Szegeden 2018. november 2. 10:23 Forrás: Szegedi Tükör

Hogyan beszélnek a szegediek a XXI. század elején?

Öttem könyeret möggye, ha nem kő, tödd e, majd mögöszöd rögge! Nyelvészek kutatták, hogyan vélekednek a szegediek saját és környezetük nyelvi viselkedéséről. Van, aki az egyetemi évei alatt, más a katonaságnál szokott le az ö-zésről. A Szegedi Tükör írása.

Hogyan beszélnek a szegediek a XXI. század elején? Hogyan vélekednek a szegediek saját és környezetük nyelvi viselkedéséről? Van-e különbség az eltérő generációk – különösen a legidősebb és a legfiatalabb nemzedék – nyelvhasználata között? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a nyelvészek a Szeged nyelve a XXI. század elején című könyvben – amelyről a népszerű tudományos portál, a nyest.hu számolt be.

Mindennapos nyelvhasználat

Kontra Miklós, Németh Miklós és Sinkovics Balázs programja az első olyan magyar nyelvészeti kutatás, amely egy vidéki nagyváros lakóinak nyelvhasználatát igyekszik felmérni – írja a portál. Ez azt jelenti, hogy a kutatók nem a Szeged és a Szeged környéki települések lakóira jellemző nyelvjárást vizsgálták, hanem Szeged teljes lakosságának mindennapos nyelvhasználatát.

Kötetbe foglalták. A kutatók a mindennapos nyelvhasználatot igyekeztek felmérni. + fotó nyelv

A kutatók a szociolingvisztikai interjú módszereire támaszkodtak. Ez egy strukturált kérdéssor alapján megvalósított, a természetes társalgást utánzó, irányított, tematikus beszélgetés, amelyben meghatározott témákról kérdezik az adatközlőket: itt például az iskola, a család, az udvarlás, a házasság, a munka, a félelem, az álmok, a tegezés és a magázás is a modulok közé került – írta a nyelvvel és tudománnyal foglalkozó portál.

Gyüttek a jászok

A kötet először fölvázolja Szeged településtörténetét és a regionális népességmozgásokat, amelyek megváltoztatták a város- és népességszerkezetet. Kiskundorozsma például csupán 1973 óta Szeged városrésze. Lakosságát a török hódoltság, illetve a törökök kiűzése utáni elnéptelenedést követően 1719-ben népesítették be újra irányított betelepítéssel a mai Heves és Nógrád megyéből (vagyis a palóc nyelvjárási régióból), főként jász családokkal. Így egy palócos-jászos (nem ö-ző) nyelvjárássziget jött létre a különböző mértékben ö-ző dél-alföldi régióban.

Gyüsszmá?

A Szegedi emlékkereső Facebook-oldalán írta nemrégiben a közösség alapítója, Farkas Árpád, hogy ő is „gyüttmönt”, hétéves volt, amikor a szüleivel Szegedre költözött Békéscsabáról. „Ami a legfurább volt, a beszéd. Sokszor megkérdeztem anyukámat, mit mond az illető? Az, hogy ö-vel beszéltek, még érthető volt, de vannak ezen a tájékon speciális kifejezések, amit csak az itteniek értenek” – írta Farkas Árpád, aki példákat is hozott: „nédamá” = nézz már oda; „gyüsszmá?” = gyere már gyorsabban; e mög mitű ludáj?” = ez mitől ovális?

A bejegyzésére több mint félszáz hozzászólás érkezett a Szegedi emlékkereső oldalon, amelynek már közel hatezer tagja van. Az egyik kommentelő minden szegedit arra biztat, bátran és büszkén használja a szögedi nyelvet. Azt írta, aki gyüttmönt, az nem biztos, hogy érzi, hová kell tenni azt az „ö” betűt, de egy szegedinek a vérében van.

Az 1960-as évektől megkezdődik a nagy méretű lakótelepek építése Szegeden, s ezzel együtt az urbanizáció folyamata, vagyis – vélhetőleg – részint Szeged környékéről, Csongrád megyéből, részint távolabbról, például (a szintén nem ö-ző) Békés megyéből több tízezres nagyságrendű tömeg érkezik a városba. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy több környező települést Szegedhez csatolnak, ezzel új városrészeket hozva létre. Majd bemutatják a szerzők a szegedi és Szeged környéki nyelvjárás szakirodalmát.

