Színes 2018. december 29. 09:19 Forrás: Szegedi Tükör

Bánki György: Az őrlángot mindig ébren kell tartani

Miért szeretünk? Miért éppen azt szeretjük, akit? Szeretjük is, akibe szerelmesek vagyunk? Miért múlik el a szerelem, és miért alakul át idővel szeretetté? Csupa olyan kérdés, amire szinte lehetetlen válaszolni. Bánki György pszichiáter most mégis megpróbál feleletet adni az emberi élet talán legfontosabb kérdéseire.

– Szerelem és szeretet. Ezek mennyire átjárható érzések?

– Csak remélhetjük, hogy sok közös nevezőjük van. Sokan azt gondolják, hogy ha a szerelem szeretetté válik, akkor átlépünk valamilyen határt, de ez nem így van. A szeretetnek talán a legmagasabb rendű formája egy kiteljesedett, érett szerelem vagy szeretetkapcsolat, ami tartalmazza a szeretetet, az erotikát, a barátságot és talán még a felebaráti szeretetet is. Mert gondoljunk csak bele, egy ilyen közeli, nagyon szoros kapcsolatban rengeteg olyan dolgot is el kell viselnünk a másiktól, amit tulajdonképpen sosem szerettünk volna megérni.

– Azt is szokták mondani, hogy a szerelem voltaképpen kémia, egy enzim működése, amit egy ideig kiválaszt az ember, majd megszűnik az enzimtermelés, és akkor elmúlik a lángoló szerelem is...

– Valószínűleg van egy evolúciós előnye annak, hogy létezik egy ilyen hormon bennünk. Valóban van egy feniletilamin nevű anyag, amit a vágy kémiájának is szoktak nevezni. Ez az izgalmi szintért felelős, egy nagy szerelem hatására elkezd termelődni, és egy szexuális vonzalommal telített erős kötődést vált ki egy másik ember iránt. De néhány év után alábbhagy a termelődése. A valóságban azonban a szerelem sokkal bonyolultabb, összetettebb dolog és az ember ma is eléggé specifikus valami, ezért a szerelem sokkal többet jelent annál, mint hogy kémiai anyagok itt-ott felbuzognak bennünk.

– Azt mondják, sokszor másodpercek alatt eldől, működik-e a kémia vagy sem két ember között. Létezik szerelem első látásra?

– Szerintem nem így működik a dolog. A világban számtalan ellenpélda is akad: van, ahol először a szövetséget hozzák létre, például amikor a rokonok kijelölik egymásnak a fiút meg a lányt. Ők elköteleződnek anélkül, hogy bármit is éreznének egymás iránt. De nem kizárt, hogy később szerelem is szövődjön köztük, számtalan példa akadt már rá.

Bánki György: Valójában nem azt az embert kellene megtalálni, aki nekem a legjobb, hanem nekem kellene olyanná válnom, ami a másiknak a legjobb

– Az első benyomás akkor semmit sem jelent?

– De. Az, hogy meglátjuk egymást, nagyon fontos lehetőség. Valóban van olyan, amikor a tudattalanunk első látásra megérzi, hogy a tükörképünk az a személy, akivel találkoztunk. Ha mázlink van, akkor ő is a tükörképét látja meg bennünk.

– Másképpen szeret egy férfi, mint egy nő?

– Nagyon sok a hasonlóság, de nyilván vannak különbségek is. Alapvetően mindkét nem esetében ugyanazok a dolgok játszódnak le, de a férfiak például érzékenyebbek arra, ha a párjuk szexuálisan megcsalja. Ez összefüggésbe hozható az őstörténetünkkel, hiszen a férfi a génjeinek továbbadását kockáztatja azzal, ha idegent is beenged egy kapcsolatba. A nők pedig inkább arra érzékenyek, ha a férfiak az érzelmeiket és az erőforrásaikat árusítják ki.

– Mennyire emberi sajátosság a szerelem? Létezik az állatok között is?

– Szerintem létezhet, de ehhez nem értek igazán.

– Mi a szerelem evolúciós értelme?

– Ahhoz, hogy az ember gyereket vállaljon, vagy elkötelezze magát hosszú évekre, évtizedekre egy másik emberrel, kell egyfajta különleges lelkesedés. Igaz, hogy a szerelem nagyon intenzív szakasza viszonylag rövid, de ha még ez sincs, akkor nagyon nehezen vesszük rá magunkat olyan hosszú távú elköteleződésre, mint a gyermekvállalás és gyermeknevelés. Ezért bizonyára van valamilyen fontos, fajfenntartó evolúciós haszna, hogy képesek vagyunk ilyen különleges érzéseket táplálni egymás iránt.

