Hirdetés
Szegeden 2019. február 2. 15:47 Forrás: MTI

Kiállítás nyílik a szegedi papucs napján

A szegedi papucs napja alkalmából Páratlanok címmel nyílik kiállítás szerdán az Agórában, a rendezvényen szakemberek mutatják be a több mint ötszáz éves lábbelit és a hagyományos viselet továbbélése érdekében tett erőfeszítéseket.

A Szent-Györgyi Albert Agórában rendezett tárlaton a Móra-múzeum szakemberei által készített tablók elevenítik föl a szegedi papucs történetét. A Szegedi Papucsért Alapítvány gyűjteményéből bemutatnak klasszikus, hagyományos, valamint a kortárs divat elemeit felhasználó lábbeliket is.

A rendezvényen előadásokat tartanak a szegedi papucs csodás átalakulásairól a török hódoltságtól a XXI. századig, fény derül arra, milyen stratégiák léteznek a mesterség tudásának átadására, milyen további terveket szőttek a szegedi papucs életben tartására a civil szervezetek, miért különleges a lábbeli hímzése vagy épp arról, miként lehet ihlető forrása a kortárs művészeknek e hagyományos viselet.

Amikor hétköznapi viselet volt a szegedi papucs. Aratók fölvonulása a Gizella téren 1937-ben. Ma Aradi vértanúk terének hívják a teret, a villamos már középen jár, szegedi papucsot pedig már nem hordanak az asszonyok. Más változás nincs (fotó: Fortepan/Uj Nemzedék napilap)

A szegedi papucs ötszáz éves története a hódoltság korára vezethető vissza. A könnyű, tetszetős viseletre komoly kereslet volt a Dél-Alföldön, majd a Szabadtéri Játékok indulásával, a hazai turizmus fellendülésével a két háború között indult el a szegedi papucs másodvirágzása.

1922-ben lett önálló a papucsos mesterség, amikor négy jeles szegedi mester – az akkor aktívan dolgozó több mint negyvenből – Ménösi Lajos, Nagy Mátyás, Ótott János, Tuksa Gyula „készítményeit” az akkori kereskedelmi miniszternek személyesen mutatta be, aki „mélyen megilletődve” az önállósághoz hozzá is járult.

Rátkai Sándor szegedi papucsos a műhelyében 1990-ben (fotó: Fortepan/Urbán Tamás)

Az önálló műhelyek 1951-ben a papucsos szövetkezet megalakulásával szinte megszűntek. A varrott, kifordított egylábas papucsok – amikor nincs különbség a bal- és jobblábas papucs között – készítésének legendás mestere, Rátkai Sándor 2011-ben 98 éves korában hunyt el.

A szegedi papucsot tavaly felvették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.

Nyitóképünk is a Fortepanról való, Vaskúti György töltötte föl: 1959., Horváth Mihály utca, a Fáklya mozi kerthelyisége, ipari vásárral és kiállítással. A Fáklya korábban Széchenyi Mozi volt, a Belvárosi Mozihoz hasonlóan 1920-ban nyitották meg. 1995-ig „élt”, akkor lebontották az épületét.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Fortepan kiállítás papucs szegedi papucs Szent-Györgyi Albert Agóra helytörténet