• Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • A pártvezetés vétózta meg az Oskola utca lépcsőzetes házsorát: toronyházak zsugorodtak és maradtak a tervezőasztalon
Hirdets
Szegeden 2018. november 11. 08:11 Forrás: Szegedi Tükör

A pártvezetés vétózta meg az Oskola utca lépcsőzetes házsorát: toronyházak zsugorodtak és maradtak a tervezőasztalon

Igaz az Égő Arany házának városi legendája? Miért épült ívesen az Oskola utca? Mekkora olajipari központot álmodtak a Felső Tisza-partra? – kérdeztük Takács Mátétól, Szeged korábbi főépítészétől. A Szegedi Tükör tovább folytatja a belvárosban városrésztörténeti sorozatát.
Micsoda különbség! Az Égő Arany házának eredeti terve és az „összement” toronyház – nyitóképünkön

– A nagy árvíz után a Palánk maradt meg szinte sértetlenül. Ha most megnézzük, legfeljebb három-négy épület maradt fenn a régiek közül. Eltűnt az úgynevezett „török ház” is, amely arról kapta a nevét, hogy azt feltételezték, a török korból őrződött meg, nem a tulajdonost hívták Töröknek. A helyén látni az Oskola utca íves házsorát. Borvendég Béla mesélte, hogy lépcsőzetesen épült volna eredetileg, de a pártbizottság megvétózta, mondván, ha túl sok a beugró, azokban utcai harcok esetén el lehet bújni, kellemetlen lehet – mesélte Szeged korábbi főépítésze (1969–1986), a Pro Urbe díjas Takács Máté.

– Nem ússzuk meg a felhőkarcolókat. Ezek felé halad ugyanis a világ – mondta Takács Máté

Feltört az olajipar

A városi legendák közé sorolja, hogy az Égő Arany házát úgy kellett volna felépíteni, hogy kitakarja a dóm tornyait, és így a pártvezetőség ne lássa. Sőt, éppenséggel a tervező Borvendég az egyik tornyot is belekalkulálta a látványba. Amúgy az első elképzelés szerint tizenöt emeletesnek készült a klinkertéglás emeletes ház. Szerencsére csak kilenc valósult meg belőle. Akkoriban tört fel az olajipar, és sok pénzzel meg nagy igényekkel rendelt épületeket. A szakemberek pedig úgy voltak vele, hogy a városnak azokkal a pontjaival, ahol addig rossz épületek vagy foghíjtelkek árválkodtak, kezdenek valamit.

Semmi különös, ezt szoktuk meg a Klauzál téren, ha Kossuth Lajos szobra mögül a Tisza Lajos körút felé nézünk...

Török vagy török?

– Hogy miért pont a Roosevelt tér és az Oskola utca sarkát szemelték ki a toronyháznak, azt nem tudni. Kiírtak ugyanis korábban, még a hatvanas évek végén egy tervpályázatot erre a sarokra. Én is pályáztam a Szegedi Tervező Vállalattól. Meghagytam a mellette álló Vedres-házat és a török házat is, úgy építettem volna körbe négy-öt szinten lakásokkal. A szomszédos idősek háza állt már akkor, amely a halászcsárdáig nyúlik. Mások már akkor is magasabb sarokházat álmodtak mellé. A pályázatból végül nem lett semmi.

...de akár ilyen is lehetett volna a technika háza

Az én Szegedem

Megmutatná féltve őrzött régi családi fotóját a Szegedi Tükörben? Fényképezte fiatalkorában az utcát, ahová beköltözött, és elmesélné a felvétel történetét? Nosztalgiázzunk együtt! Dombai Tünde újságírót eléri e-mailben vagy a Szegedi Tükör, Polgármesteri hivatal, 6720 Szeged, Széchenyi tér 10. címen.

Érdekes, hogy a Vedres-ház műemlék volt, a török ház csak városképi jelentőségű. Folyt is egy kemény vita arról, mennyire értékes, hiszen kiderült, hogy nem török kori. Már főépítész voltam, amikor értesített az országos hatóság, hogy indoklás nélkül törölték a műemléklistáról a Vedres-házat, így már nem állt a bontás útjában – idézte fel az építész.

Nem ússzuk meg

Másutt is állhatna ma toronyház a belvárosban, ha az eredeti tervek valósulnak meg. A Kígyó utcai MTESZ-székház, vagyis a technika háza például jóval inkább kimagasodna a mostani helyéről. A mai Novotelhez például grandiózus olajipari központot álmodtak meg kulturális és egyéb létesítményekkel. A legmagasabb csúcsa huszonkét emeletes lett volna, a többi pontja tizennyolc, illetve tízemeletes.

Most persze azt mondjuk rá, szerencsére nem épültek meg ezek az épületek. Ám Takács Máté véleménye szerint a magas házakat nem ússzuk meg. A világ Szegedhez hasonló méretű városaiban is gombamód szaporodnak a felhőkarcolók. Az építészek két vezérelv mentén gondolkoznak: az egyik, hogy beillesztik az újat a régiek közé. A másik, hogy kontraszthatást céloznak meg egy kiugró megoldással. Nyilván ezekből adódik össze a harmadik, amikor az új épület valamelyest illeszkedik, ugyanakkor kontrasztos.

Erre példának a Somogyi-könyvtár 1986-os Dóm téri épületét hozta: anyagában illeszkedik, gyönyörűen tükröződik benne a fogadalmi templom, de modern is. Az országos tervpályázaton nyertes Pomsár János elképzelése alapján lett ilyen. A Bertalan híd újszegedi lábánál álló tizennyolc emeletes toronyházról az építész azt mondta, a lehető legjobb helyre került. A híd mint óriási mérnöki létesítmény végén felkiáltójelként emelkedik ki. Tájékozódási pont, amely ráadásul senkit nem zavar.

Belvárostörténet

Dombai Tünde

(Folytatjuk.)

* * *

Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Belváros helytörténet Oskola utca Szegedi Tükör Takács Máté