Hirdetés
Szegeden 2019. január 23. 23:10

A gyerekek a táskájukban viszik be az agressziót az iskolába

Képriport
A társadalmi szakadékok, a szociális feszültségek csapódnak le az oktatásban, ezért nem várhatjuk el a pedagógusoktól, hogy az iskolákban kialakult agressziót egyedül kezeljék. Az Agresszió az iskolában című konferencián a magyar oktatási rendszer egyéb problémái is terítékre kerültek.

Hirdetés

Az agressziót épp úgy meg lehet előzni, mint a betegségeket, csak a helyes prevenciós módszereket kell megtalálni

– mondta Baráth Tibor, a Szegedi Tudományegyetem BTK Pedagógiai Tanszék tanszékvezető-helyettese a Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézetének (SZTE KÖVI) a Mentor(h)álóval közösen rendezett konferenciáján. Persze, ő sem gondolja, hogy a problémák könnyen kezelhetők, hiszen az agresszió egyre több megnyilvánulását tapasztaljuk az oktatási intézményekben.

Mintha a semmiből jött volna az a kirívó eset 2008-ban, amikor nyilvánosságra került egy videó, melyen egy diák gumicsővel verte a tanárát. Ezt követően újabb elképesztő esetek jelentek meg a magyar sajtóban. Ekkor indították azt az átfogó francia módszertani rendszeren alapuló vizsgálatot, aminek célja a magyar oktatásban tapasztalható agresszió mértékének megállapítása, illetve a kiváltó okok feltárása volt. 

Aáry-Tamás Lajos szerint az eredmény rengeteg tanulságot és sok meglepetést hozott. Rákérdeztek például fizikai és verbális erőszak eseteire a tanároknál és a diákoknál külön-külön. A sallerek és kokik osztogatása volt például a legkevésbé erőszakos cselekmény a felmérés szerint. Főként a szakiskolákban tapasztalták, hogy a tanulók egymással és a tanárokkal szemben is előszeretettel alkalmazták a verbális, sőt olykor a fizikai erőszakot is.

A gimnáziumok esetében megnyugtatóbb a kép, itt például jóval kisebb a tekintély szerepe, mint a szakközép- vagy a szakiskolákban. Ahol tehát a tekintély kiharcolása az egyik legfontosabb cél egy közösségben, ott az agressziónak megnő a szerepe. Ez utóbbi képzésben például mindennapossá válik a szavak szintjén alkalmazott erőszak, olyannyira, hogy fokozni kell a sértéseket, hogy egyáltalán hassanak.

A társadalom persze szeretné egyik percről a másikra megoldani ezeket az iskolákban kicsúcsosodó problémákat, ami azért túlzott elvárás, mert a gond nem az iskolában gyökeredzik, hanem magában a társadalomban.

Ahogy a konferencia második előadója fogalmazott:

A gyerekek a táskájukban viszik be az agressziót az iskolába.

Szabó Éva pszichológus, az SZTE Pszichológiai Intézetének vezetője már az előadása címében jelezte (Iskolai agresszió, vagy agresszió az iskolában?), itt nem az iskola problémájáról, hanem a társadalmunkat eluraló erőszakkultusz lecsapódásról van szó. Ez azonban sokkal összetettebb probléma annál, minthogy gyors megoldásban bízhatnánk. Attól például, hogy egy fiatal agressziót sugárzó számítógépes játékot játszik, vagy erőszakos jelenetekben bővelkedő filmeket néz, még nem lesz agresszív. Az viszont tény, hogy az a gyerek, akin az agresszió jelei kiütköznek, bajban van. És ami ennél is fontosabb megállapítás, hogy az elfojtott szorongás előbb-utóbb agresszióban tör a felszínre.

Az internet különösen erős lökést adott a verbális agresszió terjedésének. Ez ugyanis jó lehetőséget ad az agresszoroknak arra, hogy személyes jelenlét nélkül vegzálják áldozataikat. Másként teszik ezt a fiúk és a lányok. A fiúk nevetségessé igyekeznek tenni a világháló nyilvánossága segítségével a vetélytársaikat, míg a gyengébbik nem képviselői inkább kiközösítik, elszigetelik azokat, akik számukra nem szimpatikusak.

Ficz Gábor iskolapszichológus-koordinátor, a Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szegedi Tagintézményének munkatársa egy olyan módszert ismertetett, ami egyelőre nehezen illeszthető be a magyar gyakorlatba, ám türelemmel, a részletek aprólékos kidolgozásával eredményre vezethetnek. A resztoratív szemlélet a szabályszegést a közösség és az elkövető közötti konfliktusként értelmezi, ezért a büntetés kiszabása helyett a konfliktus következtében kialakult szükségletek megállapítását, és a károk helyreállítását tartja a legfőbb célnak.

Ennek legfontosabb eleme, hogy lehetőséget biztosítanak az agresszió elkövetőjének arra, hogy jóvátegye a tettét. A szakszolgálat munkatársai több ízben is sikerrel kezeltek eseteket, főleg, ha az érintettek családtagjait is sikerült bevonni az eljárásba. Az agresszióban ugyanis igen jelentős szerepet játszanak azok a társadalmi szakadékok, amik áthidalása meglehetősen nehéz küldetésnek tűnik a pedagógusoknak, ha a tanuló közvetlen környezete elzárkózik az együttműködéstől.

Ez különösen nagy kihívás akkor, ha évről évre tapasztaljuk a tanári tekintély csökkenését. Ez szinte megállíthatatlan folyamat, ám nem is biztos, hogy a tekintély helyreállításával tudnak az agresszió ellen leghatékonyabban küzdeni a szakemberek. A resztoratív szemlélet ugyanis azt tartja előremutató megoldásnak, ha a tisztelet kölcsönössé válik a tanár-diák és a diák-diák viszonylatban is. Ehhez jóval több empátiát kell a feleknek mutatniuk egymás iránt, ami napjainkban a legmagasabb politikai szinteken is hiányzik.

Az oktatásban dolgozóknak fel kell tenniük azt a kérdést:

Milyen országot szeretnénk átadni az utódainknak?

Ötven év múlva ugyanis nagyrészt annak hatásait fogják átélni az emberek, ahogy mi kezeltük a problémáinkat. A finnek is ezzel a kérdésfeltevéssel indultak el azon az úton, ami világviszonylatban is a legsikeresebb oktatási rendszert eredményezte.

Ha mi magunk sem tudunk erre a kérdésre válaszolni, ne csodálkozzunk, ha a politika egyre inkább a háttérbe szorítja az oktatás ügyét

– mondta Aáry-Tamás Lajos.

Mindez azt is üzeni a társadalomnak, hogy vegyék komolyan azt, ami az iskolában történik, akár agresszióról, akár az oktatás színvonaláról van szó.

A borítóképre kattintva a konferencián készített fotóinkat láthatja galériában.

(Borítókép: csaladhalo.hu – a kép illusztráció.)

Videónk is van! Nézze meg a Szeged Televízió riportját is!

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Szeged300
Cimkék: diákok iskola konferencia Mentor(h)áló oktatás oktatásügy Szegedi Tudományegyetem SZTE tanár