– Törvényszerű, hogy kialudjon előbb-utóbb a tűz?

– Ismerünk olyan embereket, akik képesek hosszú távon is fenntartani a szenvedélyt. Valószínű, az őrlángot mindig ébren kell tartani, hogy azt később is újra be lehessen lobbantani. Létezik olyan kapcsolat is, amiből kihunyt ugyan a szenvedély, de így is szépen együtt tudnak élni barátságban és elkötelezettségben. De az igazi az, ha szenvedély is van egy párkapcsolatban.

– Milyen szerepet játszik a szerelem életben tartásában az anyagi helyzet? A jómódú párok boldogabbak, a szegényebbek pedig boldogtalanok?

– Ha valaki éhezik, akkor elsősorban nem szerelmes, hanem éhes. Akit olyan alapvető gondok gyötörnek, amelyek sok bizonytalanságot, félelmet és frusztrációt okoznak, az nem valószínű, hogy jó partnere tud lenni a másiknak. Egy olyan családban, ahol a nélkülözés uralkodik, nagyon nehéz lehet megélni az idilli szerelmet. De ez fordítva is igaz. A nagy gazdagságban is mindig ott a szorongás, vajon az autóm, a házam tetszik vagy én? Sajnos nem mondhatom el ma Magyarországon, hogy a többség valahol középen foglal helyet, mert sokszor óriási a nélkülözés.

– Tanulható a szerelem?

– A szerelem nem tanulható, de az igen, hogyan legyünk egymásnak jó partnerei. Sok a félreértés ezen a téren is, valójában nem azt az embert kellene megtalálni, aki nekem a legjobb, hanem nekem kellene olyanná válnom, ami a másiknak a legjobb.

– Eléggé rizikós arra alapozni egy kapcsolatot, hogy menet közben majd megváltoztatom a másikat...

– A jó barátság és a jó társkapcsolat is valójában egy kiterjesztett egoizmus. Legtöbbször ugyanis úgy gondolkodunk, ha én sok jót adok a másiknak, akkor remélhetem, hogy ő viszonozni is fogja azt.

„Mindenkiben van szeretet is, gyűlölet is, agresszió is, meg kötődési vágy is. De az, akiben felnőttkorban is túl közel van egymáshoz, és túl gyorsan változik a szeretet és a gyűlölet, nem feltétlenül egészséges ember”

– Sokan úgy gondolják, hogy a szerelmet a szeretettől a szexualitás választja el. Létezik plátói szerelem is? Vagy azt már nem hívhatjuk annak?

– Ezek csak nevezéktani bíbelődések. Azt gondolom, hogy a szerelemben benne van a szexuális vágy is, de léteznek plátói kapcsolatok is, akár férfiak közötti barátságban is, ahol hiányzik ugyan a szexulitás, de nagyon bensőséges a viszony, erős a vágy arra, hogy a másikkal sok időt töltsön az ember. Ez például 11 éves kor körül a fiúkban nagyon erős. Ebben nem a szexualitás játszik szerepet, hanem egy nagyon erős vonzódás a hozzám hasonló iránt. Én a szerelem fogalmát továbbra is fenntartanám a szexuális vággyal telített kapcsolatoknak, ami két ember között jöhet létre.

– Odi et amo. Gyűlölök és szeretek – írta egykor Catullus római költő. Ez a két érzés valóban egy tőről fakad? Azok tudnak nagyon gyűlölni, akik korábban nagyon tudtak szeretni is?

– Nem egy tőről, hanem alapvetően az emberi természetünkből fakad ez a kettősség. Mindenkiben van szeretet is, gyűlölet is, agresszió is, meg kötődési vágy is. De az, akiben felnőttkorban is túl közel van egymáshoz, és túl gyorsan változik a szeretet és a gyűlölet, nem feltétlenül egészséges ember.

– Mégis sok, hatalmas szerelemmel indult kapcsolat fut zátonyra, majd elválnak, és rettenetesen képesek gyűlölni egymást.

– Ez akkor szokott így alakulni, ha nem szerettem meg igazán a másikat, amikor még szenvedélyesen kötődtem hozzá. Nem ismertem meg, nem is tudom, hogy ki ő valójában, csak láttam valakit, csalódtam benne, mert nem olyan, amilyennek én elképzeltem, és akkor ő már egy rohadék.

Rafai Gábor

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Szegedi Tükör szerelem Bánki György