Hirdetés
Szegeden 2018. november 17. 11:21 Forrás: Szegedi Tükör

Hej, halászok, halászok, mit fogott a hálótok?

Ha Szeged, akkor halászlé. Ha szegedi halászlé, akkor hal. Ha hal, akkor halászat, amely nagyon komoly múlttal rendelkezik Szegeden és környékén. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményének segítségével most az elmúlt száz év halászatának eredtünk a nyomába. A Szegedi Tükör összeállítása.

Az 1917-ben készült fotón ülő idős férfiról nem biztos, hogy azonnal megmondanánk, hogy egy halászt és kutyáját látjuk békésen, a kunyhó előtt üldögélni. Száz évvel később szemlélve a képet felmerülhet az olvasóban, hogy milyen jó is lenne néha ilyen békében, nyugalomban megpihenni...

Halász a kunyhója előtt 1917-ben (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: T.17619)

Két felvételen is megjelenik az Antalffy és Társa Halászati Részvénytársaság hajója a lenyűgöző szépségű egykori közúti híd alatt. A fotók az 1930-as években készültek, még mielőtt a hidat le nem bombázták volna a második világháborúban.

Az Antalffy és Társa Halászati Részvénytársaság bőgőshajója 1930 körül (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: T.25497)

Maga a hajó is figyelemre méltó: az orrtőkéjét a nagybőgő fejére emlékeztető faragással látták el, ezért is nevezték ezeket a csodálatos hajókat „bőgőshajók”-nak. Szintén az 1930-as évekből mosolyog az olvasóra a hálót tartó halászember, aki lehet, hogy éppen ilyen bőgőshajóval halászott.

A bőgőshajó orrtőkéje a nagybőgő fejére emlékeztető faragással 1930 körül (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: T.3139)

Néhány évtizeddel később is fontos része volt a halászat Szeged életének, ezt bizonyítja a Szeged belvárosában közszemlére tett óriási méretű harcsa is. Ekkoriban még nem a Facebookon osztották meg óriási fogásaikat a büszke halászok, így a méretek sem voltak kérdésesek: aki odament, láthatta, mekkora a zsákmány, vitának helye nem volt. No, de az is igaz, hogy akkoriban még nem szabályozták, ki mekkora mennyiségű halat vihetett haza.

Szeged belvárosában közszemlére tett óriási harcsa az 50-es években. Liebmann Béla felvétele (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: T3602)

Az 1950-es évek közepén készült fotón is feltűnnek a bőgőshajók: egy hajnali halászat munkálatait láthatja az olvasó a képen. Az 1959-es felvételeken pedig a Fehér-tói Halgazdaságban folyik a kitartó halászmunka.

Halászok a Tiszán, 1955 körül. Liebmann Béla felvétele (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: T5022)

A Szeged környéki halászat történetét, szokásait a Móra Ferenc Múzeum állandó néprajzi kiállításán is bemutatják. A Szöged hírös város című kiállításon nemcsak a legfontosabb halászati eszközöket ismerhetik meg a látogatók, de egy igazi bőgőshajóval is találkozhatnak – igaz, az eredetikhez képest jóval kisebb méretben.

Lehalászás a Fehér-tón 1959-ben (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: N 7295)

Hegedűs Anita

Nyitóképünkön: Halászat. Urbán Tamás Fortepanra föltöltött képe 1990-ben készült

Lehalászás a Fehér-tón 1959-ben (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: N 7301)

 

Szegedi halász hálóval 1930 körül (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből; leltári szám: T3225)

Ki tanyát vet...

A híres szegedi halászok a XVI–XVII. században a Tisza felső folyása, a Bodrog mentén is megjelentek, ahol nagy méretű hálókkal dolgoztak. 1567-ben Sárospatakon két gyalomalja szegedi halászt említettek. Egy gyalomalja hat halászból állott.
A rétek, mocsarak, lápvidékek halászai vejszével, varsával, tapogatóval, emelőhálókkal halásztak, és tevékenységük szoros kapcsolatban volt a csíkász- és pákászélettel.
A múlt században Tápén a halászoknak ötvennégy vejszehelyét tartották számon.
A magyar halász a folyónak minden egyes pontját, amelyen a kerítő húzóhálóját kivetette, tanyának mondta. Amikor a hálót kivetette, tanyát vetett, amikor végezte, tanyát húzott.
A Tolnai Világlapja 1932. június 29-i számában Balassa József A halászlé című írásából az is kiderül, hogy Szegeden tanult halászlét főzni a francia Gustave Eiffel is.
(Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon, Herman Ottó: A magyar halászat könyve)

* * *

Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Fortepan halászat helytörténet Móra Ferenc Múzeum Szegedi Tükör