Hirdetés
Szegeden 2018. december 17. 10:57

Hogyan járunk dolgozni, és hogyan lenne a legideálisabb?

Közel 1500 munkavállalót kérdeztek meg egy fölmérésben a munkába járási szokásaikkal kapcsolatban. A kiértékelt válaszok alapján az a legfontosabb, milyen gyorsan érhetünk be dolgozni. Hogy ebből a szempontból az autó a legjobb választás? Nem biztos, mégis a többség erre esküszik.

Urban Innovative Actions – ez a „nemzetközi összefoglaló címe” annak a reprezentatív kérdőíves fölmérésnek, amelyet Szegeden még idén nyáron készítettek el a SASMob projekt részeként. Hét munkáltató – konkrétan: az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, a Pick Zrt., a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft., Szeged Város Önkormányzata, az IT Services Hungary, az evosoft és a GriffSoft – összesen mintegy 1500 munkatársa válaszolt a munkába járási szokásairól és mondta el a mobilitással kapcsolatos véleményét.

A szentendrei Regional Environmental Center koordinálásával végzett kérdőívezésnél a munkahelyek székhelyét is megvizsgáltuk. Figyeltek a dolgozók számára és összetételére, a munkabeosztásra, az infrastrukturális adottságok is. A kérdőíveket a nagyvállalatoknál online is ki lehetett tölteni, a kisebb cégeknél viszont arra is törekedtek a kutatók, hogy minél több személyes interjút készítsenek. A kutatási eredményeket azóta ki is értékelték, ezekből a munkáltatók azóta mobilitási terveket is készítettek, amelyeknek központi eleme a kérdőívek eredménye alapján kidolgozott mobilitási intézkedések.

Konklúziók, érdekes, nem feltétlenül várt eredmények

Egy adott közlekedési eszköz választása során messze legfontosabb szempont az utazási idő hossza. Szellemi munkavállalók esetében szinte kizárólag az utazási idő számít. Nekik a költségvonzat szinte alig játszik náluk szerepet a közlekedési eszköz választásban. Fizikai munkavállalók esetében a fontossági listán az utazási idő hosszát követi – közel azonos súllyal – az adott eszköz alacsony ára, illetve hogy nincs választási lehetősége, azaz mondjuk nincs autója.

Az utazási idő a legtöbb esetben viszonylag rövid volt, még csúcsforgalomban is ritkán haladta meg a 20–30 percet – jellemzően városon belüli közlekedésről beszélhetünk ebben az esetben. A helyközi busszal, más településről bejáró munkavállalóknál viszont minden másodiknál legalább fél óráig tart az utazás. Ebben nagyon sokszor az átszállás is benne van: beér a városban, de abból a megállóból még tovább kell utaznia.

A munkahely elhelyezkedése is alapvetően meghatározza a közlekedési eszközök használatát. A legkiválóbb belvárosi telephely esetében akár nyolcvan százalékot is eléri a fenntartható közlekedési módok használata a közösségi közlekedés, a kerékpározás, a gyaloglás. Viszont külvárosi munkahelyesetében nagyon magas a gépkocsihasználat: hetven százalék autóval jár dolgozni.

Megkérdezték azt is, ha tehetné a dolgozó, akkor milyen közlekedési eszközre váltana. A legtöbben kerékpárra ülnének át, viszont a közösségi közlekedésre viszonylag kevesen cserélnék el a gépkocsit – ez különösen az ingázókra igaz.

Miért volt különösen fontos elkészíteni ezt a kutatást?

A projekt egyik fő célkitűzése az egyedül autóval munkába járók arányának csökkentése – valamennyi a kutatásban részt vevő munkáltatónál. Lesz, van mit csinálni, a kérdőívekből ugyanis kiderült, az autóval munkába járók nyolcvan százaléka egyedül jön dolgozni a gépkocsijával. Rájuk különösen igaz, nem szívesen tennék le az autójukat: a fizikai munkavállalók között egyenesen a döntő többség nem lenne hajlandó autó helyett más közlekedési eszközt választani. Az autóhasználat két fő motivációja:

  • „szükségem van rá a munka után/előtt” – gyerekeket elvinni, bevásárolni,
  • gyorsabb mint a közösségi közlekedés.

A költségvonzat viszont kevésbé volt fontos, pedig a felmérés alapján az autósok a fizetésük átlag tizenöt százalékát üzemanyagra költik.

Ahol mindent visz a közösségi közlekedés

Ebben már a kutatás megkezdése előtt biztosak voltak a kérdezők, de a válaszok meg is erősítették, a közösségi közlekedés belvárosi területeken a legattraktívabb, a külvárosi területek felé közeledve pedig vonzereje gyorsan csökken. Ennek fő oka, hogy különösen vidékről szinte csak átszállással lehet a munkába elérni. A hosszú utazási idő mellett a másik fő nehézség az utazási láncok megszervezésének kényelmetlensége: el kell vinni a gyereket óvodába, meg kell szervezni a bevásárlást.

Szegeden a közösségi közlekedés használatának aránya a legmagasabb Rókus, Felsőváros, Tarján és Makkosházon. Gyakorlatilag minden második ember buszozik, trolizik, villamosozik ezekben a városrészekben. Ami szintén érdekes volt, hogy a fizikai dolgozók között viszont más településekről való bejárás során is meglepően magas közösségi közlekedés-használatot mértek:

  • Kiskundorozsma 50 százalék,
  • Algyő 55 százalék,
  • Röszke 70 százalék,
  • Sándorfalva 75 százalék,
  • Hódmezővásárhely 85 százalék.

Ezekre kell odafigyelni

A felmérésből az is kiderült, a közösségi közlekedés használatának aránya nagyban függ az anyagi helyzettől. A fizikai dolgozók között minden esetben jelentősen nagyobb arányú közösségi közlekedés-használatot mértek a kérdezők mint szellemi dolgozók között. Az is kiderült, magas azok aránya is, akik amint lehetőségük nyílik rá, inkább autóra váltanának.

Azt is megerősítette a kutatás, hogy komoly kihívást jelenteni új utasokat bevonzani a közösségi közlekedésre, vagy legalábbis lassítani az utasszám-vesztést. A megkérdezettek minden cégnél díjazták a kerékpáros intézkedéseket:

  • zárt/fedett kerékpártároló,
  • kerékpárút építés,
  • sőt, zuhanyozó.

De a felmérésekből jól látható volt az is, hogy a telephely elhelyezkedése határozza meg leginkább a kerékpárosok arányát. Ám még így is szinte mindegyik munkáltatónál nemzetközi mércével is igen magas a kerékpárosok aránya.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Szeged300
Cimkék: közlekedés SASMob közösségi közlekedés