Művház 2019. február 2. 14:08

Amikor Mick Jagger monóban nyomja a rock and rollt

Képriport
Legendás, különleges és jól ismert bakelitkorongok közül válogathattak az idei első szegedi lemezbörze részvevői. A nagy hagyományokkal rendelkező lemezmustrát első ízben rendezték meg a Szent-Györgyi Albert Agórában.

Nem is volt olyan régen, amikor a házibulikban az unatkozó, félrehúzódó tinik a házigazda lemezgyűjteményének borítóit mustrálták zavaruk leplezéseként. Jó mulatság volt ez is, bár a legtöbben a borítók kurkászása helyett inkább táncoltak volna, ha lett volna kivel. A bakelitkorszak elmúlt, sőt ma már a CD-ket is olyan retróvásárokon kínálják, mint amilyen a szombat délelőtti szegedi lemezbörze volt. Úgy tűnik, a régi idők nem múltak el nyomtalanul, hiszen hatalmas volt az érdeklődés, és a csillogó fekete lemezekbe mélyedt barázdák továbbra is izgalomba hozzák a zenerajongók sokaságát.

Hangos turkáló – minden korosztálynak és ízlésnek. Kattintson fönti képünkre, pörgesse végig Szabó Luca galériáját!

Ha valaki azt gondolná, csak leharcolt rockerek, nosztalgiázó „diszkópatkányok”, Záray–Vámosin szocializálódott nyugdíjasok turkáltak a papírdobozokban, az nagyot téved. Két tini lány például boldogan nézegetett egy bakelit kislemezt, amelyet az imént vásároltak. John Travolta és Olivia Newton John: I think you might like it című klasszikusát sikerült megszerezniük, amelyre állításuk szerint régóta vágytak. Erre a '80-as évek hangulatát idéző korongra nehéz már rábukkanni ilyen börzéken is, így rendkívül elégedetten távoztak.

Kellett nekik

Persze, az igazi bakelitguruk másféle ritkaságokra vadásznak. Ott van például egy szovjet kiadású lemez, amelyen cirill betűk hirdetik, hogy a Led Zeppelinnek sikerült a ’70-es években áttörnie a vasfüggönyön, és Moszkvában is kiadták a banda dalait. De az igazi különlegesség egy fura borító volt, amelyen a Modern Talking szintén cirill betűk fölül nézett vissza ránk.

Amikor az imperializmus betette a lábát Moszkvába – Készen állva a romantikára

Viszonylag jó minőségben állították elő a lemezek millióit az egykori Német Demokratikus Köztársaságban is. Ők főként a komoly zenében alkottak nagyot, így például Richard Wagner: A bolygó hollandi című gigantikus operáját is viszonylag nyomott áron (2500 forint) vihetjük haza nagy keménydobozban, amelybe belefér az öt nagylemez, amelyek a nagy német zeneszerző éteri muzsikáját sűrítik a barázdák közé.

A japán kiadású lemezeket szintén nagy becsben tartják a gyűjtők, mert nagyon jól szólnak, és sajátos a tematikájuk. A legtöbb árus külön dobozban kínálta ezért ezeket a portékákat, és volt olyan CD kiadás is, amelyen a japánok az összes Emerson, Lake és Palmer albumot megjelentették.

Persze, hogy ebben is nagyhatalomnak számítottak

Ha már a sajátos külföldi kiadásokról ejtünk szót, akkor külön kategóriát képeznek a Jugoton elég rossz minőségű, ám valaha olcsón és nagy mennyiségben beszerezhető utánnyomásai. Felbukkant például Jean Michel Jarre: Equinox című lemeze, amelyet nagy előszeretettel vásároltunk „Jugóban” annak idején. Bár régen a francia szintetizátoros muzsikája elvont zenének számított, ma már habkönnyű dallamokként élednek újra a bakelitbarázdákon, főleg, ha belehallgatunk a Pink Floyd: The piper at the gates of dawn című klasszikusába, amely potom 6000 forintért a miénk lehetett.

Merthogy természetesen bele lehetett hallgatni a lemezekbe. Igazi különlegességként egy olyan lemezjátszóra is helyezhettünk bakeliteket, amely monóban szólt. Egészen sajátos élmény egy korai The Rolling Stones-számot így meghallgatni. Aztán, jöhet persze Tina Turner, Demis Russos, esetleg a Queen: Hit Space című lemeze. Ez utóbbit azért már érdemes sztereóban hallgatni, mert ugye a finomságok mégiscsak így jönnek ki a zenéből.

Tizenegy dalnyi szabálytalanság 1986-ból

Persze, a magyar Pepita-lemezek sem hiányozhattak a börzéről, hiszen Koncz Zsuzsa vagy Komár László (I love Laci) is a kockás lemezekről csendült fel annak idején. Az Omega együttes: Nem tudom a neved című lemezének első két kiadásra is rábukkantunk, amelyeken csak annyi különbség látszott, hogy a borító színét kissé megváltoztatták, a grafika azonban maradt a régi.

„Lábnyomommal körben a földet megjelöltem, hogy megtalálj, ha keresnél”

Apropó grafika! Ma már sokan csak azért vesznek meg egy-egy klasszikus bakelitet, mert sokat jelent nekik a zene mellett a borító, illetve a szövegkönyv, ami általában a lemez mellé csúsztatva képekkel, fotókkal megspékelve igazi különlegességei voltak a kiadványoknak. Ráadásul, sokszor ide biggyesztették az aláírásukat a zenészek, ha sikerült a rajongóknak dedikáltatniuk a lemezt. Ma már semmilyen hasonló élményt nem kapunk, amikor az okostelefonról a letöltött számok tömegét hallgatjuk szinte megállás nélkül.

A borítók többsége képnek sem utolsó

A bakelit teljesen más életérzés, ott nem gond, hogy fel kell állni a székből vagy a kanapéról, hogy megfordítsuk a lemezt. Sőt, ez jó lehetőség arra, hogy megérintsük a korongot, amit ma már kissé személytelenül adathordozónak nevezünk. Ott van például egy régi Toto-album (idén nyáron Budapesten koncerteznek), ha választani lehet, hogy mp3-ról, vagy CD-ről, vagy bakelitről hallgassuk meg, sokan, akik még a 80-as években szerették meg az amerikai bandát, biztosan az utóbbit választják.

1973 óta aktuális a Hofisszeusz

De nem csupán zenét lehetett régen bakeliten megszerezni. Volt egy csomó humoros lemez, Hacsek és Sajó tréfás jeleneteinek gyűjteménye, vagy a szinte megszámlálhatatlan Hofi-album. De találtunk Major Tamástól, Latinovits Zoltánon át Tolnay Kláriig olyan lemezeket, amelyeken a magyar irodalom legszebb verseit, novelláit szavalják a legendás művészek. Ezek a mai hangoskönyvek csodás elődei, amelyeket most is érdemes felhelyezni a lemezjátszóra – ha van még otthon. És, akinek esetleg még hagyományos kazettás magnója is van, vásárolhatott a szombati börzén magának gyárilag csomagolt hatvan perces krómos kazettát is. Bármit felvehetünk rá, zenét, gyereksírást, kutyaugatást. A kazetta is jól szól, igaz, szintén meg kell fordítani harminc perc után, akárcsak a jó öreg bakeliteket.

Szincsok György

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: lemez Szent-Györgyi Albert Agóra lemezbörze