Hirdetés
Színes 2018. december 27. 10:10 Forrás: Szegedi Tükör

Álmodta már, hogy zuhan, vagy szeretne elfutni, de nem tud?

Aludni jó, aludni fontos. Ha nem figyelünk oda az alvásunkra, könnyen megbetegedhetünk, ugyanis ekkor töltődnek fel az energiaraktáraink, védekezünk a fertőzésekkel szemben. Az alvás egyik legfontosabb funkciója a memória karbantartása. Mindenki és minden éjjel többször álmodik, de nem mindenki emlékszik vissza az álmaira, amelyek amúgy nagyon egyformák.

Hirdetés

Hogyan változott az emberiség viszonya az időhöz? – kérdezte szegedi előadásán Purebl György pszichiáter, pszichoterapeuta, aki választ is adott: – Megnőtt az átlagéletkor, felgyorsult a testi fejlődés – a gyermekeink a fejünk fölé nőnek –, de lelassult a lelki fejlődés. Felnőttnek tekinthető-e ma egy 18 éves? Hivatalosan igen, de felnőttként viselkednek-e a gyermekeink 18 éves korukban? Nagyon sokan még nem. A lelassult lelki fejlődésnek sok oka lehet. Csökken például az emberi agy mérete. Erről gondolkodhatunk pozitívan, hogy a számítógépeink is egyre kisebbek, mégis egyre hatékonyabbak – magyarázta Purebl György.

Elmondta, az antibiotikumok felfedezése előtt hét év volt egy házasság átlagos időtartama, mert meghalt a feleség vagy a férj. Sokan megözvegyültek, újraházasodtak. Egyes szociológusok szerint evolúciós kihívás, hogy harminc-negyven évet kell élni ugyanazzal az emberrel.

Órabeállítás

Egy belső óra diktálja szervezetünk megannyi folyamatának optimális lezajlását a napszaknak megfelelően. Hívják bioritmusnak, biológiai órának, legpontosabb neve a cirkadián óra – a latin circa (körül) és dies (nap) szavakból –, ami egy 24 órát kitevő napi ritmust diktál.

Purebl György: Akkor álmodunk, amikor az agyunk pakolászik a memóriafiókokban. Mindenki és minden éjjel többször álmodik, de nem mindenki emlékszik vissza az álmaira

– Ez az egyik legkötöttebb életfunkciónk, amely minden sejtben ott ketyeg a születéstől a halálig. Sok biológiai óragénünk van. A belső óránk azonban késik. Be kell állítani, méghozzá nap mint nap, mert naponta negyven percet késik. Órabeállító hatása van a fénynek, az evésnek, a mozgásnak, az alvásnak és az örömet okozó társas kapcsolatoknak is.

Alvásimpulzus

– Az alvást két dolog szabályozza:

  • a biológiai ritmus, amelyben az óragének megmondják, mikor kell aludnunk, fenn lennünk, aktívabbnak lennünk, mikor milyen hormonok dolgozzanak bennünk;
  • van egy biztonsági rendszerünk is, az alvás-ébrenlét homeosztatikus szabályozása.

Ez úgy működik, mint általában az életfunkciók: ha éhes vagyok, eszem, ha álmos vagyok, alszom. Ez utóbbi rendszer arra való, hogy ne tudjam túllépni a saját szabályaimat.

Sokan hajlamosak arra, hogy ne aludjanak akkor sem, amikor a biológiai ritmusuk szerint kellene, mert mondjuk még el kell végezniük valamilyen feladatot. Hiába jön a bioritmusban az alvásimpulzus, ellenállnak annak – kávéval vagy bármi mással. Ezt egy darabig meg lehet tenni, de egy idő után bekapcsol a biztonsági rendszerünk. A homeosztatikus szabályozás biztonsági rendszerként működik. Ha túl sokáig vagyunk ébren, elaltat bennünket akkor is, ha a belső óránk szerint ekkor éppen nem kellene aludnunk. E rendszer dolga, hogy ne legyen végletesen kimerült az ember. A biztonsági rendszerünk 35–40 éves korig működik jól, utána legyengül, és csak a biológiai ritmus szabályozza az alvást. Ilyenkor van az, hogy az ember hiába nagyon fáradt, s fekszik le korábban, nem tud elaludni. A csecsemőknek hat hétig nincs bioritmusuk.

Tévhitek

– Sok tévhit van az alvással kapcsolatban. Az egyik, hogy az alvás passzív pihenő állapot. Olyan, mintha leparkolnám az autómat az utcán, és semmi sem működik benne. Pihen. Az alvás egészen más. Az alvást úgy kell inkább felfogni, mint nagyon aktív folyamatot, amikor létfontosságú dolgok történnek a szervezetben, főleg az agyban. Annyira fontos dolgok történnek ilyenkor, hogy nincs időnk és energiánk kifelé figyelni. Olyan fontos dolgok zajlanak bent, hogy le kell zárnunk a figyelmünket és tudatunkat a külvilág felé.