Amikor még mindenki ö-zött

A kutatás szerint a legerősebben ö-ző beszélők vagy a korábban önálló falvat képező, mára szegedi városrésznek számító, ám még ma is falusias jellegű területekről származnak, illetve ma is ott élnek (Tápé, Szőreg, Szentmihály), vagy valamely Szeged környéki faluból költöztek Szegedre (Pusztamérges, Ruzsa). A legerősebben e-ző beszélők vagy kiskundorozsmaiak (tehát a már említett nem ö-ző nyelvjárássziget képviselői), vagy olyan szegediek, akiknek szülei más nyelvjárásterületen születtek, esetleg életéveik egy részét más településen töltötték. Akad köztük olyan is, aki a katonaévek alatt „szokott le” az ö-zésről. A legerősebben ö-ző adatközlők a város falusias jellegű peremövezeteinek lakói, a város belső részein élők gyengébben ö-znek.

Több diák is beszámolt olyan esetről, hogy kinevették a nyelvjárási beszélőt, vagy „parasztosnak”, „idegesítőnek”, „zavarónak”, ha lánytól hallották, „nem nőiesnek” nevezték az ö-ző beszédet. Több adatközlő beszélt arról, hogy az iskolában szokott le az ö-zésről, az egyik diák nővére az egyetemi évei alatt váltott dialektust, annak ellenére, hogy a család, így a nála fiatalabb testvére is ö-zik.

A 60 év fölötti korcsoport adatközlői ezzel szemben azt mesélték, hogy elemi iskolás korukban az osztályban mindenki ö-zve beszélt, az egyik adatközlőt még csúfolták is „zalai tájszólása” miatt.

Szabó C. Szilárd

Nyitóképünkön: Generációk. A hatvan év felettiek azt mesélték, hogy elemi iskolás korukban az osztályban mindenki ö-zve beszélt. Fotónk illusztráció

* * *

Lágyan eetünöka szellemvilágba

Amikó észak felűl gyüna vihar táncra pőrditija tetőna cserepeket és valahogy úgy tórnyozza főőhogya bezuduló eső elárasztyaja menyezeti vájogota villanyvezeték möga zégőn léfelé juta szobába úgy nem messzeja zágytú ahun fekszöm! Hallottam valahunnan hogy ezök amúgy nemanyira komázzák égymást mánminta záram möga viz! Nincs para meejéggy műanyag lavrot odatóltama történés alá! Vanúgy hogy ömlikbe deez van ritkában ésaz égő mégcsak nemis pislant!

Ezis Bogárka Béla világhirű villanyszerelő munkáját dicséri, igaz kókányde hunmontható ee ekkora baráccság áramés vizközött?! Asztán mikója villám hosszan átvilágiccsa mégjobbana szobátés főlbátorodika zégő, naekkó szökken magassan nagyivbe idemellém Nyikita Szergejevics Hruscsovnéja bátór pitbull befúrva magáta dunyhába mögzavarvaja hajnali idilt! Demivel nem mozdúl visszatérhetök eme természeti csodához amit Sade gyönyörű zenéje fűszeröz! Égy pocok eevétija zugrástésa lavórba kötki úszik minta zállat kőrbekőrbe! Kicsit lécsúszvaja zágyrú beledugoma lábama vizbe ésa kéccségbe esött állat mögtanájjaja létrát, eetünik! Kinna nagy szélvihar és dőrgés csöndesödik végtelen nagy nyugalom aradee mindönfelé eső alábhagy. Jóigy pihenni eenyújtózvaja zágyon békébeja világgaa természettee. Léhunyoma szömemés lágyan eetünöka szellemvilágba asztánmán assincs mög.

Friss Szikkadt Jani

(Aggyuk kijeszt könyvbe! címmel idén jelenik meg a szerző kötete, amelyben a fenti írás is olvasható.)

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: nyelv Szegedi Tükör nyelvjárás