Szegeden 2019. január 15. 19:04

Az egész egyetem felháborodott, a fideszes Zakar visszatáncolt

Szegény Kálmány Lajos! Nem ezt érdemelte... De az biztos, ezért kár volt neki emlékestet csinálni Szőregen. Vagy kár volt azokat meghívni díszvendégeknek, akik azt mondták, amit. Vagy pont, hogy nem azt mondták. Megpróbálunk kívülről rendet rakni, nem biztos, hogy sikerül.

Régen volt ekkora kavarás egy nyilatkozat körül. És a kavarásban minden, mindenhogyan kavarodott, kavargott mindenfelé. A főszereplő reakciója több mint érdekes, ahogy a munkáltatójának a hozzáállása is.

2001. május 29-én elszabadult a sajtópokol. Egy mára az országos jelentőségű fideszesek közül kiiratkozott politikus, Répássy Róbert ugyanis „megreformálta” a sajtót. Ebből a nagy reformból az átlagember azt értette meg, hogy ha egy újságíró azt kérdezi tőle, hogy van, akkor a köszönöm, jól választ is visszakérheti leellenőrzésre, és utólag is simán meggondolhatja magát. Miért érdekes most mindez. Azért, mert azóta fölnőtt egy újságíró-generáció, amelynek tagjai közül sokan kérés nélkül is küldik ellenőrzésre néha az egész cikket, nemcsak azt, amit a nyilatkozó mondott. Ebbe a rendszerbe egész szerkesztőségek voltak képesek belekényelmesedni, küldd el, mit foglalkozol vele, le van... Hasonlók. Ezek a keretek, szabályok viszonylag hamar kialakultak. Most meg pláne azt gondolná az ember, hogy ilyen központi irányítás mellett elképzelhetetlen a kilengés.

Azaz, hogy közelítsünk:

  • nem tartom valószínűnek, hogy a rektorhelyettes ne tudott volna arról, hogy az eseményen ott van a baráti sajtó,
  • azt sem tartom valószínűnek, hogy ne mutatták volna meg megjelenés előtt Zakar Péternek a szöveget,
  • ahogy azt sem gondolom, hogy ne intézkedett volna egyből a rektorhelyettes, ha mégsem az jelent meg nyomtatásban, amit mondott.

Épp ezért érthető teljesen

Viszont picit furcsa

Ugyanis még mielőtt észrevettem volna a Facebookon a rektorhelyettesi posztot, írtam az egyetem vezetésének egy e-mailt, ezt:

„Tisztelt rektor úr! Tisztelt kancellár asszony!

Kollégájuk, Zakar Péter rektorhelyettes a minap egy megemlékezésen arról is beszélt hosszasan, hogy
– nemzetivé kellene válnia az egyetemnek,
– a külföldi kapcsolatokban értékként kell képviselni a nemzetiséget,
– Szeged önkormányzata semmibe veszi az intézményt, ezért új városvezetésre van szükség.

Ennek kapcsán kérem, válaszoljanak az alábbi kérdésekre!

Mi a véleményük kollégájuk nyilatkozatával kapcsolatban?
Zakar Péter az egyetem hivatalos álláspontját képviselte? Önök is így gondolják a föntieket?
Amennyiben másképp vélekednek, akkor kérem, értékeljék Szeged és az egyetem kapcsolatát!
Zakar Péter azt is mondta, új városvezetésre van szükség. Megengedhet-e magának egy ilyen nyilatkozatot egyetemi vezetői minőségében?
Ehhez a kérdéshez is kapcsolódik: Önök szerint egy rektorhelyettes nyilatkozhat-e magánemberként, vagy gyakorlatilag ő is közszereplőnek számít a hivatala miatt?
Képviselték, képviselhették-e eddig a különböző szintű találkozókon az egyetem polgárai a nemzetiséget? Ha igen, akkor jól tették-e? Amennyiben nem, nem gondolták úgy, hogy föl kellene erre hívni a figyelmüket?
Milyen nemzeti értékekre gondolhatott Zakar Péter?
Milyen nemzeti értékeket képviselhet hatékonyan egy egyetem?
Külföldön, vagy belföldön lenne fontosabb ezeknek az értékeknek a képviselete?
Egyetértenek-e azzal az államtitkári javaslattal, amely ugyanezen a megemlékezésen hangzott el, hogy érdemes lenne az egyetemnek is nyilvánosan állást foglalnia a magyar nemzetet érintő ügyekben?
Maguk szerint milyen nemzeti ügyekben lehetne állást foglalnia az egyetemnek?
Amennyiben kollégájuk nyilatkozatának a hatására megkeresnék önöket a 2020-as városi naptár összeállítói, akkor milyen tartalommal jelennének meg azon?”

Erre pedig ezt a választ kaptam a sajtóosztálytól, viszonylag rövid idő alatt:

„Tisztelt Garai Szakács László!

