Hirdetés
Hirdetés
Szegeden 2018. november 11. 13:55 Forrás: Szegedi Tükör

Márton lúdja

Novemberben leszédülnek az utolsó levelek a fákról, cammogunk komótosan bele a télbe. Dércsípte hajnalok, ködös délelőttök és homályos délutánok ideje ez. Megéheztünk.

Hirdetés
Hirdetés

November tizenegyedike Márton napja, többszörösen különleges nap. Jó alkalom egy jóízű családi ebédre. A majd kétezer éves legenda szerint Szent Márton püspök a libák között bújt el az őt üldözők elől. Innen erednek a novemberi libalakomák, amelyek hangulatát könnyen megemeli az újbor gyakori kóstolgatása.

Az emberek kíváncsi természetűek. Tudni akarják, mit jelentenek a számok, a felhők alakzatai, a természet jelei.

Mit hoz a jövő?

Püthagorasz kései követői úgy tartják, a tizenegy mesterszám, aminek köszönhetően különleges erő birtokosa. Márton napja a kettős mesterszámmal (11. 11.) régóta tartja izgalomban a számmisztikusokat, akik szerint ilyenkor hatalmas energiák szabadulnak fel az univerzumban, dimenziókapuk nyílnak ki. Márton, Erzsébet és Katalin napjához időjóslás is kapcsolódik már évszázadok óta.

Öszöm-iszom. Nagy múltú, híresen nagyevő nemzet vagyunk. Sokan és sokat szeretünk főzni. Szeretünk és tudunk mértéktelenül is enni. Inni is. Vidéken gyakorta megesik, hogy a háziasszonyok elégedetten csettintenek egy nagydarab, termetesebb férfiember láttán. „Nagy, derék embör” – becézik őket elismerően. Tömörkény novelláiból tudom, a Szeged környéki tanyavilágban jobban lopták a libákat, mint a malacot. Csöndesebb, egyszerűbb dolog volt ugyanis, hiszen a gyors és szakszerű mozdulattal kitekert libanyak csendesebb volt, mint a malacvisítás. Gyors halál.

Elhízott nemzet vagyunk – hallom a rádióban. Egy felmérés szerint Magyarország dobogós a világon a túlsúlyos emberek lakosságon belüli arányát tekintve. A zsíros magyar konyha mellett a mozgásszegény életmód következménye lehet ez az állapot.

Irodalmunk roppant gazdag legendás étkekben, fogásokban. Móricz Zsigmond Kis Jánosának tragédiáját is az evés – pontosabban a mértéktelen zabálás – okozta. Szegény napszámosként igyekezett az uraságot kienni vagyonából a Sarudy lány lakodalmi asztalánál. Halálát okozta a mértéktelenség. A Márton-nap és a lúd hallatán felötlenek bennem mostoha sorsú költőzsenink, József Attila gyermekfejjel lejegyzett sorai:

„De szeretnék gazdag lenni,
Egyszer libasültet enni”.

A Kedves Jocó! című versében meleg családi fészekről, jóízű, gazdag ételekről álmodott József Attila.

Krúdy Gyula egészen más. Polgári életet élt. Valódi ínyencként gyakran megfordult a budai Tabán kisvendéglőiben, amelyekben képes volt órákon keresztül ízlelgetni a fogásokat. Nagyon szerette a jó borokat és a fröccsöt. Nagy műgonddal ábrázolta kedvenc figuráját, Szindbádot is hasonló élethelyzetekben. Krúdy legendás utazója élvezettel csemegézte a velős csontot pirítóssal, miközben recepttrükkökkel szórakoztatta a pincért. Huszárik Zoltán kultikus filmjében, miközben a Szindbádot alakító Latinovits Zoltán a húslevest kanalazza, elhangzik a klasszikus mondat, amit azóta is sokszor idéznek: „Élet, élet, szent megunt élet. Milyen jó visszajönni beléd!”

Móra Ferenc felesége népszerű szakácskönyvet írt. Tömörkény István tanyai történeteiben pedig lépten-nyomon bálokba, lagzikba és féktelen dínomdánomokba botlunk.

Márton-napi sültek illata. Karácsonyi foszlós kalács paprikaillatú halászlével. Pezsgőpukkantós, kétszer terítős, virslis szilveszter. Farsangi bálok zsíros fánkjai. Szeretünk enni, hiába. Ha már lúd, legyen kövér!

Tóth A. Péter

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: jegyzet Szegedi Tükör

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés