Túl a városon 2019. február 1. 22:41 Forrás: Szeged Televízió

Teljesen felgyógyult a Tisza a tizenkilenc évvel ezelőtti ciánszennyezésből

Az Országgyűlés a 2000-ben történt ciánkatasztrófa után nyilvánította február elsejét a Tisza emléknapjává. A Romániából érkezett szennyezés volt hazánk legsúlyosabb ökológiai katasztrófája. Az érintett folyókban a becslések szerint több mint 1200 tonna hal pusztult el.

2000. január 31-én a Szamos vízgyűjtő területén, a román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat tározójából mintegy százezer köbméternyi cianiddal és nehézfémekkel szennyezett víz jutott a Szamosba, onnan pedig a Tiszába. A szennyeződés hígult a folyóban: a Tiszába érve a megengedett határértéknek a százharmincötszöröse, Szegednél pedig már csak a tizenötszöröse volt a méreganyagok koncentrációja.

„A Tisza élőlényeinek nagy része a téli nyugalmi időszakát töltötte, legtöbben az iszapba, homokba, agyagfalba beásva magukat, a halak is ugyanígy elvermelve. A Tiszán jött le végig a szennyeződés, a vízügy segítségével szerencsére sikerült kizárni, hogy a hullámtérbe kimenjen ez a szennyezett víz, tehát a hullámtér nem kapott egy liter vizet sem a szennyezettből. De ez is borotvaélen táncolt, hogy sikerül-e megvalósítani” – mondta Paulovics Péter biológus a Szeged Televíziónak.

Ám a cián így is pusztított, a katasztrófa által érintett folyókban a 2000. áprilisi becslés szerint összesen 1240 tonna halat ölt meg a méreg. A negyven kilométer hosszú szennyezett víztömeg február 12-vel jutott ki hazánkból. Ma a Csongrád Megyei Önkormányzatnál tartottak megemlékezést. Mint elhangzott, a vízügynél azóta többféle műszaki fejlesztést és továbbképzést is végeztek.

„A vízügyesek vízminőség kárelhárítási feladatokkal is eredményesen meg tudnak birkózni. Ráirányította ez a katasztrófa a figyelmet arra, hogy nem csak az árvizek és nem csak a vízszintek, hanem a vízminőségi paraméterek folyamatos érzékelésére is szükség van” – mondta a tévének Kozák Péter, az Ativizig igazgatója.

A horgászok szerint a hatalmas pusztítás ellenére nincs máig tartó hatása a tiszai halállományban a mérgezésnek. 

„Nyilvánvalóan a cián után egy jelentős átalakulás történt, hiszen egyes halfajok állománya rendkívül megritkult, megritkult az áramlást kedvelő fajok aránya is, azonban már abban az évben egy igen hosszan tartó árhullám érintette a Tisza alsó szakaszát, és ez már akkor nagy mennyiségben regenerálta az állományt, majd szépen folyamatosan az évek során elindult egy regenerálódás” – nyilatkozta Láda Gáspár, a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetségének ügyvezető elnöke.

Ebben része lehet annak is, hogy a gazdasági célú halászatot már nem engedélyezi az állam, továbbá többször és többféle halivadékot telepítettek a folyóba. Négy év múlva  az ott honos élőlények 95 százaléka ismét megjelent a mederben, mára pedig gyakorlatilag helyreállt a folyó élővilága.

Videónk is van! Mindezt megnézheti a Szeged Televízió híradójának riportjában is!

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Szeged300
Cimkék: emléknap katasztrófa Tisza cián ciánszennyezés