A Szegedi Tudományegyetem Magyarország vezető tudományegyeteme, a hazai rangsorokban szinte minden kara az első 1–3. helyen áll a képzés színvonalát tekintve. Ezzel egyidejűleg az SZTE a nemzetközi rangsorokban a hazai egyetemek közül az első vagy második helyen áll és benne van, Magyarországon egyedüliként, az első 500-ban azokon a listákon, melyek a tudományegyetemeket (azaz nem szakegyetemeket) rangsorolják. Az SZTE volt a legtöbb diákot ösztöndíjjal külföldre küldő egyetem (Erasmus ösztöndíjasok), illetve a külföldi hallgatók száma országosan a második legmagasabb. Ezek a tények mutatják, hogy az SZTE kiemelkedő magyar, nemzeti egyetem, amely nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az ország vezető egyeteme maradjon, hogy a magyar diákok, oktatók és gyógyítók Magyarországon alkossanak, valamint arra, hogy releváns nemzetközi szereplő legyen, hogy a külföldi diákoknak, kutatóknak és nem utolsósorban befektetőknek megérje Magyarországra jönni.

Az Egyetem politikai tevékenységet nem folytat, hitvallását a Szervezeti és Működési Rend preambuluma deklarálja az alábbiak szerint:

»A Szegedi Tudományegyetem (a továbbiakban: Egyetem) figyelemmel Magyarország Alaptörvényére, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényre autonóm intézmény. A vonatkozó jogszabályok keretein belül maga határozza meg saját szervezetét, működését, választja meg vezetőit és valósítja meg képzési céljait, kutatási, gyógyító és művészeti tevékenységét. Az Egyetem valamennyi oktatója és kutatója számára biztosítja az oktatási, kutatási és művészi szabadságot. A hallgatók számára a törvények és saját belső szabályzatainak keretén belül tanulási szabadságot biztosít. Az Egyetem Magyarország Alaptörvényének X. cikkében meghatározott autonómiáját az általa kialakított és a legfelsőbb vezető testülete által − az Nftv. 11. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján − megalkotott és elfogadott jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban (továbbiakban: SZMSZ) rögzített módon gyakorolja.

Az Egyetem a magyar felsőoktatás évszázados hagyományait, az Európai Egyetemek Magna Chartájában lefektetett alapelveket és az Universitas autonóm szellemiségének értékeit követi.

Az Egyetem karainak együttműködésén alapulva, a hazai és külföldi társintézményekkel, külső szervezetekkel törekszik az egyetem klasszikus és új küldetésének megvalósítására. Célja, hogy – az Európai Unió felsőoktatási rendszerének részeként – magas színvonalú képzéssel és szolgáltatással, az alap- és alkalmazott tudományok művelésével elősegítse a társadalom fejlődését, javítsa versenyképességét, erősítse az oktatással, a kutatással és a gazdasággal való együttműködésének hatékonyságát. Az Egyetem a globális felsőoktatási tér aktív és elismert szereplőjeként minőségi és versenyképes szolgáltatást nyújtó intézmény kíván lenni. Kiemelt célja a magyar felsőoktatás nemzetközi jellegének erősítése, az előremutató külföldi tapasztalatok meghonosítása, valamint az idegen nyelven megszerezhető felsőfokú szaktudás bővítése.

A Szegedi Tudományegyetem az egyetemi polgárok munkájának és tehetségének köszönhetően a magyar felsőoktatás kiemelkedő presztízsű intézménye, amely magában foglalja a minőségi felsőoktatást, az alap- és alkalmazott kutatást és kutatás-fejlesztést, az emberközpontú és etikus gyógyító-megelőző tevékenységet, valamint a képző- és zeneművészetet. A Szegedi Tudományegyetem az oktatásban biztosítja a magas szintű kutatáson alapuló elméleti és a külső partneri kapcsolatokra épülő gyakorlati képzés egységét. Feladatának tekinti a tudomány haladásával, az információs technológiák fejlődésével és a társadalmi igények szem előtt tartásával a képzés tartalmának folyamatos fejlesztését. Az egyetem hosszú távú stratégiája az oktatás, a kutatás és az innováció szerves összekapcsolása. A Szegedi Tudományegyetem többnyelvű és több kultúrájú felsőoktatási intézmény.

Az egyetemi polgárok összessége jelenti az Egyetem legnagyobb értékét. Az egyetemi munka az oktatók, dolgozók és a hallgatók közvetlen emberi kapcsolataira, a bizalomra és az együttműködésre épül. Az egyetem, az oktatás és a kutatás autonómiája jegyében, valamennyi oktatója és kutatója számára biztosítja az oktatási, kutatási és művészi szabadságot. A hallgatók számára az Alaptörvény, a törvények és saját belső szabályzatainak keretén belül biztosítja a tanszabadságot.

Segíti a képzésben részt vevő jövő nemzedék szakmai és emberi kvalitásainak formálását, amelynek keretében lehetővé teszi a közösségi és egyéni jogok érvényesítésének lehetőségeit, biztosítja azokat a feltételeket, amelyen keresztül a jogok gyakorlása, a közösséghez tartozás és a szakmai szocializáció mintái elősegítik a későbbi szakmai karrierút kialakítását.

Értékként kezeli a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez tartozást, támogatja és fenntartja a korábbi diákok és az egyetem szakmai kötelékét, ezáltal is példát mutatva a hagyományok tisztelete és a jövő lehetőségei közötti kapcsolat kialakításának megteremtésére.

A Szegedi Tudományegyetem elkötelezett az egyetemes emberi értékek, a tudás és a demokrácia iránt.«

Üdvözlettel:

Szegedi Tudományegyetem Sajtó”

Ne számolják a konkrét válaszokat. De értik a történteket?

Garai Szakács László

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Szegedi Tudományegyetem SZTE Zakar Péter