Vasaljon, ha nem tud aludni!

Ha nem tudunk elaludni, és felkelünk, akkor olyat csináljunk, ami unalmas, és amit nem szeretünk: például vasaljunk, mert ha az agynak az alvás és a nemszeretem tevékenység között kell választania, akkor inkább az alvást választja – mondta Purebl György. – Ha az agynak az alvás és a szeretem tevékenység között – például úgy döntünk, elolvassuk azt a könyvet, amit régóta akarunk, vagy még két epizódot megnézünk a kedvenc sorozatunkból – kell választania, akkor alvás helyett az örömet szerzőt fogja választani.

Olyan, mint egy étterem, amely be van zárva, kívülről semmi sem látszik, de bent már főznek, sürögnek-forognak. Hatalmas munka folyik bent. Az alvás borzasztóan fontos az egészség szempontjából. Mennyit kell aludnunk? A 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás fedi a valóságot. Az európai átlag 7,2 óra. Komoly problémákat okozhat, ha valaki három-négy hónapig nem alszik eleget, ha már fél vagy egy órával kevesebbet alszik, mint amennyire szüksége van, az is gondot okozhat.

Az öt óránál kevesebb és a tíz óránál több alvás összefügg a halálozással. Aki felnőttkorában több mint tíz órát alszik, az azért alszik ennyit, mert nagyon rossz az alvásminősége. Az emberek egyharmada életében legalább egyszer legalább egy hónapnál hosszabb ideig alszik rosszul. Az mítosz, hogy az éjfél előtti alvás a legjobb. Szerintem ezt az általános iskolai tanárok vagy a pacsirta típusú emberek terjesztették el, akik nem tudnak sokáig aludni, és reggel aktívabbak. A bagoly típusú emberek nehezebben kelnek fel, nem tudnak korán lefeküdni, és este aktívabbak. Az ember minél fiatalabb, annál inkább bagoly típus.

Memória

– Az alvás nagyon egyéni. Az alvásgörbéje alapján ugyanúgy azonosítani lehet az embert, mint az ujjlenyomata alapján. Mi határozza meg az alváshosszt? A genetika. Ha a szüleim keveset aludtak, akkor feltehetően én is kevesebbet fogok aludni. Az élethelyzetek. Ha érzelmileg nehéz helyzetben vagyok, nagy stresszben, akkor többet kell aludnom. A betegség. Ha fertőző betegségben szenvedek, akkor is többet kell aludnom, mert az alvás egyik legfontosabb funkciója a memória karbantartása. Memória pedig két helyen van az emberben, az agyban lévőt az emlékeink tárolására és előhívására használjuk például tanuláskor, a csontvelőben lévő immunsejtek memóriáját a fertőző betegségek esetén használjuk, ami alváskor regenerálódik.

Alváskor létfontosságú dolgok történnek az agyban

Rémálmok

– Az emberek álmai nagyon egyformák. Sokan álmodták már, hogy zuhannak, vagy szeretnének elfutni, de nem tudnak. Az álmaink nagy része rossz, csak néha álmodunk szépet. Szerencsére rémálmunk is csak kevesebb van. Mindenki és minden éjjel többször álmodik, de nem mindenki emlékszik vissza az álmaira. Aki viszont visszaemlékszik az álmaira, az is csak azt hiszi, hogy visszaemlékszik az álmaira. Valójában arra emlékszik vissza, amit az álmairól gondolt, amikor felébredt. Mert van az emberben egy olyan tulajdonság, hogy az álmokat egy-két perc alatt elfelejti az ébredés után.

Ha érzelmileg nagyon megérintők voltak az álmok, akkor a legfontosabb részekre emlékezni szoktak az emberek, de a bonyolult összességre, amit egy álom jelent, már csak töredékesen. Miközben az álmaink általánosak, az álmaink értelmezése, hogy mit gondolok a saját álmomról, már nagyon egyéni. Ezzel már dolgoznak a pszichoterapeuták. Az álmodás arról szól, hogy az agyunk pakolászik a különböző memóriafiókokban, az egyikből kivesz valamit, és átrakja a másik fiókba. A naponta bennünket ért ingerekből eldönti, mi az, amit eltárol, és mi az, amit kidob. Ennek a pakolászásnak az eredményei az álmok.

Szabó C. Szilárd

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: alvás Szegedi Tükör cirkadián óra Purebl György alvászavar álom