Hirdetés
Szegeden 2019. február 9. 14:16

Boldog születésnapot, Kiskundorozsma!

Képriport
Jászkürt, székelykapu, puskaropogás. Kiskundorozsma újratelepítésének 300. évfordulója alkalmából mindent igyekeztek felidézni, ami Szeged egyik legjelentősebb népességével és történelmi múltjával rendelkező városrészéhez köthető.

Azt mondják, az az igazi dorozsmai, akinek legalább egy nagyszülejét itt temették el – mondta Mucsi László, aki szombaton délelőtt az Ács Géza Sportcsarnokhoz érkezett feleségével a városrész újratelepítésének megünneplésére. Neki a nagyapja és a nagyanyja is ebben a földben nyugszik, úgyhogy egészen biztos, büszke dorozsmai. Felesége bordányi származású, de ez a község is a dorozsmaiakhoz tartozott, míg előbbi önállóvá nem vált, utóbbit pedig 1973-ban Szegedhez nem csatolták.

Bordány mellett Forráskút, Zsombó, Üllés is ezer szállal kötődik Kiskundorozsmához, hiszen az ide érkező jász családok közül sok a környéken leltek otthonra. Szeged és a Dorozsmával ma is eleven kapcsolatot tartó jászsági települések is csatlakoztak a homokhátsági községek kezdeményezéséhez, és az újratelepítés évfordulója alkalmából felállították az Összetartozás Kapuját: akik az ünnepségre érkeztek, megcsodálták a díszes székelykaput. Jenei Katalin, aki harminc évig tanított a kiskundorozsmai általános iskolában azt mondta, ezen a kapun mindenkinek át kell mennie, aki át akarja érezni az összetartozás fontosságát.

Márpedig, ezen a környéken szinte mindenkinek van kun vagy jász őse. Géczi József Alajos, egykori szegedi országgyűlési képviselő például hét generáción keresztül visszakövette az őseit. 1780-ban már egészen biztosan a környéken gazdálkodtak azok a szorgos kunok és jászok, akik nem csak az ő távoli felmenői voltak, hanem nagyon sokaké, akik összegyűltek a helyi sportcsarnokban a betelepítés 300. évfordulójának megünneplésére.

A valaha virágzó környéket ugyanis a török hódoltság után újra kellett telepíteni. Orczy István báró 1719-ben több jász családot hozatott Jászfényszaruból és Jászapátiból, akikhez később a Mátra vidékéről, Heves vármegyéből, Nógrád palócfalvaiból több család is csatlakozott. Az ünnepség díszvendége volt egyébként Orczy Ágnes, a báró leszármazottja.

Dorozsma első telepesei tehát nem az ősi kunok ivadékai voltak, hanem a jászok és palócok – a kunokat a letűnt évszázadok viharai az Alföldről jórészt kipusztították. Botka László polgármester ezért kezdte ünnepi beszédét a következő mondattal: „A jászok a legjobb magyarok.” Felidézte, hogy dolgos népek érkeztek a környékre akkor, és szinte a semmiből építették újjá a települést. Akkoriban lett Szeged szabad királyi város, és a közvetlen szomszédságában lévő Kiskundorozsma történelme egyre szorosabban kapcsolódott a régió központjának számító nagyvároshoz. A két település végül összeforrt, ami az 1973-as évvel teljesedett be, amikor Kiskundorozsma Szeged része lett.

Kattinson fönti képünkre, nézze meg Iványi Aurél galériáját!

A polgármester beszélt a jelenről is, hiszen Dorozsma fontos része Szegednek. Nemrég avatták fel a helyi egészségházat és piacot, de rövidesen elkezdik építeni a kerékpárutat is Bordány felé. És, hogy nyomatékot adjon szavainak, Botka László átadta Szeged ajándékát Kiskundorozsmának, egy új települési zászlót. Dorozsma két önkormányzati képviselője, Lauer István és Mihálffy Béla megköszönték az ajándékot, és elsőként ők lengették meg a lobogót.

B. Nagy László, Dorozsma egyéni országgyűlési képviselője köszöntőjében felidézte Szeged és szomszédja ellentéteit is. Az itteni legelőkért ugyanis késhegyig menő csatározások folytak a két település állathajtói között. Beszédet mondott Borbás Ferenc jászkun kapitány is, aki arra emlékeztetett, a jászok szűkszavú emberek, de ha valaki segítséget kér tőlük, soha nem tagadják azt meg. Egy korabeli nyelven íródott köszöntő levelet ajándékozott a dorozsmai rokonoknak, amelyben emlékezteti őket a 300 évvel ezelőtt kezdődött közös történetre.

Ezt követően köszöntötte a születésnapos Kiskundorozsmát Győriné Ceglédi Márta, Jászfényszaru polgármestere, majd Farkas Ferenc, Jászapáti első embere. A szomszédos települések polgármesterei is színpadra léptek, így az érdeklődők meghallgathatták

  • Nagy Attila Gyulát, Üllés,
  • Tanács Gábort Bordány,
  • Gyuris Zsoltot Zsombó,
  • és Fodor Imrét Forráskút

képviseletében. Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke többek között azt mondta, Dorozsma Szeged előszobája, és emlékeztetett rá, az itteni földek a legértékesebbek a környéken.

Ezt követően a Jászság Népi Együttes műsorát nézhették meg a dorozsmaiak, majd átvonultak az Összetartozás Kapujához, ahol díszsortűz után Lauer István és Mihálffy Béla képviselők mondták el gondolataikat. Lauer felidézte az első huszonhárom jász család történetét, Mihálffy pedig saját őseiről beszélt, akik ott voltak az újraalapítók között. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök megáldotta a kaput, majd az összetartozás jegyében az ünnepség résztvevői átmentek alatta, ahogy azt néhány órával korábban Jenei Katalin tanárnő megjósolta.

A Szeged Televízió így látta az ünnepséget

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: B. Nagy László Botka László évforduló Kakas Béla Kiskundorozsma Kiss-Rigó László Lauer István Mihálffy Béla