defektus vagy anyagi érdek. A propagandát úgy is definiálhatjuk, hogy politikai motiváció mentén tudatosan terjesztett nem valós hír – vette át a szót Rácz András. Az osztályozás másik irányának az álhír hatását nevezte. Ennek a skálának egyik végén a nulla áll, a másikon azonban az, hogy elnökválasztást lehet vele eldönteni. A harmadik kategorizálási lehetőség a terjedés módja: a fülbe súgástól a milliók elérésére létrehozott Twitter-hálózatig.

A strucc feneke

Hogyan hatástalaníthatjuk a tudatosan terjesztett álhíreket? Teljes biztonság nincs a szakemberek szerint. Elérendő cél tehát a lehető legkisebb kár. A struccpolitika sem megoldás, hiszen a jószág feneke is védtelen, ha homokba dugja a fejét. Rácz András szerint az egyensúlyt kell megtalálni a szólásszabadság és az álhírek elleni fellépés között. Legegyszerűbb, ha mint Észak-Koreában, lekapcsolják az egész internethálózatot. Kulturáltabb megoldást jelentenek a törvényi korlátok, és még a megjelent álhírekért is lehet jogi elégtételt venni. Anyagilag ugyancsak ki lehet szárítani az álhírt terjesztő oldalakat, ha elpártolnak az ott reklámozó cégek. Emellett létezik az ilyen tartalmat előállítók közvetlen felelősségre vonása.

– Elterjedt nézet, hogy akinek mikrofon van a kezében, az mond igazat, mert az a hangosabb – mondta Merkovity Norbert politológus

– Alkalmazható hosszabb folyamat is: ha a társadalmat oktatással immunizáljuk. Az általános iskolától kezdve forráskritikát kellene tanítani, hogy legyen igényünk az információ keresésére, és az legyen kevesebb, de minőségi és alapos, több forrásból – tette hozzá a politológus. Legyenek mindig kapaszkodóink: hiteles hírforrások, amik segítségével a közösségi média állításai ellenőrizhetők. Rácz András a technológiai cégek felelősségét is hangsúlyozta: olyan híreket dob fel a közösségi média az algoritmusai alapján, amikhez hasonlókat korábban olvastunk, így alakítva ki körülöttünk információs buborékot.

Figyelemből csak egy van

– Minden információ gyorsul és egyszerűsödik, és szóljon akár celebekről, akár politikusokról, a figyelmünkért versenyez. Abból viszont csak egy van, ezért nagyon értékes. Ezért a szavazatmaximalizálás új eszköze a szlogenalkotás. Ez arra is jó, hogy a bizonytalan szavazókat befolyásolják, hiszen kizárólag a biztos szavazókkal nem lehet választást nyerni. Nekik találják ki a Domestosba áztatott rövid, frappáns, szimpatikus mondanivalót – jegyezte meg Rácz András. A szakértő figyelmeztetett: Mussolini is szlogenekben beszélt, viszont az ő példája bizonyítja, hogy az a rendszer nem tartós, amely leszoktatja az embereket a gondolkodásról.

A technológiai fejlődés ráadásul kényelmessé tette a gyors, felületes hírfogyasztást. Ez azonban a szakértő szerint nemcsak hírterjesztésre alkalmas, hanem hírellenőrzésre is. A tavalyi választási kampány idején jöttek olyan hírek, hogy Bécs már lángol a migránsbűnözéstől, Svédországban bandaháborúk dúlnak. Erre Stockholmban élő magyarok írták, hogy nagyon jól érzik magukat, és hiába keresik, nincs bandaháború.

Tanulság, hogy felelősen osszunk meg információkat. És ha csak egy picit is gyanús, gondolkozzunk el, nézzünk utána! Újabb hazai példát is említett a szakértő: felröppent, hogy Orbán Viktor lányát külön repülőgép hozta haza Páfosz szigetéről. Holott ha kicsit gondolkodik a hír fogyasztója, rájön, hogy Páfosz nem sziget, hanem egy ciprusi város. Mielőtt szétküldjük, érdemes utánanézni. Csökkenthetjük vele a sebezhetőségünket.

Világok harca

– Ha a kormányoldali és ellenzéki médiumokat nézzük, mintha két teljesen más univerzumban élnének a táborok. Nem tudom, meddig fokozható ez még. Az is elterjedt nézet, hogy akinek mikrofon van a kezében, az mond igazat – összegezte a hazai helyzetről a politológus. Megjegyezte: az állami „közszolgálati média” számára előírás, hogy minden oldalról tájékozódjon, mielőtt híreket tesz közzé. Mégis átvette a német viccoldalról, hogy Essen (magyarul enni) városa egy napra átnevezi magát Fasten (böjtölni) névre ramadán idején. Valószínűleg azért nem ellenőrizték, mert megfelelt az ízlésüknek. Rácz András hozzátette, azért nem is működik Magyarországon orosz dezinformációs híroldal, mint Csehországban, mert az állami csatornák gyártják az álhíreket. Hatásukat nézve vannak olyan álhírek, amik nem hosszú életűek, mert szembejön nekik a valóság. Ilyen, amit az állami tévé Kunigunda úti székházánál történtekről közreadtak a kormányközeli csatornák. Azt híresztelték, hogy erőszakot alkalmaztak az ellenzéki képviselők az őrök ellen, és hogy Soros szervezi őket a háttérből. Közben a kijuttatott facebookos élő videókon (és az azóta előkerült belső felvételeken – a szerk.) látszott, hogy mindez nettó hazugság.

Dombai Tünde

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Szeged300
Cimkék: Szegedi Tükör álhír fake news Merkovity Norbert Political Capital Rácz András